Szeptember 6-án kezdődött az ásatás a Várfürdő egy részén. A Lovagi Tornák terének leendő területén zajló régészeti munkák során egy olyan kőépítményt találtak a vár nyugati oldalának bejárata közelében, amely minden bizonnyal fontos szerepet játszott.
– Két, párhuzamosan futó falról van szó, amelyek között 120 centiméter széles járószint volt kikövezve – magyarázta az ásatást követően Lovász Emese régész.
– A falak a vizesárok ellenfalának zsilipje felé tartanak a várfürdőből, s egy éles kanyarral a Szinva patak felé haladnak. Mindez természetesen feltételezés, hiszen a Haller utca térkövei alatt, illetve a János utca - Bartók Béla utca házainak hátsó kertjeiben nem kutathattunk. A kettős fal területéről előkerült leletek közül az a néhány pénz a legjelentősebb, mely a használat, és a pusztulás időpontjára szolgáltat adatokat – tette hozzá az ásatást vezető régész.
A leletekről előzetes numizmatikai (éremtani) vélemény is született, amelyek szerint a pénzérméket Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi János idejében verték. A talált építmény mibenlétéről egyelőre nem tudnak biztosat.
– A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleménye szerint is nagy jelentőségű épített örökséget az ásatás végeztével geotextillel letakartuk, és ideiglenesen visszatemettük, hogy a téli fagy ne tehessen kárt benne. A jövőben szeretnénk bemutatni – tette hozzá Lovász Emese. A helyszínre tervezett Lovagi Tornák terének építését az előkerült falak nem akadályozzák, a tervező úgy fogalmazza majd át az északi lelátó terveit, hogy a középkori falak láthatóak legyenek.
Nem várt leletek kerültek elő azonban a Várfürdő nyugati oldalánál. Egy 11-12. századi település földbe mélyített, kőkemencés házaira, és a házak melletti szemetesgödrökre bukkantak az ásatás során. Bebizonyosodott tehát, hogy az egykori váron és a pálos kolostoron kívül is volt élet Diósgyőrben.
– Nagy mennyiségű, jellegzetes díszítésű kerámia anyag került elő. Ebből a múzeum restaurátora több edényt is össze tud majd állítani. Az ugyancsak gazdag állatcsont anyag vizsgálata alapján pedig megtudhatjuk, milyen állatokat tartottak illetve vadásztak itt élő őseink, akik szemmel láthatóan élelemben nem szenvedtek hiányt – hangsúlyozta Lovász Emese.
Mint megtudtuk, az állatok csontjait, többek között a szarvasagancsot, tárgyak készítésére is felhasználták, ezeken kívül előkerült egy vas sarló, egy véső, s több félkész vaseszköz. Utóbbiak arra utalnak, hogy kovácsműhely is létezhetett a faluban. A tárgyi emlékek sorát színesítik a minden bizonnyal elvesztett ékszerek. Egy karperec, egy gyűrű, és egy aranylemezből készült, apró igazgyöngyökkel díszített kis ruhadísz - utóbbi az ásatás 13-14. századi leletei közé tartozik.
Mintát vettek a kemencék átégett platnijából, amelyből abszolút kronológiát határoznak majd meg a szakemberek. A Földtani Intézet munkatársa pedig a talajrétegekből tud majd meg többet a vár környékének múltjáról.
– Kis töredékét tártuk csak fel a Várfürdő területének, hiszen megelőző munka során csak az ide tervezett létesítmények négyzetmétereiben ástunk. Mégis hallatlanul gazdag és értékes az a tárgyi anyag, és az általuk nyert tudás, ami birtokunkba jutott. Az eredményeket hamarosan be is mutathatjuk majd egy kiállítás keretében. A Diósgyőri vár környékének régészeti kutatása pedig - az ígéretek szerint - újabb tervek eredményeként a jövőben is folytatódhat majd – mondta Lovász Emese.
Kiss J.
– Két, párhuzamosan futó falról van szó, amelyek között 120 centiméter széles járószint volt kikövezve – magyarázta az ásatást követően Lovász Emese régész.
– A falak a vizesárok ellenfalának zsilipje felé tartanak a várfürdőből, s egy éles kanyarral a Szinva patak felé haladnak. Mindez természetesen feltételezés, hiszen a Haller utca térkövei alatt, illetve a János utca - Bartók Béla utca házainak hátsó kertjeiben nem kutathattunk. A kettős fal területéről előkerült leletek közül az a néhány pénz a legjelentősebb, mely a használat, és a pusztulás időpontjára szolgáltat adatokat – tette hozzá az ásatást vezető régész.
A leletekről előzetes numizmatikai (éremtani) vélemény is született, amelyek szerint a pénzérméket Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi János idejében verték. A talált építmény mibenlétéről egyelőre nem tudnak biztosat.
– A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleménye szerint is nagy jelentőségű épített örökséget az ásatás végeztével geotextillel letakartuk, és ideiglenesen visszatemettük, hogy a téli fagy ne tehessen kárt benne. A jövőben szeretnénk bemutatni – tette hozzá Lovász Emese. A helyszínre tervezett Lovagi Tornák terének építését az előkerült falak nem akadályozzák, a tervező úgy fogalmazza majd át az északi lelátó terveit, hogy a középkori falak láthatóak legyenek.
Nem várt leletek kerültek elő azonban a Várfürdő nyugati oldalánál. Egy 11-12. századi település földbe mélyített, kőkemencés házaira, és a házak melletti szemetesgödrökre bukkantak az ásatás során. Bebizonyosodott tehát, hogy az egykori váron és a pálos kolostoron kívül is volt élet Diósgyőrben.
– Nagy mennyiségű, jellegzetes díszítésű kerámia anyag került elő. Ebből a múzeum restaurátora több edényt is össze tud majd állítani. Az ugyancsak gazdag állatcsont anyag vizsgálata alapján pedig megtudhatjuk, milyen állatokat tartottak illetve vadásztak itt élő őseink, akik szemmel láthatóan élelemben nem szenvedtek hiányt – hangsúlyozta Lovász Emese.
Mint megtudtuk, az állatok csontjait, többek között a szarvasagancsot, tárgyak készítésére is felhasználták, ezeken kívül előkerült egy vas sarló, egy véső, s több félkész vaseszköz. Utóbbiak arra utalnak, hogy kovácsműhely is létezhetett a faluban. A tárgyi emlékek sorát színesítik a minden bizonnyal elvesztett ékszerek. Egy karperec, egy gyűrű, és egy aranylemezből készült, apró igazgyöngyökkel díszített kis ruhadísz - utóbbi az ásatás 13-14. századi leletei közé tartozik.
Mintát vettek a kemencék átégett platnijából, amelyből abszolút kronológiát határoznak majd meg a szakemberek. A Földtani Intézet munkatársa pedig a talajrétegekből tud majd meg többet a vár környékének múltjáról.
– Kis töredékét tártuk csak fel a Várfürdő területének, hiszen megelőző munka során csak az ide tervezett létesítmények négyzetmétereiben ástunk. Mégis hallatlanul gazdag és értékes az a tárgyi anyag, és az általuk nyert tudás, ami birtokunkba jutott. Az eredményeket hamarosan be is mutathatjuk majd egy kiállítás keretében. A Diósgyőri vár környékének régészeti kutatása pedig - az ígéretek szerint - újabb tervek eredményeként a jövőben is folytatódhat majd – mondta Lovász Emese.
Kiss J.