Az eltűnésekkel kapcsolatban az az általános hiedelem, hogy a rendőrség egy napig nem foglalkozik az ügyekkel, csak, ha bűncselekményre vagy életveszélyre utaló információkkal rendelkeznek, mert feleslegesen nem akarják lekötni a nyomozókat, járőröket. Sokszor csak elcselleng a gyerek, s a szülők mivel nem találják idegességükben kerestetni kezdik, vagy munkából nem ér haza a férj, a feleség, s párja nem tudja elképzelni hová lett, pedig lehet csak egy ismerőst látogatott meg. Nagy Sándort, a Miskolci Rendőrkapitányság szóvivőjét kértük, hogy tájékoztasson az eltűnésekkel kapcsolatos rendőrségi eljárásról.
– Amint eltűnést bejelentenek, az előzetes tájékozódást követően a lehető legrövidebb időn belül sorba veszik a kollégák a lehetséges feltalálási helyeket, például felveszik a kapcsolatot a mentőkkel, a kórházakkal, vagy a bejelentő által megjelölt egyéb helyen tartózkodókkal, hogy nem szenvedett-e balesetet, esetleg rosszul lett, ellátásra szorul és nem volt módja értesíteni a hozzátartozókat. Amennyiben ez a tájékozódás nem vezet eredményre, akkor 24 órán belül körözést adunk ki az eltűnt személy felkutatására. A közigazgatási hatósági eljárás keretében 90 nap áll a rendelkezésünkre, ha ennyi idő alatt nem kerül elő a keresett személy, akkor utána a körözés fenntartása mellett az eljárást megszüntetjük. A körözés 20 évig marad érvényben. Ha közben bármilyen konkrét adat merül fel a keresett személlyel kapcsolatban, akkor újra indul az eljárás – magyarázta a keresés hivatalos részét Nagy Sándor.
Természetesen a kutatás eredményességére is kíváncsiak voltunk.
– Az esetek 90 százalékában 30 napon belül eredményre vezet az eljárás, előkerül a keresett személy. Mindenkinek a saját körülményeinek a függvénye, hogy hová „tűnik el”. Felnőtteknél előfordul, hogy nem jelezte hollétét hozzátartozóinak – amihez egyébként joguk van. Amennyiben nem akarja felvenni a kapcsolatot a kerestetővel, akkor annyit tehetünk, hogy ezt a tényt közöljük az érintettekkel.
Az eltűnéseken belül toronymagasan vezetnek az intézeti fiatalok. Régen is rendszeresen „dobbantottak”, főleg nyáron, a kirándulós, bulizós időszakban. Mióta lakásotthonná liberalizálták az otthonokat, aki el akar menni az különösebb megerőltetés nélkül le tud lépni. Természetesen a rendőrök árnyaltabban fogalmaznak.
– Az intézetből eltűnés, csavargás a leggyakoribb eset az eltűnéseken belül. Vannak, akik a szülőkhöz, hozzátartozókhoz mennek vissza, mások elcsavarognak. A közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül követnek el bűncselekményt, vagy válnak áldozattá kalandozásaik közben. Megnehezítik a rendőrség dolgát a notórius eltűnők – jegyezte meg Nagy Sándor. – Előfordult olyan eset is az egyik ilyen fiatallal, hogy mire hivatalosan visszavontuk a körözését már újra eltűnt az otthonból és kezdődött elölről az egész procedúra… Sok munka ráfordítást, energiát igényel a rendőrségtől a fellelésük. Próbálunk a törvény adta lehetőségekkel fellépni ellene.
Előfordulnak eltűnések rendezett körülmények közt élőkkel is.
– Családokból is tűnnek el fiatalok, inkább 14 év fölötti korosztályból. Többségében nem klasszikus eltűnésről beszélhetünk esetükben, hanem kimaradásról, csavargásról, szerelmi ügyekről, amelyeket családjuk nehezen él meg. Előfordult például, hogy a 16 éves középiskolás lány családi okok miatt úgy gondolta nem megy haza. A barátja pedig szolidaritásból vele tartott. Két alkalommal lépcsőházban aludtak, majd ezt követően egy ismerősnél. Aztán elfogyott a pénzük és megkerestek egy rokont, aki hazavitte a gyerekeket.
Cs.L.
– Amint eltűnést bejelentenek, az előzetes tájékozódást követően a lehető legrövidebb időn belül sorba veszik a kollégák a lehetséges feltalálási helyeket, például felveszik a kapcsolatot a mentőkkel, a kórházakkal, vagy a bejelentő által megjelölt egyéb helyen tartózkodókkal, hogy nem szenvedett-e balesetet, esetleg rosszul lett, ellátásra szorul és nem volt módja értesíteni a hozzátartozókat. Amennyiben ez a tájékozódás nem vezet eredményre, akkor 24 órán belül körözést adunk ki az eltűnt személy felkutatására. A közigazgatási hatósági eljárás keretében 90 nap áll a rendelkezésünkre, ha ennyi idő alatt nem kerül elő a keresett személy, akkor utána a körözés fenntartása mellett az eljárást megszüntetjük. A körözés 20 évig marad érvényben. Ha közben bármilyen konkrét adat merül fel a keresett személlyel kapcsolatban, akkor újra indul az eljárás – magyarázta a keresés hivatalos részét Nagy Sándor.
Természetesen a kutatás eredményességére is kíváncsiak voltunk.
– Az esetek 90 százalékában 30 napon belül eredményre vezet az eljárás, előkerül a keresett személy. Mindenkinek a saját körülményeinek a függvénye, hogy hová „tűnik el”. Felnőtteknél előfordul, hogy nem jelezte hollétét hozzátartozóinak – amihez egyébként joguk van. Amennyiben nem akarja felvenni a kapcsolatot a kerestetővel, akkor annyit tehetünk, hogy ezt a tényt közöljük az érintettekkel.
Az eltűnéseken belül toronymagasan vezetnek az intézeti fiatalok. Régen is rendszeresen „dobbantottak”, főleg nyáron, a kirándulós, bulizós időszakban. Mióta lakásotthonná liberalizálták az otthonokat, aki el akar menni az különösebb megerőltetés nélkül le tud lépni. Természetesen a rendőrök árnyaltabban fogalmaznak.
– Az intézetből eltűnés, csavargás a leggyakoribb eset az eltűnéseken belül. Vannak, akik a szülőkhöz, hozzátartozókhoz mennek vissza, mások elcsavarognak. A közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül követnek el bűncselekményt, vagy válnak áldozattá kalandozásaik közben. Megnehezítik a rendőrség dolgát a notórius eltűnők – jegyezte meg Nagy Sándor. – Előfordult olyan eset is az egyik ilyen fiatallal, hogy mire hivatalosan visszavontuk a körözését már újra eltűnt az otthonból és kezdődött elölről az egész procedúra… Sok munka ráfordítást, energiát igényel a rendőrségtől a fellelésük. Próbálunk a törvény adta lehetőségekkel fellépni ellene.
Előfordulnak eltűnések rendezett körülmények közt élőkkel is.
– Családokból is tűnnek el fiatalok, inkább 14 év fölötti korosztályból. Többségében nem klasszikus eltűnésről beszélhetünk esetükben, hanem kimaradásról, csavargásról, szerelmi ügyekről, amelyeket családjuk nehezen él meg. Előfordult például, hogy a 16 éves középiskolás lány családi okok miatt úgy gondolta nem megy haza. A barátja pedig szolidaritásból vele tartott. Két alkalommal lépcsőházban aludtak, majd ezt követően egy ismerősnél. Aztán elfogyott a pénzük és megkerestek egy rokont, aki hazavitte a gyerekeket.
Cs.L.