A szakmai napot Patkó Gyula professzor, a Miskolci Egyetem rektora nyitotta meg. Kiemelte, hogy a diplomás értelmiségiek régióban tartása a felemelkedés záloga, ezért külön is örömmel látja, hogy a végzettek közül sokan itt maradnak, sikeresek. Külön méltatta az idén 30 éves Állam és Jogtudományi Karon folyó magas színvonalú képzést, amely a magyar jogászképzők közül egyedül büszkélkedhet két kiválósági címmel is. A sikerek mellett kitért a felsőoktatásban jelentkező különböző „turbulenciákra” is. Nevesítette a Magyar Bálint egykori miniszter nevéhez köthető felvételi rendszer által okozott gondokat, amely a legjobban Sárospatakon, a Comeniuson érhető tetten a tanítóképzős és óvónőképzős hallgatók számának jelentős csökkenésében. Meg is jegyezte: az ELTE-s tanítóképzősökről nehéz elképzelni, hogy elmennek a Bodrogközbe, vagy a tanyavilágba dolgozni. Bírálta a Bokros csomagot is. – Miskolcon megszüntették a védőnőképzést Budapestről viszont éveken át egyetlen védőnő sem jött vissza, 2009-ben újra kellett indítani a képzést, mert nem volt aki beadja a Szabin cseppet a putnoki cigány gyerekeknek – dohogott a rektor, aki kijelentette: nem lehet Budapestről megoldani a vidék szakember ellátását. A felsőoktatási törvény koncepciója ezt szem előtt tartotta – vélekedett a tervezett reformról. A 30 éve Miskolcon gyökeret vert jogászképzéssel kapcsolatban felelevenítette az egykori hiányszakmát. A rektor szavaival: gyökeret vert, megszerették, népszerű. A karnak további hasonló évtizedeket, az oktatóknak pedig elkötelezett munkát kívánt Patkó Gyula.
Szabó Miklós, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja köszöntötte a vendégeket, röviden szólt a szakmai nap adta eszmecsere fontosságáról, majd meg is tartotta a rendezvény első előadását a Jogászi szerep a történelem tükrében címmel. Fél órában lehetetlen érdemben 2500 évet részletesen elemezni, ezért három csomópontot emelt ki a dékán. Elsőként a jogászképzés, a jogtudomány bölcsőjét, a római jogot idézte meg. Az archaikus korbana jónak, a rossznak, az igazságnak és az igazságtalanságnak a tudása isteni, szakrális eredetű. A fontos tudás letéteményesei voltak a jogászok. – A jogot úgy tekintjük mint ami az igazságosságot szolgálja. Nem szabad erről lemondani, még, ha a jog profanizálódott is – fogalmazta meg a római múlt üzenetét a jelen számára Szabó Miklós. Nagy ugrással Alexis de Tocquevillét, a a szabadság és demokrácia XIX. századi szószólóját idézte meg, aki a modern demokrácia első megvalósítóival, az USA-val kapcsolatban kijelentette: az amerikai demokrácia az ügyvédek és bírók székében ül.
A francia gondolkodót idézve felhívta a figyelmet a demokráciában rejlő veszélyre, a többség zsarnokságára, amikor a többség olyan döntéseket hoz, amely a kisebbségre is vonatkozik, de nem hallgatják meg őket. Ezért a demokrácia mérséklésre szorul. Ez a korabeli Európában a nemesség volt, az USA-ban pedig a jogászság. Az új magyar demokráciából (1989 után) az Antall kormány és az Alkotmány Bíróság vitáját említette. A harmadik idézet Roscoe Poundtól származott: a jogászok a társadalom mérnökei. Amint például a mérnöktől gondos munkát igényel egy híd megtervezése, a jogásznak ugyan olyan precíz munkával kell felmérnie a társadalom igényeit és meghozni a keretszabályokat és így jutunk el a mához, Max Weber látomásával: bürokratikus szervezetek közt éljük a világunkat a bölcsőtől a temetőig – ami a jogászok folyamatos jelenlétét igényli.
Répássy Róbert államtitkár röviden méltatta a miskolci jogászképzést, megemlítve, hogy egykoron ő is itt végzett. Ezt követően Jogi és igazgatási diplomával a jogalkotás szolgálatában címmel tartott előadást. – A jogalkotás legalább annyira szakmai, mint politikai tevékenység. Az Országgyűlés egyszerre törvényhozó és politikai testület – fogott a téma kifejtésébe. Ezt követően részletesen bemutatta a törvényalkotás mechanizmusát, a szakminisztérium működését. Kiemelte, hogy a szakminisztériumban és az Országgyűlés hivatalában olyan gyakorlati tapasztalatra tehetnek szert a jogász végzettségű szakemberek, amit máshol nem lehet. Munka közben pedig olyan többlet tudást szereznek, ami nehezen tanítható az egyetemen.
Az előadásokat követően szekciókra bontva folytatták a szakmai napot.
Cs. L.