Homolya Dániel, az MNB vezető közgazdasági szakértője kiemelte: az eurózónában is szigorodnak a hitelezési feltételek, és ennek negatív hatása az anyabankokon keresztül Magyarországon is megjelenik. Hozzáfűzte: a hazai bankrendszer jelenleg veszteséges, így számukra még nehezebb a külső forrásokért folytatott regionális verseny.
A lakossági szegmensben jelenleg az állományi probléma kezelése köti le a bankok erőforrásait, és csak a végtörlesztés, illetve az árfolyamgát rendszerbe történő bejelentkezések kifutása után kerülhetnek ismét fókuszba az új hitelkihelyezések – mondta a szakértő, hozzáfűzve, hogy a háztartási hitelek feltételei is szigorodtak.
A hitelkeresletben a bankok - nettó értelemben vett, vagyis a szigorító és enyhítő bankok különbsége piaci részesedéssel súlyozva - 15 százaléka észlelt csökkenő keresletet a lakáscélú hitelek iránt, míg a fogyasztási hiteleknél összességében változatlan keresletről számoltak be 2011 negyedik negyedévére vonatkozóan.A vállalati szegmensben a bankok nettó értelemben vett 30 százaléka szigorította a hitelezési feltételeket a negyedik negyedévben, míg a bankrendszer jelentős része további szigorítást tervez 2012 első felében. A szigorítások ebben a szegmensben elsősorban a nagy- és középvállalatok, valamint a kereskedelmi hitelek feltételeit érintették, de a kis- és mikrovállalatok esetében is történtek szigorítások.
Homolya Dániel kiemelte: a bankok hitelezési képességének elmúlt időszakban megfigyelt gyengülését a Magyar Nemzeti Bank február közepén bejelentett kétéves lejáratú fedezett hitele, a fedezeti kör bővítése, valamint az új, univerzális jelzáloglevél vásárlási programja mérsékelheti.
MTI
A lakossági szegmensben jelenleg az állományi probléma kezelése köti le a bankok erőforrásait, és csak a végtörlesztés, illetve az árfolyamgát rendszerbe történő bejelentkezések kifutása után kerülhetnek ismét fókuszba az új hitelkihelyezések – mondta a szakértő, hozzáfűzve, hogy a háztartási hitelek feltételei is szigorodtak.
Az MNB jelentése szerint a háztartási szegmensben a bankok széles köre szigorított a jelzáloghitelek feltételein, ez az alacsonyabb hitelfedezet arányban, a jövedelemarányos törlesztőrészletben és a szigorúbb megkövetelt hitelképességi szintben jelentkezik. A bankokkal folytatott háttérbeszélgetések is megerősítették, hogy a szigorításokkal a bankrendszer jelentős része a „prémium szegmensre” koncentrál, vagyis a magasabb jövedelmű, számottevő önerővel, illetve jó minőségű fedezettel rendelkező ügyfélkörre. Az MNB szerint még bizonytalan, hogy ez a banki gyakorlat a végtörlesztés átmeneti hatása, vagy hosszabb távon is tartósan fennmarad.
A hitelkeresletben a bankok - nettó értelemben vett, vagyis a szigorító és enyhítő bankok különbsége piaci részesedéssel súlyozva - 15 százaléka észlelt csökkenő keresletet a lakáscélú hitelek iránt, míg a fogyasztási hiteleknél összességében változatlan keresletről számoltak be 2011 negyedik negyedévére vonatkozóan.A vállalati szegmensben a bankok nettó értelemben vett 30 százaléka szigorította a hitelezési feltételeket a negyedik negyedévben, míg a bankrendszer jelentős része további szigorítást tervez 2012 első felében. A szigorítások ebben a szegmensben elsősorban a nagy- és középvállalatok, valamint a kereskedelmi hitelek feltételeit érintették, de a kis- és mikrovállalatok esetében is történtek szigorítások.
Az önkormányzati szegmensben tovább csökkent a bankok kockázatvállalási és finanszírozási hajlandósága a jelentés szerint. A bankok döntő hányada, nettó értelemben vett 80 százaléka ismét szigorította hitelezési feltételeit. A háttérbeszélgetések során nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a szegmens jelenleg nagyon kockázatosnak tartják a bankok, így továbbra is visszafogott hitelezés várható ezen a területen.
Homolya Dániel kiemelte: a bankok hitelezési képességének elmúlt időszakban megfigyelt gyengülését a Magyar Nemzeti Bank február közepén bejelentett kétéves lejáratú fedezett hitele, a fedezeti kör bővítése, valamint az új, univerzális jelzáloglevél vásárlási programja mérsékelheti.
MTI