– Eger legkiválóbb énekesei alkotják a Cantus Agriensis Kamarakórust, amit 19 éve vezetek. A Miskolci Cardinal Mindszenty Kórus, amelynek szintén karnagya vagyok, ugyancsak kiemelkedő zenei és énektechnikai kvalitásokkal rendelkezik – hangsúlyozza Gergely Péter Pál, akinek Liszt oratorikus műveihez fűződő kapcsolata nem mai, ahogyan Király Csaba orgonaművésszel kötött barátsága sem.
Király Csaba egyike a legelismertebb művészeknek. Õ az, aki áthangszerelte orgonára a Krisztus oratóriumot. A három órás előadást Egerben közel kétezer ember hallgatta végig.
– Ha egy karnagy hitelesen szeretné tolmácsolni ezeket a műveket, hosszú hónapokig készül rájuk. Jómagam évekig tanulmányoztam ezeket a műveket. Olasz és német nyelvű forrásanyagokat dolgoztam fel hozzájuk, mire hozzá mertem nyúlni a partitúrához, hiszen ezek sokrétű és bonyolult műveknek tartom – hangsúlyozta a karnagy. Kiemelte, ma az átiratok korát éljük, amelyet annak idején Liszt Ferenc honosított meg a zenei gyakorlatban.
– Király Csabával együtt találtuk ki, hogy az Egri Bazilikában ez a mű szólaljon meg. Tudomásom szerint még nem volt a zenetörténetben példa arra, hogy valaki ekkora remekművet próbáljon orgonára átírni. Nem is hangszerelés ez, hanem egyfajta újraalkotása a darabnak – magyarázza a karnagy.
Király Csaba több mint egy évig dolgozott az orgonára átírt darabon, amelyet szeptemberben a Bazilika felszentelésének jubileumán elő is adtak, mintegy főpróbaként. A premiert azonban október 22-én, a World Liszt Day alkalmából tartották.
Kiss J.
Király Csaba egyike a legelismertebb művészeknek. Õ az, aki áthangszerelte orgonára a Krisztus oratóriumot. A három órás előadást Egerben közel kétezer ember hallgatta végig.
– Ha egy karnagy hitelesen szeretné tolmácsolni ezeket a műveket, hosszú hónapokig készül rájuk. Jómagam évekig tanulmányoztam ezeket a műveket. Olasz és német nyelvű forrásanyagokat dolgoztam fel hozzájuk, mire hozzá mertem nyúlni a partitúrához, hiszen ezek sokrétű és bonyolult műveknek tartom – hangsúlyozta a karnagy. Kiemelte, ma az átiratok korát éljük, amelyet annak idején Liszt Ferenc honosított meg a zenei gyakorlatban.
– Király Csabával együtt találtuk ki, hogy az Egri Bazilikában ez a mű szólaljon meg. Tudomásom szerint még nem volt a zenetörténetben példa arra, hogy valaki ekkora remekművet próbáljon orgonára átírni. Nem is hangszerelés ez, hanem egyfajta újraalkotása a darabnak – magyarázza a karnagy.
Király Csaba több mint egy évig dolgozott az orgonára átírt darabon, amelyet szeptemberben a Bazilika felszentelésének jubileumán elő is adtak, mintegy főpróbaként. A premiert azonban október 22-én, a World Liszt Day alkalmából tartották.
Kiss J.