Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei kedden javasolták, hogy Szerbia váljon hivatalos EU-tagjelöltté, de a végleges határozatot a tagországok állam- és kormányfői hozzák meg a hét második felében tartandó értekezletükön. A végérvényes döntésig a keddi ülésen helyszíni beszámolók szerint azért nem sikerült eljutni, mert Románia további garanciákat tartott szükségesnek ahhoz, hogy a Szerbiában élő román kisebbség jogai kellő védelmet élvezzenek.
Szilágyi Imre az MTI-nek kedden úgy nyilatkozott, ha Szerbia megkapja a tagjelölti státust, decemberben születhet döntés arról, mikor kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások az országgal. Ez "nem lesz könnyű folyamat", főként Koszovó ügye nehezítheti a haladást a tárgyalásokon - mutatott rá.
Mint kiemelte, az uniós külügyminiszterek egyetértésének oka, hogy a hét végén megállapodás jött létre Belgrád és Pristina küldöttségei között Koszovó regionális képviseletéről.
A tagjelölti státus megadásának ügyében Németország álláspontja volt a leginkább kérdéses, mivel Angela Merkel kancellár alapvetően két feltételhez kötötte Berlin támogatását tavaly augusztusi belgrádi útján, és ezek közül csak az egyik teljesült - mondta. Mint kifejtette, a szerb-koszovói tárgyalásokon ugyan valóban történt előrelépés, ahogyan ezt Németország is sürgette, de még nem valósult meg a szerb és koszovói "párhuzamos struktúrák felszámolása".
Németország tavaly azt követelte Szerbiától, hogy folytasson feltétel nélküli párbeszédet Pristinával, jusson megállapodásra Koszovó brüsszeli (regionális) képviseletéről, továbbá a távközlésről és az áramellátásról. Sürgette azt is, hogy Pristina vegye át az északi Kosovska Mitrovicában a bíróság feletti ellenőrzést, és kezdődjön meg a párhuzamos intézmények felszámolása.
A szakértő véleménye szerint Németország valószínűleg azért egyezett bele a tagjelölti státus megadásába, mert feltételei egy részének Belgrád mégiscsak eleget tett, a belépési folyamat alakulása pedig a továbbiakban attól függ majd, hogy "mennyire teljesül a többi".
A csatlakozási tárgyalásokkal összefüggésben Szilágyi Imre azt mondta, kétséges, hogyan alakul a szerb-koszovói határ ügye, hiszen ezt "Belgrád nem is fogadja el határként". Az is gondot okozhat, hogy - mint arra Németország is felhívta a figyelmet - az uniós tagállamok többsége elismerte Koszovó függetlenségét, Szerbia azonban nem - hangsúlyozta.
Az uniós külügyminiszterek döntésének vélhetően az az oka, hogy nem akarták: Szerbia felhagyjon az EU-konform intézményi struktúra kialakításával, és ahhoz akartak hozzájárulni, hogy a közelgő parlamenti választásokon olyan erők arassanak győzelmet, amelyek nem kérdőjelezik meg Szerbia erőfeszítéseit az uniós tagságért - mondta Szilágyi Imre.
MTI
Szilágyi Imre az MTI-nek kedden úgy nyilatkozott, ha Szerbia megkapja a tagjelölti státust, decemberben születhet döntés arról, mikor kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások az országgal. Ez "nem lesz könnyű folyamat", főként Koszovó ügye nehezítheti a haladást a tárgyalásokon - mutatott rá.
Mint kiemelte, az uniós külügyminiszterek egyetértésének oka, hogy a hét végén megállapodás jött létre Belgrád és Pristina küldöttségei között Koszovó regionális képviseletéről.
A tagjelölti státus megadásának ügyében Németország álláspontja volt a leginkább kérdéses, mivel Angela Merkel kancellár alapvetően két feltételhez kötötte Berlin támogatását tavaly augusztusi belgrádi útján, és ezek közül csak az egyik teljesült - mondta. Mint kifejtette, a szerb-koszovói tárgyalásokon ugyan valóban történt előrelépés, ahogyan ezt Németország is sürgette, de még nem valósult meg a szerb és koszovói "párhuzamos struktúrák felszámolása".
Németország tavaly azt követelte Szerbiától, hogy folytasson feltétel nélküli párbeszédet Pristinával, jusson megállapodásra Koszovó brüsszeli (regionális) képviseletéről, továbbá a távközlésről és az áramellátásról. Sürgette azt is, hogy Pristina vegye át az északi Kosovska Mitrovicában a bíróság feletti ellenőrzést, és kezdődjön meg a párhuzamos intézmények felszámolása.
A szakértő véleménye szerint Németország valószínűleg azért egyezett bele a tagjelölti státus megadásába, mert feltételei egy részének Belgrád mégiscsak eleget tett, a belépési folyamat alakulása pedig a továbbiakban attól függ majd, hogy "mennyire teljesül a többi".
A csatlakozási tárgyalásokkal összefüggésben Szilágyi Imre azt mondta, kétséges, hogyan alakul a szerb-koszovói határ ügye, hiszen ezt "Belgrád nem is fogadja el határként". Az is gondot okozhat, hogy - mint arra Németország is felhívta a figyelmet - az uniós tagállamok többsége elismerte Koszovó függetlenségét, Szerbia azonban nem - hangsúlyozta.
Az uniós külügyminiszterek döntésének vélhetően az az oka, hogy nem akarták: Szerbia felhagyjon az EU-konform intézményi struktúra kialakításával, és ahhoz akartak hozzájárulni, hogy a közelgő parlamenti választásokon olyan erők arassanak győzelmet, amelyek nem kérdőjelezik meg Szerbia erőfeszítéseit az uniós tagságért - mondta Szilágyi Imre.
MTI