A főként moldvai és gyimesi csángó népzenét játszó Esztenás annak legendás táncház-mozgalomnak hagyományait folytatja, amely a '70-es években indult, és óriási tömegeket állított maga mögé. Az együttes 1999–2002 között formálódott, a miskolci csángó táncház muzsikusainak, táncosainak körében. Ezen a néven 2003 óta zenélnek együtt. Legkedvesebb közegük kezdettől fogva a táncházi muzsikálás, de vállalnak koncerteket, utcazenét és fesztiváli fellépéseket is. A Nyilas Misi Házban külön gyermek-, és csángó táncházakkal várják a közönséget. Preview Image
Tóth Arnold együttesvezető elmondása szerint zenéjük részben a gyerekeknek szól. A magyar gyermekfolklór és gyermekdalkincs anyagából válogatva, külön programot állítottak össze a kicsiknek, elsősorban az óvodás korosztálynak. Õsztől tavaszig rendszeresen muzsikálnak óvodákban, iskolákban, egyéb gyermekrendezvényeken.
A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat a 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat, Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
Sz. S.
Fotó: Mocsári L.