– A szocializmus idején ritka látvány volt egy amerikai gyártmányú autó az utakon, magánimport akkoriban szinte teljesen ki volt zárva, mégis hogyan került ez be az országba?
– Az állam abban az időben vásárolt – kizárólag belső használatra – amerikai járműveket is, amelyek a General Motors antwerpeni összeszerelő üzemében készültek, így európai átalakításokkal (sárga index, EU lámpák, kézikapcsolású sebességváltó) lett itthon újonnan üzembe helyezve. Ez az autó 1971-ig a BM flottájába tartozott és csak a legfelsőbb vezetők ülhettek benne, Kádár János több korabeli fotón is felismerhető, amint ebből az autóból száll ki. Később a Belügyminisztériumhoz közeli állami vállalatok igazgatói kapták meg ezeket az autókat. A négyajtós, hatszemélyes karosszéria erre a célra kiváló volt, de az Egyesült Államokban inkább a kétajtós coupékat vásárolták, akkoriban a NASCAR és az Indianapolis 500 versenyeken igen jó helyezéseket értek el ezzel a típussal.
– Ennek az autónak miben tér el a felépítése egy hagyományos autóétól?
– Nyilván ez is autó tehát négy kereke és motorja van, de vannak olyan részei, amik ma már nem „divatosak”, viszont több olyan elem nincsen benne, ami ma már teljesen elfogadott egy olcsó autóban is, mégis működik, ráadásul hiba nélkül. Itt az ablaktörlőnek még csak egy fokozata van, biztonsági öv és fejtámla nincsen benne, elöl négyen is ülhetnek, a kormányváltója háromsebességes, fékszervó és kormányszervó nincsen, de az áttételezés miatt ez nem is hiányzik, csak rettentő sokat kell tekerni a kormányt. Tárcsafék sincsen rajta, mégis azonnali és meglepően hatásos a fék. A jármű acélalvázas, igazi tank acél lökhárítókkal, öt centi vastag tömör vasütközőkkel, általában be is engednek sávváltáskor azonnal, az utakon csak a villamos az ellenfél.
A motorja karburátoros, soros, hathengeres 4200 ccm-es, egy 50-es évekbeli teherautóé, amit fel sem kellett újítani, korabeli módon működik. Eredeti motorját valószínűleg még az állami használatkor cserélték le és egyik érdekessége, hogy a dugattyún cirill betűs Chevrolet felirat van beleöntve.
– Nem mindennapi úton került hozzád a kocsi, mi volt a terved vele?
– Így van, én pár éve vásároltam Miskolctól 25 kilométerre mindössze 150 ezer forintért. Azt azért hozzá kell tenni, hogy teljesen szét volt szedve, külön az alváz, külön 2 motor és külön a karosszéria, meg 8 ajtó és még sok egyéb alkatrész 2 teli garázsban. Igazi LEGO volt összerakni, napokig gondolkoztunk egy-egy alkatrészen, hogy melyik szerkezethez való, sajnos nincsen ilyen autó egyben a környéken, hogy megnézhettük volna. Kihívást okozott a kormányváltó és a rudazatos kuplung összeállítása is, de elég jól sikerült szerencsére. Így is maradt egy nagy doboznyi alkatrész, amit sehová sem tudunk tenni, de eddig nem hiányzott.
Eleve úgy indult a projekt, hogy egy „nemféltős”, mindennapi használatú régi vasat szeretnék végre, mert a sok elkészült veteránnal nem merünk közlekedni sosem, ezért lett olcsó a fényezése és a krómalkatrészekkel sem törődtünk, nyilván a fék és a futómű, illetve a többi szerkezet kiválóan fel van újítva és a belseje is igen szép lett.
– Eddigi „élete” során az autó mindenkire balszerencsét hozott, aki szerelte, te nem féltél?
– Nem, mert nem tudtam róla. Forgalomba helyezés után tudtam meg egy régebbi tulajtól, hogy több olyan baleset is történt, ami izgalommal tölthetett volna el. Legelső alkalommal még a 80-as évek végén egy idős szerelő bácsit találtak meg a motorházba hajolva holtan, szívinfarktust kapott szerelés közben, de ez csak utólag derült ki. Ezután szintén a 80-as években az autó ráesett az alatta fekvő szerelőre, akinek eldeformálta erősen a koponyáját, de életben maradt szerencsére. Pár évre rá motorkiszerelés közben a motor ráesett az aknában bóklászó tanulóra, akinek eltörte a gerincét. Itt egy időre megállt az autó szétszedése, kivett motorral adták-vették, ekkor már tudtam róla, aztán idekerült a közelbe és még jobban szétszedték, ekkor jöttem én.
– Mi az, amit egy ilyen autó ad a sofőrének?
– Manapság az emberek azért vesznek autót, hogy eljussanak gyorsan, olcsón A-ból B-be, és nincs már meg bennük az utazás szeretete, öröme. Ezzel a kocsival kényelmesen, elegánsan lehet közlekedni, élvezi az ember a stílusos utazás minden pillanatát.
Vajtó László
– Az állam abban az időben vásárolt – kizárólag belső használatra – amerikai járműveket is, amelyek a General Motors antwerpeni összeszerelő üzemében készültek, így európai átalakításokkal (sárga index, EU lámpák, kézikapcsolású sebességváltó) lett itthon újonnan üzembe helyezve. Ez az autó 1971-ig a BM flottájába tartozott és csak a legfelsőbb vezetők ülhettek benne, Kádár János több korabeli fotón is felismerhető, amint ebből az autóból száll ki. Később a Belügyminisztériumhoz közeli állami vállalatok igazgatói kapták meg ezeket az autókat. A négyajtós, hatszemélyes karosszéria erre a célra kiváló volt, de az Egyesült Államokban inkább a kétajtós coupékat vásárolták, akkoriban a NASCAR és az Indianapolis 500 versenyeken igen jó helyezéseket értek el ezzel a típussal.
– Ennek az autónak miben tér el a felépítése egy hagyományos autóétól?
– Nyilván ez is autó tehát négy kereke és motorja van, de vannak olyan részei, amik ma már nem „divatosak”, viszont több olyan elem nincsen benne, ami ma már teljesen elfogadott egy olcsó autóban is, mégis működik, ráadásul hiba nélkül. Itt az ablaktörlőnek még csak egy fokozata van, biztonsági öv és fejtámla nincsen benne, elöl négyen is ülhetnek, a kormányváltója háromsebességes, fékszervó és kormányszervó nincsen, de az áttételezés miatt ez nem is hiányzik, csak rettentő sokat kell tekerni a kormányt. Tárcsafék sincsen rajta, mégis azonnali és meglepően hatásos a fék. A jármű acélalvázas, igazi tank acél lökhárítókkal, öt centi vastag tömör vasütközőkkel, általában be is engednek sávváltáskor azonnal, az utakon csak a villamos az ellenfél.
A motorja karburátoros, soros, hathengeres 4200 ccm-es, egy 50-es évekbeli teherautóé, amit fel sem kellett újítani, korabeli módon működik. Eredeti motorját valószínűleg még az állami használatkor cserélték le és egyik érdekessége, hogy a dugattyún cirill betűs Chevrolet felirat van beleöntve.
– Nem mindennapi úton került hozzád a kocsi, mi volt a terved vele?
– Így van, én pár éve vásároltam Miskolctól 25 kilométerre mindössze 150 ezer forintért. Azt azért hozzá kell tenni, hogy teljesen szét volt szedve, külön az alváz, külön 2 motor és külön a karosszéria, meg 8 ajtó és még sok egyéb alkatrész 2 teli garázsban. Igazi LEGO volt összerakni, napokig gondolkoztunk egy-egy alkatrészen, hogy melyik szerkezethez való, sajnos nincsen ilyen autó egyben a környéken, hogy megnézhettük volna. Kihívást okozott a kormányváltó és a rudazatos kuplung összeállítása is, de elég jól sikerült szerencsére. Így is maradt egy nagy doboznyi alkatrész, amit sehová sem tudunk tenni, de eddig nem hiányzott.
Eleve úgy indult a projekt, hogy egy „nemféltős”, mindennapi használatú régi vasat szeretnék végre, mert a sok elkészült veteránnal nem merünk közlekedni sosem, ezért lett olcsó a fényezése és a krómalkatrészekkel sem törődtünk, nyilván a fék és a futómű, illetve a többi szerkezet kiválóan fel van újítva és a belseje is igen szép lett.
– Eddigi „élete” során az autó mindenkire balszerencsét hozott, aki szerelte, te nem féltél?
– Nem, mert nem tudtam róla. Forgalomba helyezés után tudtam meg egy régebbi tulajtól, hogy több olyan baleset is történt, ami izgalommal tölthetett volna el. Legelső alkalommal még a 80-as évek végén egy idős szerelő bácsit találtak meg a motorházba hajolva holtan, szívinfarktust kapott szerelés közben, de ez csak utólag derült ki. Ezután szintén a 80-as években az autó ráesett az alatta fekvő szerelőre, akinek eldeformálta erősen a koponyáját, de életben maradt szerencsére. Pár évre rá motorkiszerelés közben a motor ráesett az aknában bóklászó tanulóra, akinek eltörte a gerincét. Itt egy időre megállt az autó szétszedése, kivett motorral adták-vették, ekkor már tudtam róla, aztán idekerült a közelbe és még jobban szétszedték, ekkor jöttem én.
– Mi az, amit egy ilyen autó ad a sofőrének?
– Manapság az emberek azért vesznek autót, hogy eljussanak gyorsan, olcsón A-ból B-be, és nincs már meg bennük az utazás szeretete, öröme. Ezzel a kocsival kényelmesen, elegánsan lehet közlekedni, élvezi az ember a stílusos utazás minden pillanatát.
Vajtó László