Az önálló Erdély történetének legjelesebb képviselője, akit „a nagy fejedelemként” emlegetnek kortársai és az utókor. Háromszor viselt háborút a Habsburgok ellen, az önállóság kivívása érdekében a protestáns hatalmakkal fáradozott a szövetség létrehozásán. Egyetemalapító, a protestánsok számára a vallásszabadságot biztosította, a diplomáciai tevékenység mellett a kulturális és a gazdasági élet támogatója, modern hadsereg szervezője. 1613-tól volt Erdély fejedelme, Besztercebányán 1620-ban királlyá választották, de nem koronáztatta meg magát. (1580–1629 között élt, uralkodásának központját Gyulafehérváron alakította ki, ahol fényes udvart tartott, „szakembereket” foglalkoztatott. Az ottani székesegyházban temették el. Szobrát a millenniumi emlékművön is láthatjuk, alkotója ifj. Vastagh György.)
D.I.
D.I.