Kiss János (Fidesz) a tájékoztató elején elmondta, aktívabb közös munkát szeretnének a kormánypártok az ellenzékkel, ez a kezdeményezés a Fidesz országos politikájában is jelen van. Mint mondta, a közös munka azért is fontos, mert sok feladat áll a miskolci közgyűlés előtt is, és éppen a feladatok megoldását könnyíti az az előterjesztés mely a közgyűlés SZMSZ-ének módosítására irányul.
– Ismeretes, hogy eddig minden képviselő háromszor, összesen nyolc percben (5, 2, 1 perc) szólhatott hozzá egy-egy napirendi ponthoz. A javaslat szerint ez úgy módosulna, hogy a jövőben összesen öt percben és kétszer (3, 2 perc) szólhatnának hozzá a napirendekhez a képviselők – mondta Kiss János.
A frakcióvezető a módosítás okairól elmondta, a korábbi rendszer sok esetben félrevitte a közös munkát, a képviselők sokszor országos politikai kérdéseket vetettek fel a városi közgyűlésben, és gyakori volt az is, hogy nem is a napirendi pontokhoz kapcsolódtak a hozzászólások, hanem egyszerűen csak vitát generáltak a képviselők.
– Mindebből arra következtettünk, hogy nem minden témához van annyi hozzászólása a képviselőknek, hogy az kitöltse a három megszólalást, a nyolc percet. A közgyűlésnek ilyen sok, és fontos feladat mellett professzionális munkára, és a témára reagáló hozzászólásokra van szükség – hangsúlyozta Kiss János.
Mint mondta, a javaslat elkészítését megelőzően több város közgyűlésének SZMSZ-ét is tanulmányozták, és az volt a tapasztalatuk, hogy az ilyen hosszú vitára több nagyvárosban sem adnak lehetőséget.
– Budapesten egy képviselő egyszer, öt percben, Debrecenben, vagy Szegeden pedig egy-egy városatya szintén egyszer, és csupán három percben szólhat hozzá egy napirendhez – mondta Kiss János. Hozzátette, a mostani módosításban azért hagyták meg a két hozzászólási lehetőséget, mert szerették volna megőrizni a korábban kialakult hagyományokat valamilyen szinten, de nem előrevivő vita lerövidítése mindenképpen cél volt.
– Abban bízunk, hogy a változtatás következményeként több, és jobban kidolgozott önálló képviselői indítvány és módosító indítvány érkezik majd be írásban, ez pedig jobban segíti majd a közgyűlés előtt álló feladatok megoldását, mint a retorikailag jól kidolgozott beszédek – mondta Kiss János. A frakcióvezető bíztatta az ellenzéket minél több írásbeli beadvány készítésére, szeretnék generálni azt a fajta ellenzéki munkát, melyre szükség van.
Tajthy Ákos
– Ismeretes, hogy eddig minden képviselő háromszor, összesen nyolc percben (5, 2, 1 perc) szólhatott hozzá egy-egy napirendi ponthoz. A javaslat szerint ez úgy módosulna, hogy a jövőben összesen öt percben és kétszer (3, 2 perc) szólhatnának hozzá a napirendekhez a képviselők – mondta Kiss János.
A frakcióvezető a módosítás okairól elmondta, a korábbi rendszer sok esetben félrevitte a közös munkát, a képviselők sokszor országos politikai kérdéseket vetettek fel a városi közgyűlésben, és gyakori volt az is, hogy nem is a napirendi pontokhoz kapcsolódtak a hozzászólások, hanem egyszerűen csak vitát generáltak a képviselők.
– Mindebből arra következtettünk, hogy nem minden témához van annyi hozzászólása a képviselőknek, hogy az kitöltse a három megszólalást, a nyolc percet. A közgyűlésnek ilyen sok, és fontos feladat mellett professzionális munkára, és a témára reagáló hozzászólásokra van szükség – hangsúlyozta Kiss János.
Mint mondta, a javaslat elkészítését megelőzően több város közgyűlésének SZMSZ-ét is tanulmányozták, és az volt a tapasztalatuk, hogy az ilyen hosszú vitára több nagyvárosban sem adnak lehetőséget.
– Budapesten egy képviselő egyszer, öt percben, Debrecenben, vagy Szegeden pedig egy-egy városatya szintén egyszer, és csupán három percben szólhat hozzá egy napirendhez – mondta Kiss János. Hozzátette, a mostani módosításban azért hagyták meg a két hozzászólási lehetőséget, mert szerették volna megőrizni a korábban kialakult hagyományokat valamilyen szinten, de nem előrevivő vita lerövidítése mindenképpen cél volt.
– Abban bízunk, hogy a változtatás következményeként több, és jobban kidolgozott önálló képviselői indítvány és módosító indítvány érkezik majd be írásban, ez pedig jobban segíti majd a közgyűlés előtt álló feladatok megoldását, mint a retorikailag jól kidolgozott beszédek – mondta Kiss János. A frakcióvezető bíztatta az ellenzéket minél több írásbeli beadvány készítésére, szeretnék generálni azt a fajta ellenzéki munkát, melyre szükség van.
Tajthy Ákos