A hazai jogásztársadalomban egyetértés mutatkozik abban a tekintetben, hogy az állampolgárok és a gazdasági vállalkozások mindennapjaira a legnagyobb hatást gyakorló jogszabály, a Polgári törvénykönyv, és minden európai országban kiemelt figyelmet szentelnek megalkotásának. Magyarország is hosszú évek kodifikációs munkáján van túl.
A 2011. november 10-12 között, Pécsett megtartott, 23. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon a kodifikációs főbizottság elnöke, Vékás Lajos akadémikus előadásban vázolta fel a jelentőségében és terjedelmében egyaránt egyedülálló, új polgári kódex legfontosabb szempontjait. A professzor utalt arra, hogy történelmi okok miatt nincs demokratikus körülmények között elfogadott kódexünk, hiszen 1853-ban a Bach-korszak során vettük át, pontosabban kényszerültünk átvenni az egyébként kitűnő osztrák polgári törvénykönyvet, a jelenlegi kódex pedig az 1959. évi IV. törvény.
A XXI. század magyar Polgári törvénykönyv a következő részekből, könyvekből, áll majd: Bevezető, Az ember, mint jogalany, A jogi személyek, Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklés, Záró és értelmező rendelkezések. A jogalkotói munka volumenére jellemző, hogy csak a Kötelmi jog 684 paragrafusból áll majd. Vékás professzor megjegyezte, a munka során számos kérdésben változott a szakma álláspontja, például tizenöt évvel ezelőtt több tekintetben mást gondoltak a készülő kódexről, majd a vélemények az évek során változtak.
A 2011. november 10-12 között, Pécsett megtartott, 23. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon a kodifikációs főbizottság elnöke, Vékás Lajos akadémikus előadásban vázolta fel a jelentőségében és terjedelmében egyaránt egyedülálló, új polgári kódex legfontosabb szempontjait. A professzor utalt arra, hogy történelmi okok miatt nincs demokratikus körülmények között elfogadott kódexünk, hiszen 1853-ban a Bach-korszak során vettük át, pontosabban kényszerültünk átvenni az egyébként kitűnő osztrák polgári törvénykönyvet, a jelenlegi kódex pedig az 1959. évi IV. törvény.
A XXI. század magyar Polgári törvénykönyv a következő részekből, könyvekből, áll majd: Bevezető, Az ember, mint jogalany, A jogi személyek, Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklés, Záró és értelmező rendelkezések. A jogalkotói munka volumenére jellemző, hogy csak a Kötelmi jog 684 paragrafusból áll majd. Vékás professzor megjegyezte, a munka során számos kérdésben változott a szakma álláspontja, például tizenöt évvel ezelőtt több tekintetben mást gondoltak a készülő kódexről, majd a vélemények az évek során változtak.