Kirrné Feicht Ágnes, a MÖFÖSZ elnöke és Somorjai-Tamássy Zsolt (képünkön), a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntötte az ITC nagytermében összegyűlt vendégeket. A házigazda Miskolc városa nevében Rostás László főépítész megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a település földrajzi sajátossága a Bükk-hegység és az Alföld találkozási pontja. Ennek következtében számos növényfaj őshonos Miskolcon. Szólt a természet rendje megváltoztató építészeti beavatkozásokról, például a Szinva belvárosi lefedése megakadályozza a belváros levegőjének a természetes átöblítődését. Az Avas oldalán a ligetekből erdő lett, jó kertész kell majd a visszaállításához. A síktalanítással kapcsolatban hármas elvárást fogalmazott meg Rostás László: ne tömedékelje el a csapadékcsatornát, ne okozzon jelentős kiporzást és ne tegye tönkre a természetet.
Ezt követően Heinemann Pál, a miskolci polgármesteri hivatal parkfenntartási ügyintézője tartott szakmai előadást Miskolc (beleértve a vele 1945-ben egyesített Diósgyőr) parkjainak a történetéről, illetve szólt a jelen állapotokról. – Miskolcon nem beszélhetünk egységes parkrendszerről. Trianon után a 65 ezer lakosával Magyarország hetedik legnépesebb városa volt, az egyesítéskor hozzácsatoltak mind rendelkeztek településközponttal, zöldterülettel – utalt a sajátos helyzetre a kertészeti szakember. Diósgyőr neve is a vár alatti diófákra vezethető vissza, a királynék idejében pedig híres gyümölcsöskertek voltak. Miskolcon a XVIII. Században kezdődött a fásítás.
A tudatos, városi szintű kertészet a szépítészeti építőbizottság 1855-ös megalakulásától eredeztethető. A legnagyobb városi parkot, a Népkertet 1889-ben adták át. Területe eredetileg 9,7 hektár volt, jelenleg pedig 8,5. Tapolcán 1914 a parkosítás kezdete, Lillafüreden pedig a Palotaszálló kiépítésével párhuzamosan az 1920-as évek végén jött létre.
A történelem után áttért a mára: az idei költségvetésben 234 millió forint volt erre a célra, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy négyzetméter zöldterület gondozására 55 forint jutott. Ebből finanszírozzák a tavaszi és őszi lombgereblyézést, a 3 illetve 4 főnyírást, a 2000 négyzetméternyi egynyári virágágyás fenntartását… A város területén található 180-200 ezer fa és a cserjék pótlására nem futotta a kertészeti keretből, de „presszionálták” az önkormányzati egyéni képviselőket a keretük felhasználásakor, illetve a Zöld Nyíl projekt keretében a közel 200 kivágott fa helyére mintegy 400-at ültetnek a sínek mentén, illetve mintegy 10 ezer cserjét is kiültetnek. – Miközben jobb időkre várunk, azt tehetjük, hogy a legjobb szakmaisággal végezzük a munkánkat – összegezte véleményét Heinemann Pál.
Somorjai-Tamássy Zsolt ugyancsak a Zöld Nyilat említette példaként, miszerint a villamosprojekt szintjén aprópénzből nagyon komoly zöldterület hozható vissza. A város vezetése arra törekszik, hogy jobb ökológiai állapotban jöjjön ki a projektből, mint amilyenben a megkezdésekor volt. Minden nagyberuházáskor erre kell törekedni, aminek feltétele, hogy tudják mit akarnak kezdeni a zöldterületekkel. A Green City mozgalom keretében kísérletet indítanak Miskolcon arra, hogy integrációt vigyenek a rendszerbe.
Ezzel kapcsolatban szándéknyilatkozatot írtak alá még a nyáron. Elkészült a fenntarthatóság stratégiája, a Szent István tér tervezésébe pedig bevonták a közösséget. Szorgalmazta, hogy a pénz mindenhatósága helyett hozzák összhangba a gazdasági, társadalmi és ökológiai érdekeket. Pozitív példaként említette, hogy megfelelő zöld környezetben az ingatlanok értéke is magasabb, a zöld technológia alkalmazásával (fásítás, árnyékolás, szigetelés) 10-40 százalékos energiamegtakarítás érhető el…
Csontos L.
Fotó: Mocsári L.