Mint sajtótájékoztatóján elmondta, Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel az országjáró körútra, hogy közelebb vigyék, elmagyarázzák a törvényalkotás folyamatát. Szeretnék elmondani mi a probléma, és mi a megoldás. Mint legfajsúlyosabb kérdésről, a költségvetésről beszélt Pokorni Zoltán, melynek kapcsán elmondta, nem örömteli mostanában elkészíteni.
Kifejtette, amióta hazánk tagja az uniónak még egyszer sem sikerült a vállalt fegyelmezett gazdálkodást tartani. Az ország többet költött, mint amennyit szabad lett volna, ennek a következménye, hogy az államadósság egyre nőtt. Az előző kormány idején a felvett hitel majdnem a duplájára nőtt, a hiány 7,8 százalék, és az ország a pénzügyi összeomlás határán állt. Rendkívüli intézkedésekkel sikerült a hiányt 4 százalék körülire szorítani, ami idén lehet 3 százalék körül is, jövőre pedig a tervek szerint ez alá is le tudják szorítani. Közben a túlzott deficit miatt eljárást folytat az unió Magyarország ellen, aminek komoly következményei is lehetnek, akár az is elképzelhető, hogy elesik az ország bizonyos uniós forrásoktól.
Szeretnék megóvni a görög példától Magyarországot, hiszen a görögök lassan elveszítik önrendelkezésüket. Ezért egy nagyon feszes anyagot állítanak össze. Az ország átszervezése nem egy örömteli folyamat, és magában hordozza a megszorítást is, amely azonban nem észnélküli. Nem a pillanatnyi egyensúlyt szeretnék helyreállítani, hanem hosszú távú megoldáson dolgoznak. Közben elkezdték az államadósság visszafizetését is, októberben egymilliárdot fizettek, novemberben kettőt törlesztenek abból a gyorshitelből, amit még a Bajnai kormány vett fel. Pokorni Zoltán hangsúlyozta, annyit kell fizetni kamatokra, ami például az oktatásra szánt évi keret, ami nagyon nagy teher, ezért is fontos, hogy a kamat mellett a tőketartozást is törleszteni tudja az ország. A kiadási oldalát a költségvetésnek már nem lehet tovább faragni, ez a bizonytalanság vetette fel például az EVA kérdését. Pokorni kitért arra is, hogy a megye a hosszú távú stratégiai szervezés színtere lesz a jövőben, viszont megszűnik az eddigi intézményfenntartó szerepe.
A sajtótájékoztatón részt vett Sebestyén László és Csöbör Katalin, miskolci országgyűlési képviselők is. Sebestyén László arról beszélt, hogy balliberális kormány nyolc év alatt megduplázta az államadósságot, emiatt állt elő az a helyzet, hogy száz forintból hetvenet adósságszolgálatra kell költenie a kormánynak, a maradék harminc százalékból igencsak nehéz jó gazdaságot teremteni. Ugyanakkor az unió is hosszan tartó válságban van, ami szintén nem kedvez a gazdasági fejlődésnek, de bíznak benne, hogy 2012-ben eltudnak szakadni az unión belül válságban lévő országok szintjétől. Be szeretnék zárni a kiskapukat az adócsalások előtt, de a legfontosabb, hogy munkahelyteremtő gazdaságot tudjanak pályára állítani, jövőre kétszáz ezer embernek szeretnének munkát adni, ezt segíti többek között az Új Széchenyi Terv.
Csöbör Katalin hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetés megítélésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, amely történetének legsúlyosabb gazdasági és pénzügyi válságát éli. Ebben a rendkívül nehéz helyzetben, amikor az uniós országok jelentős része nem képes megállítani az államadósság növekedését, a Fidesz-kormány már 2011-ben jelentősen csökkentette az örökölt államadósságot.
A 2012-es költségvetést a fentiek tükrében jogosult országvédelmi költségvetésnek nevezni. Az egyenlege az idei évhez képest ezermilliárd forinttal javul, ez lehetővé teszi, hogy többletfinanszírozásban részesüljön a közbiztonság megerősítése, az egészségügy átalakítása, az oktatás megújítása, a társadalmi felzárkóztatás programjai, a gazdaságfejlesztés területe, valamint a hatékony államszerkezet kialakítása. Megyénk szempontjából kiemelten fontos a Start-munka programnak elnevezett közmunkaprogram létrehozása, melynek keretében a mezőgazdaságban, a bio- és megújuló energiatermelésben, az építőiparban és az országos nagyberuházásokban jönnek létre munkahelyek. A közmunkaprogram megvalósítására a jövő évi költségvetés 132 milliárd forintot irányzott elő.
Horváth I.
Kifejtette, amióta hazánk tagja az uniónak még egyszer sem sikerült a vállalt fegyelmezett gazdálkodást tartani. Az ország többet költött, mint amennyit szabad lett volna, ennek a következménye, hogy az államadósság egyre nőtt. Az előző kormány idején a felvett hitel majdnem a duplájára nőtt, a hiány 7,8 százalék, és az ország a pénzügyi összeomlás határán állt. Rendkívüli intézkedésekkel sikerült a hiányt 4 százalék körülire szorítani, ami idén lehet 3 százalék körül is, jövőre pedig a tervek szerint ez alá is le tudják szorítani. Közben a túlzott deficit miatt eljárást folytat az unió Magyarország ellen, aminek komoly következményei is lehetnek, akár az is elképzelhető, hogy elesik az ország bizonyos uniós forrásoktól.
Szeretnék megóvni a görög példától Magyarországot, hiszen a görögök lassan elveszítik önrendelkezésüket. Ezért egy nagyon feszes anyagot állítanak össze. Az ország átszervezése nem egy örömteli folyamat, és magában hordozza a megszorítást is, amely azonban nem észnélküli. Nem a pillanatnyi egyensúlyt szeretnék helyreállítani, hanem hosszú távú megoldáson dolgoznak. Közben elkezdték az államadósság visszafizetését is, októberben egymilliárdot fizettek, novemberben kettőt törlesztenek abból a gyorshitelből, amit még a Bajnai kormány vett fel. Pokorni Zoltán hangsúlyozta, annyit kell fizetni kamatokra, ami például az oktatásra szánt évi keret, ami nagyon nagy teher, ezért is fontos, hogy a kamat mellett a tőketartozást is törleszteni tudja az ország. A kiadási oldalát a költségvetésnek már nem lehet tovább faragni, ez a bizonytalanság vetette fel például az EVA kérdését. Pokorni kitért arra is, hogy a megye a hosszú távú stratégiai szervezés színtere lesz a jövőben, viszont megszűnik az eddigi intézményfenntartó szerepe.
A sajtótájékoztatón részt vett Sebestyén László és Csöbör Katalin, miskolci országgyűlési képviselők is. Sebestyén László arról beszélt, hogy balliberális kormány nyolc év alatt megduplázta az államadósságot, emiatt állt elő az a helyzet, hogy száz forintból hetvenet adósságszolgálatra kell költenie a kormánynak, a maradék harminc százalékból igencsak nehéz jó gazdaságot teremteni. Ugyanakkor az unió is hosszan tartó válságban van, ami szintén nem kedvez a gazdasági fejlődésnek, de bíznak benne, hogy 2012-ben eltudnak szakadni az unión belül válságban lévő országok szintjétől. Be szeretnék zárni a kiskapukat az adócsalások előtt, de a legfontosabb, hogy munkahelyteremtő gazdaságot tudjanak pályára állítani, jövőre kétszáz ezer embernek szeretnének munkát adni, ezt segíti többek között az Új Széchenyi Terv.
Csöbör Katalin hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetés megítélésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, amely történetének legsúlyosabb gazdasági és pénzügyi válságát éli. Ebben a rendkívül nehéz helyzetben, amikor az uniós országok jelentős része nem képes megállítani az államadósság növekedését, a Fidesz-kormány már 2011-ben jelentősen csökkentette az örökölt államadósságot.
A 2012-es költségvetést a fentiek tükrében jogosult országvédelmi költségvetésnek nevezni. Az egyenlege az idei évhez képest ezermilliárd forinttal javul, ez lehetővé teszi, hogy többletfinanszírozásban részesüljön a közbiztonság megerősítése, az egészségügy átalakítása, az oktatás megújítása, a társadalmi felzárkóztatás programjai, a gazdaságfejlesztés területe, valamint a hatékony államszerkezet kialakítása. Megyénk szempontjából kiemelten fontos a Start-munka programnak elnevezett közmunkaprogram létrehozása, melynek keretében a mezőgazdaságban, a bio- és megújuló energiatermelésben, az építőiparban és az országos nagyberuházásokban jönnek létre munkahelyek. A közmunkaprogram megvalósítására a jövő évi költségvetés 132 milliárd forintot irányzott elő.
Horváth I.