A társasház közös képviselője mintegy szankcióként a tájékoztatója végére odaírta: akik nem végeztetik el az irtást, azok nevét megadja az „ÁNTSZ”-nek. Ezt követően megkerestük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, hogy tájékoztatást kérjünk a konkrét esetről, illetve kötelezhetőek-e a tulajdonosok a rovarirtásra, akik elzárkóznak, milyen szankciókra számíthatnak?
– Az egészségügyi kártevők elleni védekezést a többszörösen módosított 18/1998. (VI.3.) NM rendelet szabályozza. Ennek értelmében a csótány és az ágyi poloska egészségügyi kártevőnek minősül. Az ellenük való védekezésről, a költségek fedezéséről az érintett épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője) köteles gondoskodni. Lakótelepeken a lakásokban mindenki köteles a kártevők elszaporodásának megakadályozásáról, rendszeres irtásáról gondoskodni – fogott az előírások ismertetésébe a szakigazgatási szerv nevében Kovácsné Bocsor Krisztina.
– A kérdéses társasházban a lakóközösség nevében érkezett panasz miatt a Miskolci Kistérségi Népegészségügyi Intézet helyszíni vizsgálatot tartott, amely során részletes szakmai tájékoztatást adott a lakóközösség képviselőjének az egészségügyi kártevők elleni védekezés hatékony lehetőségeiről. A rovarok nagymérvű elszaporodása esetén mindenképpen szolgáltatásszerű kártevőirtással foglalkozó szakember igénybevétele indokolt. A csótány- és poloskafertőzöttség elleni eredményes védekezés csak az egész lépcsőházra kiterjedő (lakásokban, közös helyiségekben, és a nem fertőzött lakásokban is) egyszerre, szervezetten történő rovarirtással valósulhat meg.
– Amennyiben a tulajdonos, fenntartó nem gondoskodik a kártevők elleni védekezésről, illetve, ha védekezés közvetlen járványveszély elhárítása miatt szükséges, az illetékes kistérségi népegészségügyi intézet határozattal elrendelheti a rovarirtást. A határozatban foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén eljárási bírság szabható ki, amely természetes személy esetén 500 ezer forintig terjedhet – zárta a tájékoztatást Kovácsné Bocsor Krisztina.
A legfrissebb információ szerint a társasház az árajánlat alapján kiválasztott vállalkozótól azóta meg is rendelte a szolgáltatást. A közös tulajdonú épületrészeknél a közös költség terhére történik az irtás, a lakások rovarmentesítésének költsége viszont a tulajdonosokat terheli.
Csontos L.
– Az egészségügyi kártevők elleni védekezést a többszörösen módosított 18/1998. (VI.3.) NM rendelet szabályozza. Ennek értelmében a csótány és az ágyi poloska egészségügyi kártevőnek minősül. Az ellenük való védekezésről, a költségek fedezéséről az érintett épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője) köteles gondoskodni. Lakótelepeken a lakásokban mindenki köteles a kártevők elszaporodásának megakadályozásáról, rendszeres irtásáról gondoskodni – fogott az előírások ismertetésébe a szakigazgatási szerv nevében Kovácsné Bocsor Krisztina.
– A kérdéses társasházban a lakóközösség nevében érkezett panasz miatt a Miskolci Kistérségi Népegészségügyi Intézet helyszíni vizsgálatot tartott, amely során részletes szakmai tájékoztatást adott a lakóközösség képviselőjének az egészségügyi kártevők elleni védekezés hatékony lehetőségeiről. A rovarok nagymérvű elszaporodása esetén mindenképpen szolgáltatásszerű kártevőirtással foglalkozó szakember igénybevétele indokolt. A csótány- és poloskafertőzöttség elleni eredményes védekezés csak az egész lépcsőházra kiterjedő (lakásokban, közös helyiségekben, és a nem fertőzött lakásokban is) egyszerre, szervezetten történő rovarirtással valósulhat meg.
– Amennyiben a tulajdonos, fenntartó nem gondoskodik a kártevők elleni védekezésről, illetve, ha védekezés közvetlen járványveszély elhárítása miatt szükséges, az illetékes kistérségi népegészségügyi intézet határozattal elrendelheti a rovarirtást. A határozatban foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén eljárási bírság szabható ki, amely természetes személy esetén 500 ezer forintig terjedhet – zárta a tájékoztatást Kovácsné Bocsor Krisztina.
A legfrissebb információ szerint a társasház az árajánlat alapján kiválasztott vállalkozótól azóta meg is rendelte a szolgáltatást. A közös tulajdonú épületrészeknél a közös költség terhére történik az irtás, a lakások rovarmentesítésének költsége viszont a tulajdonosokat terheli.
Csontos L.