– Mi az álláspontjuk a Hámori-tó jegén korcsolyázással, lékhorgászattal, gyalogos átkeléssel kapcsolatban? – kérdeztük Vanczák Zoltánt, a Hámori-tavat kezelő Garadnavölgyi Vízi Társulat ügyvezető igazgatóját.
– Mi ezt tiltjuk, ki is helyeztünk három táblát, amivel tájékoztatjuk az embereket. Nem teszünk különbséget a gyalogtúrázók, korcsolyázók, horgászok közt. Mindenkire egyaránt vonatkozik a kategorikus tiltás – jelentette ki a vízügyi szakember, aki indoklásképpen elmondta, a vízmélységen túl az is indokolja a tiltást, hogy mesterséges tóról lévén szó a befolyó és a kifolyó vízmennyiség nem feltétlen azonos. Tekintettel a csapadékszegény időjárásra csökkenhet a vízszint. Természetes tavaknál a víz felülete tartja a jeget, még itt előfordulhat, hogy a csökkenő vízszint miatt a jégpáncél a levegőben „lógna”, és sokkal könnyebben beszakadhat.
A hóban lévő nyomok alapján vannak, akik a tiltás ellenére rámennek a tó jegére. Az elmondottak alapján saját érdekükben ne tegyék. Ki ellenőrzi a tiltás betartását? – tudakoltuk a vízügyi szakembertől.
– Ez nem a mi feladatunk. A rendőrség remélem az idén is aktív lesz. Nem kell egy balesetnek, tragédiának történnie ahhoz, hogy komolyan vegyék az emberek – utalt a megelőzés fontosságára Vanczák Zoltán.
Kedden délelőtt egyébként már 15 centiméteres volt a jégréteg a Hámori tavon, a társulás egyik munkatársa pedig éppen a zsilip környékén törte a jeget, hogy a tó vize akadálytalanul tudjon túlfolyni. A tó középső részén két lékhorgásszal is találkoztunk, aki elmondták, cseppet sem érzik veszélyben magukat. Egyikük, Varga Imre azt mondja, több, mint tíz éve jár ki télen ide lékhorgászni, a jég színéből, állagából és az időjárásból meg tudják ítélni, mikor alkalmas arra a tó felülete, hogy rámerészkedjenek, és horgászni tudjanak.
Más tavaknál, vízfolyásoknál is érdemes alaposan meggondolni, hogy rámegy-e valaki a jégre vagy sem. Az adott vízfelület kezelője engedélyezheti, vagy tilthatja. A Velencei-tavon, vagy a Balatonon keményebb teleken rendszeresen alakítanak ki a tavak felületén koripályákat (sekély víz fölött, és folyamatosan mérik a jégréteg vastagságát).
A vízügyi szakemberek szerint korai rámenni bármilyen élővizes jégre mivel ahhoz legalább 15 centiméteres jégréteg szükséges. Tehát még híznia kell, ami a mostani hidegben csak idő kérdése. A folyóvizek még csak most kezdenek beállni. Ezekre rámenni egyébként összefüggő, vastag jég esetében is veszélyes lehet. A korcsolyázóknak ajánljuk, hogy inkább vegyék igénybe a műjégpályákat, amelyeket megyénkben Miskolcon, Kazincbarcikán és Tiszaújvárosban is igénybe vehetnek. Ebben a hidegben azonban a rég jól bevált módszerrel – Szlovákiában például most is gyakori megoldás vidéken – akár az iskolaudvaron lévő sportpályákat is felönthetik és máris kész a koripálya…
Egy belügyminisztériumi rendelet szabályozza a szabad vizek jegén tartózkodásának szabályait, tudtuk meg Gaskó Bertalantól, a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs osztályának vezetőjétől. Ha kellően megszilárdult a jég, akkor lehet rajta tartózkodni, sportolni, azonban a jogszabály úgy rendelkezik, hogy csak abban az esetben, ha kellő szilárdságú, nem mozog, és az időjárási viszonyok lehetővé teszik. A vonatkozó szabálysértési rendelet úgy fogalmaz, hogy aki a jégen tartózkodás szabályait megszegi, az húszezer forintos pénzbírsággal sújtható. Megyénkben szerencsére évek óta nem történt jégbeszakadásos baleset. Gaskó Bertalan hozzátette, a bányaművelésű tavak jegein egyáltalán nem szabad tartózkodni, ahogy a jogszabály azt is előírja, hogy éjjel, illetve korlátozott látási viszonyok mellett járművel tilos jégre hajtani – ez a mentési munkálatokat is megnehezítené. Esetleges baleset esetén körültekintő módon szabad elkezdeni a mentést. Ha valaki a jég alá kerül, az könnyen végzetesé válhat, ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a balesetet szenvedett kapaszkodjon a jég szélébe, kerüljön minden felesleges mozdulatot. A segítségére sietők létra, kötél segítségével kezdjék meg a mentést, és nagyon körültekintően járjanak el, nehogy többes tragédiába torkoljon az eset.
Cs. L. – H. I.
fotó: Juhász Á.
– Mi ezt tiltjuk, ki is helyeztünk három táblát, amivel tájékoztatjuk az embereket. Nem teszünk különbséget a gyalogtúrázók, korcsolyázók, horgászok közt. Mindenkire egyaránt vonatkozik a kategorikus tiltás – jelentette ki a vízügyi szakember, aki indoklásképpen elmondta, a vízmélységen túl az is indokolja a tiltást, hogy mesterséges tóról lévén szó a befolyó és a kifolyó vízmennyiség nem feltétlen azonos. Tekintettel a csapadékszegény időjárásra csökkenhet a vízszint. Természetes tavaknál a víz felülete tartja a jeget, még itt előfordulhat, hogy a csökkenő vízszint miatt a jégpáncél a levegőben „lógna”, és sokkal könnyebben beszakadhat.
A hóban lévő nyomok alapján vannak, akik a tiltás ellenére rámennek a tó jegére. Az elmondottak alapján saját érdekükben ne tegyék. Ki ellenőrzi a tiltás betartását? – tudakoltuk a vízügyi szakembertől.
– Ez nem a mi feladatunk. A rendőrség remélem az idén is aktív lesz. Nem kell egy balesetnek, tragédiának történnie ahhoz, hogy komolyan vegyék az emberek – utalt a megelőzés fontosságára Vanczák Zoltán.
Kedden délelőtt egyébként már 15 centiméteres volt a jégréteg a Hámori tavon, a társulás egyik munkatársa pedig éppen a zsilip környékén törte a jeget, hogy a tó vize akadálytalanul tudjon túlfolyni. A tó középső részén két lékhorgásszal is találkoztunk, aki elmondták, cseppet sem érzik veszélyben magukat. Egyikük, Varga Imre azt mondja, több, mint tíz éve jár ki télen ide lékhorgászni, a jég színéből, állagából és az időjárásból meg tudják ítélni, mikor alkalmas arra a tó felülete, hogy rámerészkedjenek, és horgászni tudjanak.
Más tavaknál, vízfolyásoknál is érdemes alaposan meggondolni, hogy rámegy-e valaki a jégre vagy sem. Az adott vízfelület kezelője engedélyezheti, vagy tilthatja. A Velencei-tavon, vagy a Balatonon keményebb teleken rendszeresen alakítanak ki a tavak felületén koripályákat (sekély víz fölött, és folyamatosan mérik a jégréteg vastagságát).
A vízügyi szakemberek szerint korai rámenni bármilyen élővizes jégre mivel ahhoz legalább 15 centiméteres jégréteg szükséges. Tehát még híznia kell, ami a mostani hidegben csak idő kérdése. A folyóvizek még csak most kezdenek beállni. Ezekre rámenni egyébként összefüggő, vastag jég esetében is veszélyes lehet. A korcsolyázóknak ajánljuk, hogy inkább vegyék igénybe a műjégpályákat, amelyeket megyénkben Miskolcon, Kazincbarcikán és Tiszaújvárosban is igénybe vehetnek. Ebben a hidegben azonban a rég jól bevált módszerrel – Szlovákiában például most is gyakori megoldás vidéken – akár az iskolaudvaron lévő sportpályákat is felönthetik és máris kész a koripálya…
Egy belügyminisztériumi rendelet szabályozza a szabad vizek jegén tartózkodásának szabályait, tudtuk meg Gaskó Bertalantól, a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs osztályának vezetőjétől. Ha kellően megszilárdult a jég, akkor lehet rajta tartózkodni, sportolni, azonban a jogszabály úgy rendelkezik, hogy csak abban az esetben, ha kellő szilárdságú, nem mozog, és az időjárási viszonyok lehetővé teszik. A vonatkozó szabálysértési rendelet úgy fogalmaz, hogy aki a jégen tartózkodás szabályait megszegi, az húszezer forintos pénzbírsággal sújtható. Megyénkben szerencsére évek óta nem történt jégbeszakadásos baleset. Gaskó Bertalan hozzátette, a bányaművelésű tavak jegein egyáltalán nem szabad tartózkodni, ahogy a jogszabály azt is előírja, hogy éjjel, illetve korlátozott látási viszonyok mellett járművel tilos jégre hajtani – ez a mentési munkálatokat is megnehezítené. Esetleges baleset esetén körültekintő módon szabad elkezdeni a mentést. Ha valaki a jég alá kerül, az könnyen végzetesé válhat, ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a balesetet szenvedett kapaszkodjon a jég szélébe, kerüljön minden felesleges mozdulatot. A segítségére sietők létra, kötél segítségével kezdjék meg a mentést, és nagyon körültekintően járjanak el, nehogy többes tragédiába torkoljon az eset.
Cs. L. – H. I.
fotó: Juhász Á.