Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, hogy a közgazdasági társaság léte megyénkben kiemelt jelentőségű, hiszen munkájuk lényege a vállalatok szakmai segítése. A társaságban jelen van a Miskolci Egyetem a pénzügyi szektor és a vállalkozások és – személyén keresztül – a kamara is, ez a biztosíték arra, hogy feladatukat hatékonyan tudják ellátni.
Ezt követően Bihall Tamás a több mint 220 aktív taggal rendelkező társulat múlt évéről beszélt. Mint mondta, az elmúlt évben többek között Pelczné Gáll Ildikó és Bogár László is tartott előadásokat, melyekkel a helyi vállalkozókat kívánták tájékoztatni a magyar gazdaság és Európa, valamint a világ kapcsolatáról. A jövő feladatairól szólva elmondta, a társaság szeretné azokat a fiatalokat, akik tovább tanulnak támogatni minden lehetséges eszközzel, mert – ahogy IX. Megyei Közgazdász Napok záró rendezvényének szlogenje is fogalmaz – a gazdasági növekedés motorja az oktatás lehet. Éppen ezért alapítanak két díjat is – a Bús Jánosról, a társaság egykori alelnökéről elnevezett díjjal a Gazdaságtudományi Kar TDK-n sikeres hallgatóinak, míg a Szentpáli-díjjal azoknak a doktorandusz hallgatóknak a munkáját kívánják elismerni, akik a régió gazdaságát kutatják.
Bihall Tamás kérdésünkre elmondta, az oktatási rendszer átalakításával egyetért társaságuk is, azok ugyanis egybe csengenek a céljaikkal. A szakképzés átalakításával, ősztől már az újonnan jelentkezett diákokat oktatásában nagyobb hangsúlyt kap a partner cégeknél való gyakorlati oktatásra. Fontos cél az is, hogy tudatosítsák a pályaválasztó fiatalokban, hogy milyen végzettségű szakemberekből van hiány és túlkínálat a munkaerőpiacon., ha ezek törekvések sikeresek lesznek, az nagyban javíthatja a hazai gazdaság versenyképességét, és csökkenheti a szociális kiadásokat.
A rendezvényen Deák Csaba, a Miskolci Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese az intézmény jelenlegi és közeljövőbeli helyzetéről beszélt, arról hogy hogyan is érinti az egyetemet az új felsőoktatási törvény.
– A tavaly december végén elfogadott új felsőoktatási törvény megerősíti a Miskolci Egyetemet abban, hogy a jövőben is egyetemi feladatokat lát el, azonban a megújulás elkerülhetetlen, erre kötelez minket maga a törvény, illetve a Széll Kálmán-terv is – mondta Deák Csaba. Mint mondta, a fenti változások nagymértékben befolyásolják a költségvetésüket, a jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a saját bevételekre, mert az állami forrásokból – melyek a teljes költségvetésnek jelenleg is alig érik el az 50 százalékot – várhatóan kevesebb jut majd a miskolci campusnak.
Mint mondta, a felsőoktatási törvény változása miatt vannak olyan társadalomtudományi karok ahol az alapképzésben ugyan megszűnt, de legalábbis csökkent az állami támogatás, viszont megerősítették a mesterképzést például a Gazdaságtudományi Karon, ahol 150 állami finanszírozású helyet kaptak. A Miskolci Egyetem előkészíti azokat, lépéseket, melyekkel különböző ösztöndíjprogramokat indíthat, így tehát vállalati támogatás mellett saját forrásokkal is próbálják segíteni a hozzájuk jelentkezőket.
Ezt követően Bihall Tamás a több mint 220 aktív taggal rendelkező társulat múlt évéről beszélt. Mint mondta, az elmúlt évben többek között Pelczné Gáll Ildikó és Bogár László is tartott előadásokat, melyekkel a helyi vállalkozókat kívánták tájékoztatni a magyar gazdaság és Európa, valamint a világ kapcsolatáról. A jövő feladatairól szólva elmondta, a társaság szeretné azokat a fiatalokat, akik tovább tanulnak támogatni minden lehetséges eszközzel, mert – ahogy IX. Megyei Közgazdász Napok záró rendezvényének szlogenje is fogalmaz – a gazdasági növekedés motorja az oktatás lehet. Éppen ezért alapítanak két díjat is – a Bús Jánosról, a társaság egykori alelnökéről elnevezett díjjal a Gazdaságtudományi Kar TDK-n sikeres hallgatóinak, míg a Szentpáli-díjjal azoknak a doktorandusz hallgatóknak a munkáját kívánják elismerni, akik a régió gazdaságát kutatják.
Bihall Tamás kérdésünkre elmondta, az oktatási rendszer átalakításával egyetért társaságuk is, azok ugyanis egybe csengenek a céljaikkal. A szakképzés átalakításával, ősztől már az újonnan jelentkezett diákokat oktatásában nagyobb hangsúlyt kap a partner cégeknél való gyakorlati oktatásra. Fontos cél az is, hogy tudatosítsák a pályaválasztó fiatalokban, hogy milyen végzettségű szakemberekből van hiány és túlkínálat a munkaerőpiacon., ha ezek törekvések sikeresek lesznek, az nagyban javíthatja a hazai gazdaság versenyképességét, és csökkenheti a szociális kiadásokat.
A rendezvényen Deák Csaba, a Miskolci Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese az intézmény jelenlegi és közeljövőbeli helyzetéről beszélt, arról hogy hogyan is érinti az egyetemet az új felsőoktatási törvény.
– A tavaly december végén elfogadott új felsőoktatási törvény megerősíti a Miskolci Egyetemet abban, hogy a jövőben is egyetemi feladatokat lát el, azonban a megújulás elkerülhetetlen, erre kötelez minket maga a törvény, illetve a Széll Kálmán-terv is – mondta Deák Csaba. Mint mondta, a fenti változások nagymértékben befolyásolják a költségvetésüket, a jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a saját bevételekre, mert az állami forrásokból – melyek a teljes költségvetésnek jelenleg is alig érik el az 50 százalékot – várhatóan kevesebb jut majd a miskolci campusnak.
Mint mondta, a felsőoktatási törvény változása miatt vannak olyan társadalomtudományi karok ahol az alapképzésben ugyan megszűnt, de legalábbis csökkent az állami támogatás, viszont megerősítették a mesterképzést például a Gazdaságtudományi Karon, ahol 150 állami finanszírozású helyet kaptak. A Miskolci Egyetem előkészíti azokat, lépéseket, melyekkel különböző ösztöndíjprogramokat indíthat, így tehát vállalati támogatás mellett saját forrásokkal is próbálják segíteni a hozzájuk jelentkezőket.
Tajthy Á.