A társulati ülésen először Aczél András, valamint Silló István – akit művészeti vezetőként "hozna magával" – ismertette elképzeléseit a Miskolci Szimfonikus Zenekarral kapcsolatban.. Aczél András első szavaival igyekezett leszögezni, nem Szabó Péter ellen pályázott, hanem „csupán” egy posztra, melyre pályázatot írtak ki.
– Nem egy épületre, egy intézményre, vagy egy társaságra pályáztam, hanem egy szimfonikus zenekar, egy társulat irányítására. Ha úgy alakul, hogy az én pályázatomat támogatják, minden jelenlegi társulati tag munkájára számítok, innen kikerülni legfeljebb fegyelmivel lehet, ugyanis, ha ez a társulat megfelel Kovács László, művészeti vezetőnek, akkor megfelel nekem is – hangsúlyozta Aczél András.
Mindenki marad, de nyitnának
Aczél András elmondta, az ország egyik legjobb muzsikusgárdájaként ismerte meg a Miskolci Szimfonikus Zenekart, elsősorban strukturális változásokkal számol, illetve a bérletrendszer megújítását nevezte meg fontos újításként. Kiemelt jelentőségűnek nevezte az együttműködést, mint saját munkamódszerét, mint mondta, egész életében erre törekedett, bárhol is dolgozott.
– Legfontosabbnak azt tartom, hogy szolgáljam és kiszolgáljam a művészetet és a művészeket. Ennek alapja pedig a tisztelet, melyen a zenészek iránt érzek – mondta Aczél András. Előéletéről szólva elmondta, több mint húsz évig dolgozott a Magyar Állami Operaházban, hét évig pedig a Budapesti Operettszínházban.
Aczél András és Silló István
Hangsúlyozta, felkérték arra, hogy pályázzon a Miskolci Szimfonikus Zenekar vezetésére, és az egyik fő kérés az volt, hogy megőrizzék és erősítsék a város három „kulturális lába” – Miskolci Nemzeti Színház, Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, Miskolci Szimfonikus Zenekar – közötti együttműködést.
– Együttműködést várnak a vezetőtől, de egyben azt is, hogy kézzel-lábbal védje az általa irányított társulat önállóságát – hangsúlyozta Aczél András. Végül leszögezte, amennyiben bizalmat szavaznak neki, a zenészek érdekeit fogja mindenek elé helyezni.
Silló István arról beszélt, hogy bár hallotta már játszani a miskolci szimfonikusokat, vezényelni még nem vezényelte, annak ellenére, hogy az ország számos más együttesét pedig már igen.
– Amit viszont hallottam az tetszett, színvonalas munka zajlik itt, megerősítem tehát Aczél András szavait, nem tervezünk személyi változásokat – mondta Silló István.
Művészeti koncepcióban viszont – folytatta – terveznének újításokat, ezek mindegyike a közönség számának növelésére irányulna. Mint mondta, elsősorban a fiatalokat szeretnék bevinni a szimfonikusok koncertjeire, de természetesen a klasszikus értékek megőrzése továbbra is komoly feladat maradna a zenekar számára.
– Arra szeretnénk, és hitünk szerint kell is komoly energiákat fordítani, hogy azt a réteget hozzuk be a koncertekre, aki nincs itt. Amennyiben ugyanis nem foglalkozunk ezzel, előbb-utóbb elfogy a közönségünk, és az egész szimfonikus zenekar léte kerülhet veszélybe hosszútávon – mondta Silló István.
Mint mondták, hogy ezt elérjék, a mostaninál sokkal erősebb marketingtevékenységet folytatnának, melynek célja, hogy a Miskolci Szimfonikus Zenekar a hétköznapok része legyen Miskolcon, hogy ne csak a karnagyot, de a zenészeket is ismerjék az utcán.
Kérdések és félelmek
Aczél András és Silló István tájékoztatóját követően a társulatban rengeteg kérdés merült fel. Többen voltak kíváncsiak arra, hogy meg kívánják-e őrizni az I. kategóriás zenekari címét a Miskolci Szimfonikus Zenekarnak, illetve mit tudnak, a kategóriák átalakításáról milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy nemzeti zenekar lehessenek. Aczél András válaszában úgy fogalmazott, hogy az első kategóriát mindenképpen megőrzik, illetve, olyan munkát szeretnének folytatni, melynek eredményeképpen lehetőség szerint a legnagyobb támogatással járó címet kaphatják meg.
Több zenész megjegyezte, hogy Aczél András pályázata alapján úgy tűnik, hogy ahhoz, hogy az abban foglaltakat teljesítsék, a szolgálati számok emelése lesz szükséges. Aczél András leszögezte, a pályázata nem évadterv, hanem művészeti terv szerepel pályázatában, a szolgálati szám, illetve minden egyéb kérdés tekintetében kötelező érvényűen egyeztetnek majd a társulattal. Azt viszont leszögezte, szeretnének nyáron Lillafüreden szimfonikus hangversenyeket rendezni, mert ezzel sok embert tudnának a turisztikai szezonban oda csábítani.
Többen arra voltak kíváncsiak, hogy honnan lesz pénz a marketing tevékenység növelésére, nézőkutatásra, pályázatfigyelésre, hiszen ismert, hogy szűkös a költségvetése évek óta a Miskolci Szimfonikus Zenekarnak. Silló István elmondta, egyrészről a racionalizálás során találhatnak erre forrásokat, de – mint mondta – ezek nem olyan hatalmas összegek, amire ne találhatnák meg a forrást, pláne úgy, hogy egyébként sokszorosát hozhatják be, mint amennyit belefektetnek. Mások abbéli félelmüket fejezték ki, hogy milyen közönséget akarnának pontosan a szimfonikusok koncertjére behozni. Silló István válaszában úgy fogalmazott „szeretnénk behatárolni, hogy honnan, milyen emberek jönnek, és az ő szintjük felé kell lőni, egy kicsivel.”
Aczél András leszögezte a helyi koncertek mellett továbbra is szeretnének a szimfonikusokkal mind a város, mind pedig az ország határain túl is fellépni, mint mondta, a meglévő nemzetközi kapcsolatokra alapoznának, és ha mód van rá, akkor azt bővítenék is. Silló István elmondta, szeretne országosan elismert hazai, és külföldi karmestereket hívni, akik a nagy koncerteken vezényelnék a zenekart. Mint mondta, szeretné, ha a jelenleginél jobban előtérbe kerülnének a társulat tagjai.
A zenekar tagjai aggályosnak nevezték, hogy Silló Istvánnak jelenleg nincs meg a szakirányú végzetsége – többen attól féltek, hogy ez a művészeti munkára is kihatással lehet a jövőben. Silló István elmondta, annak idején családi okok miatt szakította meg tanulmányait, amit azonban hamarosan be fog fejezni, mire aktuális lesz – már amennyiben aktuális lesz –, rendelkezni fog diplomával.
Volt olyan zenész, akinek kérdéses volt, el tudja-e majd látni a művészeti vezetői feladatot Silló István a színházban, illetve a szimfonikusoknál. Silló elmondta, volt már rá példa más városokban is, hogy ezt a két posztot egy ember töltötte be, így nem fél attól, hogy neki ez ne menne, igaz, „nagy naptári felkészültséget, és szerénységet igényel”. Leszögezte, hamisak azok a pletykák, melyek arról szólnak, hogy összevonnák a jövőben a színházi zenekart a szimfonikusokkal, mint mondta „ez még ötlet szinten sem merült fel”. Az egyik zenész afelől érdeklődött, hogy amennyiben Aczél András pályázata nyer, tovább foglalkoztatják-e a szimfonikusoknál Kovács Lászlót, a jelenlegi művészeti vezetőt. Kákóczki András, a Kulturális, Idegenforgalmi és Városmarketing Osztály vezetője leszögezte, a létrejövő gazdasági társaság továbbfoglalkoztatást vállal a szimfonikusok minden tagját illetően, viszont, ezt Kovács László egyéni döntése is befolyásolja – már amennyiben úgy alakul a helyzet.
A megkezdett munkát folytatná
Szabó Péter és Kovács László
A tagság kérdéseit – és egy rövid szünetet – követően Szabó Péter jelenlegi vezető és Kovács László művészeti vezető ismertette a következő öt évre szóló elképzeléseit, terveit. Szabó Péter (az ötéves mandátuma június 30-án jár le, ezért kellet új pályázatot kiírni) elmondta, igazgatóként az elmúlt négy és fél évben arra törekedett, hogy minden feladatnak, igénynek meg tudjanak felelni, és hogy színvonalas művészeti munka folyjék úgy a Malom, mint a Művészetek Házas falai között, és ezen újraválasztása esetén sem szeretne változtatni a következő öt évben.
– Úgy tekintek a szimfonikusokra, mint egy nagy családra. Ez nem véletlen, hiszen tizenöt évvel ezelőtt léptem át először a Malom küszöbét, több zenésszel együtt jártunk főiskolára, de olyanok is vannak, akikkel már a zeneiskola padjait is együtt koptattuk. Mindent, amit elértünk az elmúlt években, azt együtt értük el – hangsúlyozta Szabó Péter.
Mint mondta, amennyiben az ő pályázatát támogatják, a művészeti munkán nem változtatna, a művészeti vezetőként is Kovács László személyében gondolkodik (főként azért, mert a zenészek is az ő munkáját támogatják rendszeresen az erről szóló titkos szavazásokon), a bérletstruktúrát viszont ő is átalakítaná.
– Piackutatások alapján elmondható, hogy bár a bérletesek aránya nem csökkent, a bérletvásárlásoké igen. A válság következtében ugyanis már azok is csak egy bérletet vesznek meg, akiknek korábban még volt pénzük többre is. Egyrészről szeretnék egy új bérlettípust bevezetni, ami elsősorban a barokk és korai reneszánsz zenékre koncentrál, másrészt egy minimális jegy- és bérletáremelés mellett, időseknek, és diákoknak szóló kedvezményeket is tervezek – mondta Szabó Péter.
A jelenlegi igazgató beszélt arról is, hogy 2013-ban lesz 50 éves a Miskolci Szimfonikus Zenekar, az évfordulót méltó módon szeretné megünnepelni – komolyzenei fesztiválokkal, szakmai konferenciákkal és hangversenyekkel. Hangsúlyozta, szeretné megismételni a korábban már nagy sikert aratott Filmfónia koncertet, mert az ilyen rendezvényekkel rengeteg látogatót tudott bevinni a hangversenyterembe a zenekar, folytatni kívánja legalább kétévente a CD felvételeket, folytatná és erősítené a kapcsolatot a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetével, továbbra is hangsúlyos szerepet kapna a zenekar repertoárjában a kortárs zene, és minden korábban elindított egyedi koncertet is tovább akar vinni.
Mint mondta, az operafesztivállal a kezdetektől együttműködnek a szimfonikusok, és ezt továbbra is szeretné fenntartani. A színház zenekarával pedig úgy képzeli el az együttműködést, mint az elmúlt években. Hangsúlyozta, nyári fesztiválokon az ő tervei szerint is aktívabban kell majd részt venniük a jövőben, ez már csak a bevétel növelése miatt is elengedhetetlen. Tervei között szerepel egyébként – akár csak Aczél Andrásnak – új mecénások szerzése is, bár mint mondta, a jelenlegi gazdasági helyzetben ez nagyon nehéz feladat.
Szántó Annamária, aki szintén pályázott a szimfonikusok vezetésére, nem tudott jelen lenni a meghallgatáson, ezért az ő, a polgármesterhez írott levelét ismertették a tagság előtt.
A zenekar Szabó Péter és Kovács László mellett
Ezt követően a tagok szimpátiaszavazáson nyilvánították ki véleményüket a pályázatról. Mint elhangzott, összesen 100-an szavaztak valamelyik jelöltre, három szavazat érvénytelen lett, Aczél Andrásra öten, Szántó Annamáriára ketten, míg Szabó Péterre kilencvenen adták voksukat.
A hétfői események után február 14-én ül össze a kilenctagú szakmai bizottság – melynek tagjai: a Zeneművészeti Bizottság (4 fő), a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (1 fő), Miskolc Megyei Jogú Város (2 fő) delegáltja, valamint a Miskolci Szimfonikus Zenekar Közalkalmazotti Tanácsának és dolgozói szakszervezetének elnöke – pedig, hogy véleményezze a jelölteket. Az új vezető személyéről a közgyűlés várhatóan február 23-án dönt.
Tajthy Ákos
Fotó: Juhász Ákos
– Nem egy épületre, egy intézményre, vagy egy társaságra pályáztam, hanem egy szimfonikus zenekar, egy társulat irányítására. Ha úgy alakul, hogy az én pályázatomat támogatják, minden jelenlegi társulati tag munkájára számítok, innen kikerülni legfeljebb fegyelmivel lehet, ugyanis, ha ez a társulat megfelel Kovács László, művészeti vezetőnek, akkor megfelel nekem is – hangsúlyozta Aczél András.
Mindenki marad, de nyitnának
Aczél András elmondta, az ország egyik legjobb muzsikusgárdájaként ismerte meg a Miskolci Szimfonikus Zenekart, elsősorban strukturális változásokkal számol, illetve a bérletrendszer megújítását nevezte meg fontos újításként. Kiemelt jelentőségűnek nevezte az együttműködést, mint saját munkamódszerét, mint mondta, egész életében erre törekedett, bárhol is dolgozott.
– Legfontosabbnak azt tartom, hogy szolgáljam és kiszolgáljam a művészetet és a művészeket. Ennek alapja pedig a tisztelet, melyen a zenészek iránt érzek – mondta Aczél András. Előéletéről szólva elmondta, több mint húsz évig dolgozott a Magyar Állami Operaházban, hét évig pedig a Budapesti Operettszínházban.
Aczél András és Silló István
Hangsúlyozta, felkérték arra, hogy pályázzon a Miskolci Szimfonikus Zenekar vezetésére, és az egyik fő kérés az volt, hogy megőrizzék és erősítsék a város három „kulturális lába” – Miskolci Nemzeti Színház, Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, Miskolci Szimfonikus Zenekar – közötti együttműködést.
– Együttműködést várnak a vezetőtől, de egyben azt is, hogy kézzel-lábbal védje az általa irányított társulat önállóságát – hangsúlyozta Aczél András. Végül leszögezte, amennyiben bizalmat szavaznak neki, a zenészek érdekeit fogja mindenek elé helyezni.
Silló István arról beszélt, hogy bár hallotta már játszani a miskolci szimfonikusokat, vezényelni még nem vezényelte, annak ellenére, hogy az ország számos más együttesét pedig már igen.
– Amit viszont hallottam az tetszett, színvonalas munka zajlik itt, megerősítem tehát Aczél András szavait, nem tervezünk személyi változásokat – mondta Silló István.
Művészeti koncepcióban viszont – folytatta – terveznének újításokat, ezek mindegyike a közönség számának növelésére irányulna. Mint mondta, elsősorban a fiatalokat szeretnék bevinni a szimfonikusok koncertjeire, de természetesen a klasszikus értékek megőrzése továbbra is komoly feladat maradna a zenekar számára.
– Arra szeretnénk, és hitünk szerint kell is komoly energiákat fordítani, hogy azt a réteget hozzuk be a koncertekre, aki nincs itt. Amennyiben ugyanis nem foglalkozunk ezzel, előbb-utóbb elfogy a közönségünk, és az egész szimfonikus zenekar léte kerülhet veszélybe hosszútávon – mondta Silló István.
Mint mondták, hogy ezt elérjék, a mostaninál sokkal erősebb marketingtevékenységet folytatnának, melynek célja, hogy a Miskolci Szimfonikus Zenekar a hétköznapok része legyen Miskolcon, hogy ne csak a karnagyot, de a zenészeket is ismerjék az utcán.
Kérdések és félelmek
Aczél András és Silló István tájékoztatóját követően a társulatban rengeteg kérdés merült fel. Többen voltak kíváncsiak arra, hogy meg kívánják-e őrizni az I. kategóriás zenekari címét a Miskolci Szimfonikus Zenekarnak, illetve mit tudnak, a kategóriák átalakításáról milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy nemzeti zenekar lehessenek. Aczél András válaszában úgy fogalmazott, hogy az első kategóriát mindenképpen megőrzik, illetve, olyan munkát szeretnének folytatni, melynek eredményeképpen lehetőség szerint a legnagyobb támogatással járó címet kaphatják meg.
Több zenész megjegyezte, hogy Aczél András pályázata alapján úgy tűnik, hogy ahhoz, hogy az abban foglaltakat teljesítsék, a szolgálati számok emelése lesz szükséges. Aczél András leszögezte, a pályázata nem évadterv, hanem művészeti terv szerepel pályázatában, a szolgálati szám, illetve minden egyéb kérdés tekintetében kötelező érvényűen egyeztetnek majd a társulattal. Azt viszont leszögezte, szeretnének nyáron Lillafüreden szimfonikus hangversenyeket rendezni, mert ezzel sok embert tudnának a turisztikai szezonban oda csábítani.
Többen arra voltak kíváncsiak, hogy honnan lesz pénz a marketing tevékenység növelésére, nézőkutatásra, pályázatfigyelésre, hiszen ismert, hogy szűkös a költségvetése évek óta a Miskolci Szimfonikus Zenekarnak. Silló István elmondta, egyrészről a racionalizálás során találhatnak erre forrásokat, de – mint mondta – ezek nem olyan hatalmas összegek, amire ne találhatnák meg a forrást, pláne úgy, hogy egyébként sokszorosát hozhatják be, mint amennyit belefektetnek. Mások abbéli félelmüket fejezték ki, hogy milyen közönséget akarnának pontosan a szimfonikusok koncertjére behozni. Silló István válaszában úgy fogalmazott „szeretnénk behatárolni, hogy honnan, milyen emberek jönnek, és az ő szintjük felé kell lőni, egy kicsivel.”
Aczél András leszögezte a helyi koncertek mellett továbbra is szeretnének a szimfonikusokkal mind a város, mind pedig az ország határain túl is fellépni, mint mondta, a meglévő nemzetközi kapcsolatokra alapoznának, és ha mód van rá, akkor azt bővítenék is. Silló István elmondta, szeretne országosan elismert hazai, és külföldi karmestereket hívni, akik a nagy koncerteken vezényelnék a zenekart. Mint mondta, szeretné, ha a jelenleginél jobban előtérbe kerülnének a társulat tagjai.
A zenekar tagjai aggályosnak nevezték, hogy Silló Istvánnak jelenleg nincs meg a szakirányú végzetsége – többen attól féltek, hogy ez a művészeti munkára is kihatással lehet a jövőben. Silló István elmondta, annak idején családi okok miatt szakította meg tanulmányait, amit azonban hamarosan be fog fejezni, mire aktuális lesz – már amennyiben aktuális lesz –, rendelkezni fog diplomával.
Volt olyan zenész, akinek kérdéses volt, el tudja-e majd látni a művészeti vezetői feladatot Silló István a színházban, illetve a szimfonikusoknál. Silló elmondta, volt már rá példa más városokban is, hogy ezt a két posztot egy ember töltötte be, így nem fél attól, hogy neki ez ne menne, igaz, „nagy naptári felkészültséget, és szerénységet igényel”. Leszögezte, hamisak azok a pletykák, melyek arról szólnak, hogy összevonnák a jövőben a színházi zenekart a szimfonikusokkal, mint mondta „ez még ötlet szinten sem merült fel”. Az egyik zenész afelől érdeklődött, hogy amennyiben Aczél András pályázata nyer, tovább foglalkoztatják-e a szimfonikusoknál Kovács Lászlót, a jelenlegi művészeti vezetőt. Kákóczki András, a Kulturális, Idegenforgalmi és Városmarketing Osztály vezetője leszögezte, a létrejövő gazdasági társaság továbbfoglalkoztatást vállal a szimfonikusok minden tagját illetően, viszont, ezt Kovács László egyéni döntése is befolyásolja – már amennyiben úgy alakul a helyzet.
A megkezdett munkát folytatná
Szabó Péter és Kovács László
A tagság kérdéseit – és egy rövid szünetet – követően Szabó Péter jelenlegi vezető és Kovács László művészeti vezető ismertette a következő öt évre szóló elképzeléseit, terveit. Szabó Péter (az ötéves mandátuma június 30-án jár le, ezért kellet új pályázatot kiírni) elmondta, igazgatóként az elmúlt négy és fél évben arra törekedett, hogy minden feladatnak, igénynek meg tudjanak felelni, és hogy színvonalas művészeti munka folyjék úgy a Malom, mint a Művészetek Házas falai között, és ezen újraválasztása esetén sem szeretne változtatni a következő öt évben.
– Úgy tekintek a szimfonikusokra, mint egy nagy családra. Ez nem véletlen, hiszen tizenöt évvel ezelőtt léptem át először a Malom küszöbét, több zenésszel együtt jártunk főiskolára, de olyanok is vannak, akikkel már a zeneiskola padjait is együtt koptattuk. Mindent, amit elértünk az elmúlt években, azt együtt értük el – hangsúlyozta Szabó Péter.
Mint mondta, amennyiben az ő pályázatát támogatják, a művészeti munkán nem változtatna, a művészeti vezetőként is Kovács László személyében gondolkodik (főként azért, mert a zenészek is az ő munkáját támogatják rendszeresen az erről szóló titkos szavazásokon), a bérletstruktúrát viszont ő is átalakítaná.
– Piackutatások alapján elmondható, hogy bár a bérletesek aránya nem csökkent, a bérletvásárlásoké igen. A válság következtében ugyanis már azok is csak egy bérletet vesznek meg, akiknek korábban még volt pénzük többre is. Egyrészről szeretnék egy új bérlettípust bevezetni, ami elsősorban a barokk és korai reneszánsz zenékre koncentrál, másrészt egy minimális jegy- és bérletáremelés mellett, időseknek, és diákoknak szóló kedvezményeket is tervezek – mondta Szabó Péter.
A jelenlegi igazgató beszélt arról is, hogy 2013-ban lesz 50 éves a Miskolci Szimfonikus Zenekar, az évfordulót méltó módon szeretné megünnepelni – komolyzenei fesztiválokkal, szakmai konferenciákkal és hangversenyekkel. Hangsúlyozta, szeretné megismételni a korábban már nagy sikert aratott Filmfónia koncertet, mert az ilyen rendezvényekkel rengeteg látogatót tudott bevinni a hangversenyterembe a zenekar, folytatni kívánja legalább kétévente a CD felvételeket, folytatná és erősítené a kapcsolatot a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetével, továbbra is hangsúlyos szerepet kapna a zenekar repertoárjában a kortárs zene, és minden korábban elindított egyedi koncertet is tovább akar vinni.
Mint mondta, az operafesztivállal a kezdetektől együttműködnek a szimfonikusok, és ezt továbbra is szeretné fenntartani. A színház zenekarával pedig úgy képzeli el az együttműködést, mint az elmúlt években. Hangsúlyozta, nyári fesztiválokon az ő tervei szerint is aktívabban kell majd részt venniük a jövőben, ez már csak a bevétel növelése miatt is elengedhetetlen. Tervei között szerepel egyébként – akár csak Aczél Andrásnak – új mecénások szerzése is, bár mint mondta, a jelenlegi gazdasági helyzetben ez nagyon nehéz feladat.
Szántó Annamária, aki szintén pályázott a szimfonikusok vezetésére, nem tudott jelen lenni a meghallgatáson, ezért az ő, a polgármesterhez írott levelét ismertették a tagság előtt.
A zenekar Szabó Péter és Kovács László mellett
Ezt követően a tagok szimpátiaszavazáson nyilvánították ki véleményüket a pályázatról. Mint elhangzott, összesen 100-an szavaztak valamelyik jelöltre, három szavazat érvénytelen lett, Aczél Andrásra öten, Szántó Annamáriára ketten, míg Szabó Péterre kilencvenen adták voksukat.
A hétfői események után február 14-én ül össze a kilenctagú szakmai bizottság – melynek tagjai: a Zeneművészeti Bizottság (4 fő), a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (1 fő), Miskolc Megyei Jogú Város (2 fő) delegáltja, valamint a Miskolci Szimfonikus Zenekar Közalkalmazotti Tanácsának és dolgozói szakszervezetének elnöke – pedig, hogy véleményezze a jelölteket. Az új vezető személyéről a közgyűlés várhatóan február 23-án dönt.
Tajthy Ákos
Fotó: Juhász Ákos