A 2011. december 5-én elfogadott Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény jelentős változást hozott a civil szervezetek életében. Régiónkban, mint Demeter Líviától, a Regionális Civil Központ Alapítvány programszervezőjétől megtudtuk, mintegy 6500 civil szervezet van bejegyezve.
– A mostani rendezvényünkön közel 100 civil szervezeti képviselő van jelen, őket szeretnénk minél szélesebb körűen tájékoztatni a jogszabályi változásokról. Azt azonban tudni kell, hogy nagyon sok úgynevezett alvó szervezet van országszerte. Akik azonban aktívak, azoknak sokat segíthetünk abban, hogy részesei lehessenek az induló pályázatoknak – mondta.
Ehhez azonban meg kell felelniük a törvényi előírásoknak – most már a január 1-jén életbe lépett újaknak. Társy József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal kabinetfőnöke szerint a törvényalkotók átláthatóbb és igazságosabb rendszerre törekedtek.
– Úgy gondolom, fontos és nagyon is aktuális téma a civil szervezetek életét döntően befolyásoló szabályozás. Régiónk felzárkóztatásának érdekében kapcsolati hálónkkal igyekszünk segítséget biztosítani az aktív civil szervezetek számára – mondta a kabinetfőnök.
A civil törvény céljait és várható hatásait Zárug Péter Farkas, a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének adjunktusa tárta a résztvevő civilek elé. A politológus azzal indokolta a változtatás szükségességét, hogy az elmúlt 20 évben egy csonka civiltörvény volt életben, ugyanakkor néhány diszfunkcionális elem is bekerült ebbe a szférába.
– Itt volt az ideje a törvényi feltételek újragondolásának – mondta a politológus.
A folytatásban öt pontban foglalta össze, milyen hiányosságai voltak az előző szabályozásnak. Véleménye szerint egyrészt bizonyos szektorokban túlburjánzott a szervezetek száma, a számbeli növekedést azonban nem kísérte minőségi javulás. Elismerte azonban, hogy bizonyos szervezetek szép sikereket értek el.
Zárug Péter Farkas hiányolta ugyanakkor a civil önkéntességet is. Ez azért veszélyes, mert eleve instabil alapokon jön létre a szervezet, így finanszírozásban az önkormányzatra és az államra szorul. Ez azonban azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a civilként indult szervezet pártbefolyásoltság alá kerül.
– Mindezek együttesen felborították a szektor önszerveződő, önkéntes civil jellegét. Ezt a torz struktúrát ideje volt megváltoztatni. Egy dologban azonban az új törvény sem tud segíteni: mindössze ösztönözni tud az önkéntességre, de annak belülről kell fakadnia – mondta a politológus.
Mint Varju Lászlótól, a Miskolci Törvényszék titkárától megtudtuk, a kiemelten közhasznú fokozat megszűnik, és a korábbi három fokozat helyett kettő marad: most már csak civil szervezetről és közhasznú szervezetről beszélhetünk.
– A szervezetnek május 31-ig van még idejük benyújtani a számviteli törvénynek megfelelő beszámolójukat. Amennyiben ezt elmulasztják, a szervezetet megszűntnek tekintik – mondta.
A konferencián előadást tartott még Udvarhelyi Mariann, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség ügyésze, aki a civil szervezetek törvényi változásokat követő tennivalóiról beszélt. A civil törvény pénzügyi, gazdálkodási változásairól Gál Jolán bejegyzett könyvvizsgáló beszélt, míg Jermei Péter megyei referens a Wekerle Sándor Alapkezelő céljait mutatta be. A konferenciát végül pódiumbeszélgetéssel zárták.
Szöveg és kép: Kujan I.
– A mostani rendezvényünkön közel 100 civil szervezeti képviselő van jelen, őket szeretnénk minél szélesebb körűen tájékoztatni a jogszabályi változásokról. Azt azonban tudni kell, hogy nagyon sok úgynevezett alvó szervezet van országszerte. Akik azonban aktívak, azoknak sokat segíthetünk abban, hogy részesei lehessenek az induló pályázatoknak – mondta.
Ehhez azonban meg kell felelniük a törvényi előírásoknak – most már a január 1-jén életbe lépett újaknak. Társy József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal kabinetfőnöke szerint a törvényalkotók átláthatóbb és igazságosabb rendszerre törekedtek.
– Úgy gondolom, fontos és nagyon is aktuális téma a civil szervezetek életét döntően befolyásoló szabályozás. Régiónk felzárkóztatásának érdekében kapcsolati hálónkkal igyekszünk segítséget biztosítani az aktív civil szervezetek számára – mondta a kabinetfőnök.
A civil törvény céljait és várható hatásait Zárug Péter Farkas, a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének adjunktusa tárta a résztvevő civilek elé. A politológus azzal indokolta a változtatás szükségességét, hogy az elmúlt 20 évben egy csonka civiltörvény volt életben, ugyanakkor néhány diszfunkcionális elem is bekerült ebbe a szférába.
– Itt volt az ideje a törvényi feltételek újragondolásának – mondta a politológus.
A folytatásban öt pontban foglalta össze, milyen hiányosságai voltak az előző szabályozásnak. Véleménye szerint egyrészt bizonyos szektorokban túlburjánzott a szervezetek száma, a számbeli növekedést azonban nem kísérte minőségi javulás. Elismerte azonban, hogy bizonyos szervezetek szép sikereket értek el.
Zárug Péter Farkas hiányolta ugyanakkor a civil önkéntességet is. Ez azért veszélyes, mert eleve instabil alapokon jön létre a szervezet, így finanszírozásban az önkormányzatra és az államra szorul. Ez azonban azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a civilként indult szervezet pártbefolyásoltság alá kerül.
– Mindezek együttesen felborították a szektor önszerveződő, önkéntes civil jellegét. Ezt a torz struktúrát ideje volt megváltoztatni. Egy dologban azonban az új törvény sem tud segíteni: mindössze ösztönözni tud az önkéntességre, de annak belülről kell fakadnia – mondta a politológus.
Mint Varju Lászlótól, a Miskolci Törvényszék titkárától megtudtuk, a kiemelten közhasznú fokozat megszűnik, és a korábbi három fokozat helyett kettő marad: most már csak civil szervezetről és közhasznú szervezetről beszélhetünk.
– A szervezetnek május 31-ig van még idejük benyújtani a számviteli törvénynek megfelelő beszámolójukat. Amennyiben ezt elmulasztják, a szervezetet megszűntnek tekintik – mondta.
A konferencián előadást tartott még Udvarhelyi Mariann, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség ügyésze, aki a civil szervezetek törvényi változásokat követő tennivalóiról beszélt. A civil törvény pénzügyi, gazdálkodási változásairól Gál Jolán bejegyzett könyvvizsgáló beszélt, míg Jermei Péter megyei referens a Wekerle Sándor Alapkezelő céljait mutatta be. A konferenciát végül pódiumbeszélgetéssel zárták.
Szöveg és kép: Kujan I.