A parlament a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításával megalkotta a nemzeti, illetve történelmi emlékhelyek fogalmát. A döntés értelmében 11 magyarországi helyszín vált nemzeti, 36 történelmi emlékhellyé.
– Ismét jelentős évhez érkezett Somogyvár-Kupavár – mondta Móring József Attila. – Az első 1972 volt, amikor Bakay Kornél régészprofesszor vezetésével elkezdődtek a feltárások a három hektáros fennsíkon. 1983-ban a romterületet történelmi emlékhellyé nyilvánították Ópusztaszer és Mohács mellett. Az újabb fontos dátum 1991: országos jelentőségű rendezvényenn Kupavárat átadták a nagyközönségnek. Most pedig a nemzeti emlékhelyek közé emelkedett.
A polgármester kihangsúlyozta: Somogyvár nem csupán az ősi, pogány és a keresztény magyarság találkozási pontja Koppány és Szent László révén, s utóbbi temetkezési helyeként. Magyarország európaiságát is jelképezi, hiszen a Somogyváron letelepedett francia szerzetesek évszázadokon át élő kapcsolatot jelentettek Európával.
A nemzeti emlékhelyek listáját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára állította össze a szaktárca. Az első körben a budapesti Várnegyed, az Országház előtti Kossuth Lajos tér, a Hősök Tere, a Magyar Nemzeti Múzeum, a rákoskeresztúri Újköztemető, a Debreceni Református Nagytemplom, a mohácsi történelmi emlékhely, az ópusztaszeri történelmi emlékpark és a székesfehérvári romkert szerepelt listán. Parlamenti vita során bővült a pákozdi katonai emlékhellyel és Somogyvár-Kupavárral.
Az új jogszabály értelmében a kormány a nemzet vagy valamely nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszínt nyilváníthat történelmi emlékhellyé, míg nemzeti emlékhellyé olyan, a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín válhat, amely a "nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír”, valamint a magyar és az ország területén élő más nemzetiségek összetartozását erősíti. Nemzeti emlékhellyé az országgyűlés döntése alapján, míg történelmi emlékhellyé kormányrendelet útján válhat egy-egy helyszín.
– Ismét jelentős évhez érkezett Somogyvár-Kupavár – mondta Móring József Attila. – Az első 1972 volt, amikor Bakay Kornél régészprofesszor vezetésével elkezdődtek a feltárások a három hektáros fennsíkon. 1983-ban a romterületet történelmi emlékhellyé nyilvánították Ópusztaszer és Mohács mellett. Az újabb fontos dátum 1991: országos jelentőségű rendezvényenn Kupavárat átadták a nagyközönségnek. Most pedig a nemzeti emlékhelyek közé emelkedett.
A polgármester kihangsúlyozta: Somogyvár nem csupán az ősi, pogány és a keresztény magyarság találkozási pontja Koppány és Szent László révén, s utóbbi temetkezési helyeként. Magyarország európaiságát is jelképezi, hiszen a Somogyváron letelepedett francia szerzetesek évszázadokon át élő kapcsolatot jelentettek Európával.
A nemzeti emlékhelyek listáját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára állította össze a szaktárca. Az első körben a budapesti Várnegyed, az Országház előtti Kossuth Lajos tér, a Hősök Tere, a Magyar Nemzeti Múzeum, a rákoskeresztúri Újköztemető, a Debreceni Református Nagytemplom, a mohácsi történelmi emlékhely, az ópusztaszeri történelmi emlékpark és a székesfehérvári romkert szerepelt listán. Parlamenti vita során bővült a pákozdi katonai emlékhellyel és Somogyvár-Kupavárral.
Az új jogszabály értelmében a kormány a nemzet vagy valamely nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszínt nyilváníthat történelmi emlékhellyé, míg nemzeti emlékhellyé olyan, a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín válhat, amely a "nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír”, valamint a magyar és az ország területén élő más nemzetiségek összetartozását erősíti. Nemzeti emlékhellyé az országgyűlés döntése alapján, míg történelmi emlékhellyé kormányrendelet útján válhat egy-egy helyszín.