A miskolci oktatási rendszerrel kapcsolatos megszorításokról és intézmények bezárásáról beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján Mokrai Mihály, szocialista képviselő, mellyel kapcsolatban Kiss Gábort, az önkormányzat humán főosztályának vezetőjét kérdeztük.
Jelenleg tervezik a költségvetést, ez pedig mindenhol úgy történik, hogy számba veszik a feladatokat, mondja a főosztályvezető. A demográfiai adatok a feladatellátás csökkenése azt eredményezte, hogy kevesebb csoport, osztály működik a városban. Ha kevesebb csoporttal működnek az intézmények, akkor pedig kisebb létszámmal is ellátható a feladat úgy, hogy a szakmai feladatellátás közben nem sérül. Ahhoz, hogy a szakmai feladatokat egyeztetni tudják az intézményvezetőkkel konzultálni kell. A költségvetés és a szakmai feladatok adatai már látszanak, így az intézményvezetők kaptak egy számot, hogy a számítások szerint hány fővel lehet a feladatot ellátni – ebben egyeztetnek. A tervezés kapcsán a főosztályvezető megjegyezte, éppen a héten alakult meg hivatalosan is az oktatási kerekasztal, amely újabb fóruma a költségvetési, és szakmai koncepcionális elemek egyeztetésének. Kiss Gábor kiemelte, ha szükség is van arra, hogy kisebb létszámmal működjön egy intézmény, abban az esetben a városvezetés célja, hogy ez valódi munkahelyeket ne veszélyeztessen. Vizsgálják azokat az álláshelyeket, amelyek nyugdíjazással megüresednek, és akár intézményen belül, akár az intézmények közötti átcsoportosítással igyekeznek megoldani a szűkítést.
A főosztályvezető azt is megemlítette, hogy a tapolcai óvoda bezárása még a tervezés szintjén sem merült fel. A lefolytatott egyeztetések alapján a jövő héten látnak majd olyan létszám- és költségvetési adatokat, amit a költségvetési rendeletben tudnak majd számszerűsíteni, ezt követően még egyeztetésekre van szükség az étintettekkel, szakszervezetekkel. Az oktatási kerekasztalon döntés született arról is, hogy egy munkahely adatbázist, adatbankot hoznak létre, ami az eddigieknél sokkal hatékonyabban tudná azt kezelni, hogy mindenki munkahelyét, munkakörét meg tudják őrizni.
A főosztályvezető arról is beszélt, korábban költségvetést úgy terveztek, hogy bázis alapon kapott az intézmény egy adott összeget, most azonban másról van szó. Feladat alapú tervezést végeznek, megnézték a tavalyi valós működési költségeket, ezeket pedig beépítik a költségvetésbe. A létszámadatokat és a bért a valós feladatokhoz, csoportlétszámhoz próbálják meghatározni, ez adja meg a végső eredményt. Ugyanakkor azért is megtévesztő, ha valaki elvonásról beszél Kiss Gábor szerint, mert például az elmúlt évben egyházi fenntartásba került intézmény korábbi támogatása, már nem jelenik meg az idei költségvetésben.
A központi lánykollégium kapcsán a főosztályvezető elmondta, a végleges döntést a közgyűlés hozza meg, de jelenleg a kollégiumok kihasználtsága hatvan százalék körüli, ami így nem gazdaságos. Ha csak két lánykollégium összevonásában gondolkodnak, akkor is kilencven százalék alatt marad a kihasználtság. Kiemelte: itt csak egy épület megszűnéséről van szó, a város minden kollégistának tudja a férőhelyet biztosítani, a kollégiumi nevelők létszáma pedig a diáklétszámhoz van meghatározva, így az ő munkahelyük biztosított, ahogy a konyha is tovább fog működni.

Szélyes Domokos, a MIK Zrt. ügyvezető igazgatója a központi lánykollégium épülete kapcsán érdeklődésünkre elmondta, amikor elkezdtek dolgozni fő célkitűzésnek a munkahelyteremtést nevezték meg, amit kétféleképpen igyekeznek megvalósítani, iparfejlesztéssel, illetve irodaház fejlesztéseken keresztül a szolgáltató központok Miskolcra telepítésével. A lánykollégiumoknál a kapacitáskihasználtság alacsony, így az egyik megszűnése után is bőven marad hely minden diáknak. Ezért kezdtek el gondolkodni irodaház fejlesztésben, ennek kapcsán pedig mind méretében, mind elhelyezkedésében adódott a központi lánykollégium épületének modern irodaházzá való átalakítására, és így munkahelyteremtésre használása. Szélyes Domokos ugyanakkor cáfolta azt a hírt, hogy a város elidegenítené az épületet. Ugyan döntés még nem született, de abban gondolkodnak, hogy a felújítás és átalakítás után bérbe adják, amiből bevétele is származna a városnak. Pontos dátumok még nincsenek, felújítást addig nem kezdenek el, amíg konkrét megállapodások nem születnek, jelenleg tárgyalásokat folytatnak. A felújítást pedig pályázati támogatások segítségével képzelik el.
H. I.
Jelenleg tervezik a költségvetést, ez pedig mindenhol úgy történik, hogy számba veszik a feladatokat, mondja a főosztályvezető. A demográfiai adatok a feladatellátás csökkenése azt eredményezte, hogy kevesebb csoport, osztály működik a városban. Ha kevesebb csoporttal működnek az intézmények, akkor pedig kisebb létszámmal is ellátható a feladat úgy, hogy a szakmai feladatellátás közben nem sérül. Ahhoz, hogy a szakmai feladatokat egyeztetni tudják az intézményvezetőkkel konzultálni kell. A költségvetés és a szakmai feladatok adatai már látszanak, így az intézményvezetők kaptak egy számot, hogy a számítások szerint hány fővel lehet a feladatot ellátni – ebben egyeztetnek. A tervezés kapcsán a főosztályvezető megjegyezte, éppen a héten alakult meg hivatalosan is az oktatási kerekasztal, amely újabb fóruma a költségvetési, és szakmai koncepcionális elemek egyeztetésének. Kiss Gábor kiemelte, ha szükség is van arra, hogy kisebb létszámmal működjön egy intézmény, abban az esetben a városvezetés célja, hogy ez valódi munkahelyeket ne veszélyeztessen. Vizsgálják azokat az álláshelyeket, amelyek nyugdíjazással megüresednek, és akár intézményen belül, akár az intézmények közötti átcsoportosítással igyekeznek megoldani a szűkítést.
A főosztályvezető azt is megemlítette, hogy a tapolcai óvoda bezárása még a tervezés szintjén sem merült fel. A lefolytatott egyeztetések alapján a jövő héten látnak majd olyan létszám- és költségvetési adatokat, amit a költségvetési rendeletben tudnak majd számszerűsíteni, ezt követően még egyeztetésekre van szükség az étintettekkel, szakszervezetekkel. Az oktatási kerekasztalon döntés született arról is, hogy egy munkahely adatbázist, adatbankot hoznak létre, ami az eddigieknél sokkal hatékonyabban tudná azt kezelni, hogy mindenki munkahelyét, munkakörét meg tudják őrizni.
A főosztályvezető arról is beszélt, korábban költségvetést úgy terveztek, hogy bázis alapon kapott az intézmény egy adott összeget, most azonban másról van szó. Feladat alapú tervezést végeznek, megnézték a tavalyi valós működési költségeket, ezeket pedig beépítik a költségvetésbe. A létszámadatokat és a bért a valós feladatokhoz, csoportlétszámhoz próbálják meghatározni, ez adja meg a végső eredményt. Ugyanakkor azért is megtévesztő, ha valaki elvonásról beszél Kiss Gábor szerint, mert például az elmúlt évben egyházi fenntartásba került intézmény korábbi támogatása, már nem jelenik meg az idei költségvetésben.
A központi lánykollégium kapcsán a főosztályvezető elmondta, a végleges döntést a közgyűlés hozza meg, de jelenleg a kollégiumok kihasználtsága hatvan százalék körüli, ami így nem gazdaságos. Ha csak két lánykollégium összevonásában gondolkodnak, akkor is kilencven százalék alatt marad a kihasználtság. Kiemelte: itt csak egy épület megszűnéséről van szó, a város minden kollégistának tudja a férőhelyet biztosítani, a kollégiumi nevelők létszáma pedig a diáklétszámhoz van meghatározva, így az ő munkahelyük biztosított, ahogy a konyha is tovább fog működni.

Szélyes Domokos, a MIK Zrt. ügyvezető igazgatója a központi lánykollégium épülete kapcsán érdeklődésünkre elmondta, amikor elkezdtek dolgozni fő célkitűzésnek a munkahelyteremtést nevezték meg, amit kétféleképpen igyekeznek megvalósítani, iparfejlesztéssel, illetve irodaház fejlesztéseken keresztül a szolgáltató központok Miskolcra telepítésével. A lánykollégiumoknál a kapacitáskihasználtság alacsony, így az egyik megszűnése után is bőven marad hely minden diáknak. Ezért kezdtek el gondolkodni irodaház fejlesztésben, ennek kapcsán pedig mind méretében, mind elhelyezkedésében adódott a központi lánykollégium épületének modern irodaházzá való átalakítására, és így munkahelyteremtésre használása. Szélyes Domokos ugyanakkor cáfolta azt a hírt, hogy a város elidegenítené az épületet. Ugyan döntés még nem született, de abban gondolkodnak, hogy a felújítás és átalakítás után bérbe adják, amiből bevétele is származna a városnak. Pontos dátumok még nincsenek, felújítást addig nem kezdenek el, amíg konkrét megállapodások nem születnek, jelenleg tárgyalásokat folytatnak. A felújítást pedig pályázati támogatások segítségével képzelik el.
H. I.