A megyék közül Borsodban volt a legtöbb hiányzó gyerek az elmúlt években, míg a nagyvárosok közül Miskolc is az élen végzett ebben a nem túl kedvező összehasonlításban. Nem csoda hát, hogy megyénkben és városunkban született a legtöbb határozat az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről az elmúlt másfél évben. A 2010-2011-es tanév előtt fogadta el azt a törvénymódosítást a parlament, amely szerint a tanköteles korú gyerekek után a családok iskoláztatási támogatást kapnak (a nem tanköteles gyerekeknél a korábbi családi pótlék neve nevelési támogatás lett). Ha a gyerek 50, vagy annál több igazolatlan órát gyűjt össze, a jegyző felfüggeszti az összeg utalását.
Sáfrányné Vörösváry Ildikó, a miskolci önkormányzat gyámügyi osztályának vezetője azt mondja, a szakma támogatta a törvénymódosítást, a XXI. században az ugyanis megengedhetetlen, hogy tizenévesek nem tudják a nevüket sem leírni, mert nem járnak iskolába. A rendelet szerint az eljárás módja: miután az iskolák jelzik, hogy egy gyerek igazolatlan hiányzása meghaladta a 10 órát, az osztály végzést ad ki, melyben figyelmezteti a családot. Ugyanakkor értesítik a gyermekjóléti szolgálatot is, ahol elindul a gépezet, felkeresik a családot, megnézik, milyen helyzetben vannak, és elbeszélgetnek velük, próbálva ráhatni a szülőkre és a gyerekre is, hogy ne hiányozzon többet. Ezt követően, ha a hiányzás meghaladja az 50 órát, jön a következő lépés. A gyámügyi osztály jelzéssel él újra a család, az iskola, a gyermekjóléti szolgálat, illetve a Magyar Államkincstár felé is. A gyermekjólétisek automatikusan védelembe veszik a gyereket és kijelölnek egy családgondozót. Ki kell jelölni egy eseti gondnokot is, aki lehet családtag, de lehet a családvédelmis szakember, az iskola ifjúságvédelmise, vagy a gyámügyi osztály munkatársa. Ilyen esetben nincs vizsgálat, bizonyítás, az eljárás automatikusan elindul az iskola jelzése alapján, mondja az osztályvezető.
A nevelési támogatás folyósítását a határozat megszületése után megszakítják, és ekkor két eset lehetséges. Az egyik, ha a család számára nem jár rendszeres gyermekvédelmi támogatás, ekkor a nevelési támogatás egy gyűjtőszámlára érkezik, és a család csak akkor fér hozzá, ha a gyerek újra rendesen jár iskolába, és nincs több hiányzása. A másik eset, ha jár a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, ez ugyanis azt jelenti, hogy mélyszegénységben élő, rászoruló családról van szó, akiktől, ha megvonnák a nevelési támogatást, az komoly gondot okozhatna. Ilyenkor szintén a gyűjtőszámlára érkezik a pénz, és azt az eseti gondnok felügyelete mellett vásárolhatják le, természetesen csak meghatározott termékekre, számlával igazolva, elszámolással. Általában itt élelmiszerről van szó, de van lehetőség bérletet is vásárolni, ha szükséges egy-egy hónapban ruhára is lehet fordítani, illetve eseti jelleggel közüzemi számla kiegyenlítésére is felhasználható a támogatás összege, ha a gyerek érdeke megkívánja.
Sáfrányné Vörösváry Ildikó azt mondja, 2010. augusztus 30. és 2011. november 30. között 1257 esetben kellett határozatot hozniuk 10 órás igazolatlan hiányzás miatt. Ebből az 50 órás jelzésig és a támogatás felfüggesztéséig 677 esetben jutottak el, ebből 230 családnak volt gyermekvédelmi kedvezménye, tehát ennyi esetben kell havonta a munkatársaiknak eljárni az ügyben, felügyelni a vásárlást. Az tehát tapasztalható, hogy van visszatartó ereje az eljárásnak, azoknál a családoknál, ahol a 10 óra igazolatlant elérte a gyerek az esetek felénél már nem volt több hiányzás. Van azonban egy olyan réteg is, akiket ez sem tart vissza, és továbbra sem jár rendesen a gyerek iskolába. Egy egészen más hozománya is van azonban az intézkedésnek az osztályvezető szerint, amire a jogalkotók nem is gondoltak: jelesül a szakemberek tulajdonképpen megtanítanak családokat vásárolni, pénzt kezelni, beosztani, amit az érintettek szívesen is vesznek. Vagy mondhatjuk úgy is: kényelmes számukra.
Az azonban már bizonyos, hogy rövidesen változni fog a törvény, ennek már az előkészítésén dolgoznak. Az elképzelés szerint 16 év fölött az 50 igazolatlan óra után megvonják a támogatást, és azt semmilyen formában nem kapja majd a család a határozat megszületése után. Vélhetően az újabb szigorítás már valóban visszatartó erő lehet a családokban.
Horváth I.
fotó: Juhász Á.
(fotóink illusztrációk)
Sáfrányné Vörösváry Ildikó, a miskolci önkormányzat gyámügyi osztályának vezetője azt mondja, a szakma támogatta a törvénymódosítást, a XXI. században az ugyanis megengedhetetlen, hogy tizenévesek nem tudják a nevüket sem leírni, mert nem járnak iskolába. A rendelet szerint az eljárás módja: miután az iskolák jelzik, hogy egy gyerek igazolatlan hiányzása meghaladta a 10 órát, az osztály végzést ad ki, melyben figyelmezteti a családot. Ugyanakkor értesítik a gyermekjóléti szolgálatot is, ahol elindul a gépezet, felkeresik a családot, megnézik, milyen helyzetben vannak, és elbeszélgetnek velük, próbálva ráhatni a szülőkre és a gyerekre is, hogy ne hiányozzon többet. Ezt követően, ha a hiányzás meghaladja az 50 órát, jön a következő lépés. A gyámügyi osztály jelzéssel él újra a család, az iskola, a gyermekjóléti szolgálat, illetve a Magyar Államkincstár felé is. A gyermekjólétisek automatikusan védelembe veszik a gyereket és kijelölnek egy családgondozót. Ki kell jelölni egy eseti gondnokot is, aki lehet családtag, de lehet a családvédelmis szakember, az iskola ifjúságvédelmise, vagy a gyámügyi osztály munkatársa. Ilyen esetben nincs vizsgálat, bizonyítás, az eljárás automatikusan elindul az iskola jelzése alapján, mondja az osztályvezető.
A nevelési támogatás folyósítását a határozat megszületése után megszakítják, és ekkor két eset lehetséges. Az egyik, ha a család számára nem jár rendszeres gyermekvédelmi támogatás, ekkor a nevelési támogatás egy gyűjtőszámlára érkezik, és a család csak akkor fér hozzá, ha a gyerek újra rendesen jár iskolába, és nincs több hiányzása. A másik eset, ha jár a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, ez ugyanis azt jelenti, hogy mélyszegénységben élő, rászoruló családról van szó, akiktől, ha megvonnák a nevelési támogatást, az komoly gondot okozhatna. Ilyenkor szintén a gyűjtőszámlára érkezik a pénz, és azt az eseti gondnok felügyelete mellett vásárolhatják le, természetesen csak meghatározott termékekre, számlával igazolva, elszámolással. Általában itt élelmiszerről van szó, de van lehetőség bérletet is vásárolni, ha szükséges egy-egy hónapban ruhára is lehet fordítani, illetve eseti jelleggel közüzemi számla kiegyenlítésére is felhasználható a támogatás összege, ha a gyerek érdeke megkívánja.
Sáfrányné Vörösváry Ildikó azt mondja, 2010. augusztus 30. és 2011. november 30. között 1257 esetben kellett határozatot hozniuk 10 órás igazolatlan hiányzás miatt. Ebből az 50 órás jelzésig és a támogatás felfüggesztéséig 677 esetben jutottak el, ebből 230 családnak volt gyermekvédelmi kedvezménye, tehát ennyi esetben kell havonta a munkatársaiknak eljárni az ügyben, felügyelni a vásárlást. Az tehát tapasztalható, hogy van visszatartó ereje az eljárásnak, azoknál a családoknál, ahol a 10 óra igazolatlant elérte a gyerek az esetek felénél már nem volt több hiányzás. Van azonban egy olyan réteg is, akiket ez sem tart vissza, és továbbra sem jár rendesen a gyerek iskolába. Egy egészen más hozománya is van azonban az intézkedésnek az osztályvezető szerint, amire a jogalkotók nem is gondoltak: jelesül a szakemberek tulajdonképpen megtanítanak családokat vásárolni, pénzt kezelni, beosztani, amit az érintettek szívesen is vesznek. Vagy mondhatjuk úgy is: kényelmes számukra.
Az azonban már bizonyos, hogy rövidesen változni fog a törvény, ennek már az előkészítésén dolgoznak. Az elképzelés szerint 16 év fölött az 50 igazolatlan óra után megvonják a támogatást, és azt semmilyen formában nem kapja majd a család a határozat megszületése után. Vélhetően az újabb szigorítás már valóban visszatartó erő lehet a családokban.
Horváth I.
fotó: Juhász Á.
(fotóink illusztrációk)