A szénbányászat jövőképe az Észak-magyarországi régióban címmel tartottak szakmai konferenciát pénteken a megyeházán. A tanácskozáson a bányászati szakemberek mellett részt vett Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár is.
– Lehet jövőképe a borsodi, észak-hevesi, nógrádi szánbányászatnak, a külszíni és mélyművelésűnek egyaránt – jelentette ki optimistán Törő György, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület helyi elnöke. – A környezetvédelmi kollégákkal ki tudjuk jelölni azokat a területeket ahol érdemes megkezdeni a tervezést. Köszönjük az államtitkár úrnak, hogy ebben partner volt.
– Egészséges energiamixre van szüksége az országnak. Az általam támogatott megújuló energiákon túl számolni kell a nem megújulókkal is, közte a szénnel. Környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból a mélyművelésű ami számunkra elfogadható, sőt támogatható – pontosított Illés Zoltán államtitkár. A kormányzat ezzel kapcsolatos álláspontja világos: egyesével, tételesen meg kell vizsgálni az adott terület természeti értékeit, védettségét. Ennek függvénye az ott folytatható gazdasági tevékenység, beleértve a bányászatot is. A nyilvántartott kőszén és barnaszén vagyont vétek lenne parlagon hagyni. – Az elkövetkezendő 8-10 évben hasznosítható úgy, hogy ne zavarja a természetvédelmi érdekeket, munkahelyeket teremtve szolgálja a magyarság érdekeit - jelentette ki az államtitkár. A kitermelendő szenet közösségi fűtőművekben, családi házakban, sőt nagy léptékű, széntüzelésű erőművekben hasznosíthatnák. Ezen utóbbi Illés Zoltán elképzelése szerint állami vagy vegyes tulajdonban állna és a megtermelt villamos energiának köszönhetően diverzifikálná, az az több lábra helyezné a hazai villanyáram ellátást, ráadásul nem mellékesen csökkentené az importfüggőségűnket. A széntüzelés újbóli terjedése megrendelést, piacot jelentene a gépiparnak.
A földgáz drágulása miatt egyre többen állnak át fa és széntüzelésre, amely következtében, ha nincs légmozgás a nagyvárosokban, mint például Miskolcon erőteljes szmogosodás indul. A szén további térnyerése milyen hatással lehet a levegőminőségre? – kérdeztük az államtitkár. – Olyan automatizmusról van szó, amelyet az árak mozgása generál, a probléma független ettől a konferenciától. Igény van a fűtésre, lehetőség a bányászat megújítására. Össze lehet hozni a kettőt, a felvetett problémára pedig a korszerű fűtőberendezések elterjesztése a megoldás – válaszolt Illés Zoltán. Ezt követően levezette az elkövetkezendő évek kormányzati koncepciót, amely lényege, hogy a környezetvédelmi igényeknek megfelelő, energiatakarékos fűtőberendezések vásárlását részleges adóalapból történő jóváírással, valamint a vásárlás direkt megtámogatásával kell ösztönözni. Így azok jelentős része is meg tudja venni majd, aki az adóalap jóváírással nem tud élni, mivel nincs megfelelő jövedelme hozzá. Ráadásul amennyiben jelentős az igény, akkor a sorozatgyártás révén a költségek is csökkenthetőek. – Ha eddig eljutnánk, akkor Magyarországon jelentősen javulna a levegőminőség – jelentette ki Illés Zoltán, aki viszont rövid távon a romlásra számít, mivel az egész országot elárasztották alacsony fűtőértékű, szennyező lignittel, a jó minőségű magyar szén helyett… A már meglévő lignit kitermelőhelyek (Bükkábrány, Visonta) működhetnek tovább, de újabb felszíni bányákra nem kívánnak engedélyt adni. –Ami van az működjön, de a továbbiakban a mélyművelésű bűnyákat támogatjuk – jelentette ki.
Ríz Gábor országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés alelnöke emlékeztetett megyénk több évszázados bányász-kohász múltjára. Örömmel nyugtázta, hogy a világpiacon újra felértékelődött a szén, újra igény van erre az energiahordozóra és a kitermelés is újjáéledőben van, aminek foglalkoztatási, szociális vonzatán túl lelki, kulturális hatása is van az egykori bányász településeken, amit a minap Ózd melletti bányanyitáskor is tapasztalat. Felhívta a figyelmet, hogy újra kell indítani a szakképzést az alapoktól a mérnökökig. Ezzel kapcsolatos egyeztetések már elkezdődtek.
– Ha van bányászat van korszerű energetika is, van mire alapozni a bányanyitásokat – jelentette ki Törő György, a túlzott remények lehűtésére azonban hozzátette: a bezárt bányák újranyitásának szűk a lehetősége. Ha drágul az energiahordozó akkor lehet újragondolni – amivel arra utalt, hogy általában olcsóbb új bányát indítani, mint egy régi, felszámotat termelésre alkalmassá tenni.
Csontos L.
– Lehet jövőképe a borsodi, észak-hevesi, nógrádi szánbányászatnak, a külszíni és mélyművelésűnek egyaránt – jelentette ki optimistán Törő György, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület helyi elnöke. – A környezetvédelmi kollégákkal ki tudjuk jelölni azokat a területeket ahol érdemes megkezdeni a tervezést. Köszönjük az államtitkár úrnak, hogy ebben partner volt.
– Egészséges energiamixre van szüksége az országnak. Az általam támogatott megújuló energiákon túl számolni kell a nem megújulókkal is, közte a szénnel. Környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból a mélyművelésű ami számunkra elfogadható, sőt támogatható – pontosított Illés Zoltán államtitkár. A kormányzat ezzel kapcsolatos álláspontja világos: egyesével, tételesen meg kell vizsgálni az adott terület természeti értékeit, védettségét. Ennek függvénye az ott folytatható gazdasági tevékenység, beleértve a bányászatot is. A nyilvántartott kőszén és barnaszén vagyont vétek lenne parlagon hagyni. – Az elkövetkezendő 8-10 évben hasznosítható úgy, hogy ne zavarja a természetvédelmi érdekeket, munkahelyeket teremtve szolgálja a magyarság érdekeit - jelentette ki az államtitkár. A kitermelendő szenet közösségi fűtőművekben, családi házakban, sőt nagy léptékű, széntüzelésű erőművekben hasznosíthatnák. Ezen utóbbi Illés Zoltán elképzelése szerint állami vagy vegyes tulajdonban állna és a megtermelt villamos energiának köszönhetően diverzifikálná, az az több lábra helyezné a hazai villanyáram ellátást, ráadásul nem mellékesen csökkentené az importfüggőségűnket. A széntüzelés újbóli terjedése megrendelést, piacot jelentene a gépiparnak.
A földgáz drágulása miatt egyre többen állnak át fa és széntüzelésre, amely következtében, ha nincs légmozgás a nagyvárosokban, mint például Miskolcon erőteljes szmogosodás indul. A szén további térnyerése milyen hatással lehet a levegőminőségre? – kérdeztük az államtitkár. – Olyan automatizmusról van szó, amelyet az árak mozgása generál, a probléma független ettől a konferenciától. Igény van a fűtésre, lehetőség a bányászat megújítására. Össze lehet hozni a kettőt, a felvetett problémára pedig a korszerű fűtőberendezések elterjesztése a megoldás – válaszolt Illés Zoltán. Ezt követően levezette az elkövetkezendő évek kormányzati koncepciót, amely lényege, hogy a környezetvédelmi igényeknek megfelelő, energiatakarékos fűtőberendezések vásárlását részleges adóalapból történő jóváírással, valamint a vásárlás direkt megtámogatásával kell ösztönözni. Így azok jelentős része is meg tudja venni majd, aki az adóalap jóváírással nem tud élni, mivel nincs megfelelő jövedelme hozzá. Ráadásul amennyiben jelentős az igény, akkor a sorozatgyártás révén a költségek is csökkenthetőek. – Ha eddig eljutnánk, akkor Magyarországon jelentősen javulna a levegőminőség – jelentette ki Illés Zoltán, aki viszont rövid távon a romlásra számít, mivel az egész országot elárasztották alacsony fűtőértékű, szennyező lignittel, a jó minőségű magyar szén helyett… A már meglévő lignit kitermelőhelyek (Bükkábrány, Visonta) működhetnek tovább, de újabb felszíni bányákra nem kívánnak engedélyt adni. –Ami van az működjön, de a továbbiakban a mélyművelésű bűnyákat támogatjuk – jelentette ki.
Ríz Gábor országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés alelnöke emlékeztetett megyénk több évszázados bányász-kohász múltjára. Örömmel nyugtázta, hogy a világpiacon újra felértékelődött a szén, újra igény van erre az energiahordozóra és a kitermelés is újjáéledőben van, aminek foglalkoztatási, szociális vonzatán túl lelki, kulturális hatása is van az egykori bányász településeken, amit a minap Ózd melletti bányanyitáskor is tapasztalat. Felhívta a figyelmet, hogy újra kell indítani a szakképzést az alapoktól a mérnökökig. Ezzel kapcsolatos egyeztetések már elkezdődtek.
– Ha van bányászat van korszerű energetika is, van mire alapozni a bányanyitásokat – jelentette ki Törő György, a túlzott remények lehűtésére azonban hozzátette: a bezárt bányák újranyitásának szűk a lehetősége. Ha drágul az energiahordozó akkor lehet újragondolni – amivel arra utalt, hogy általában olcsóbb új bányát indítani, mint egy régi, felszámotat termelésre alkalmassá tenni.
Csontos L.