– Mind a mai napig az együttműködés dominál a versenyben, ezért is lett a II. Országos Városmarketing Verseny idei döntőjének ez az egyik alapmotívuma – mondta a versenyt megelőző sajtótájékoztatón Piskóti István, a Marketing Intézet igazgatója, majd a városmarketing fogalmának megszületéséről elmondta, miskolci gyökerei vannak. Mint megtudtuk, 17 évvel ezelőtt Miskolc város fejlesztési stratégiájának elkészültekor hangzott el először, hogy szükség van valamiféle városmarketingre.
– A kezdeti távolságtartás után hamar beivódott a köztudatba a kifejezés. Az intézetnek rengeteg lehetősége volt aztán különböző projektekben való részvételre, melynek tapasztalatait 2002-ben a Régió és a településmarketing című szakkönyvünkben foglaltunk össze. Széles körben használták a könyvet, lényegében ez a szakmai szerep adta az ötletet az első versenyünk meghirdetésére – mesélt a kezdetekről az igazgató.
Az első megmérettetés mind a hallgatók, mind a szakma körében nagy érdeklődést váltott ki, így 2011 őszén újra kiírták a versenyt, melyre több mint 50 csapat jelentkezett az ország felsőoktatási intézményeiből, együttműködve a választott város vezetésével. A Turisztikai versenyben a városunk témára végül 43 írásbeli pályamunka érkezett, 14 egyetem és főiskola hallgatói 33 különböző településről írtak tanulmányt. Nagyobb városok (Miskolc, Nyíregyháza, Győr) mellett kisebb települések marketingkommunikációs stratégiáját is elkészítette a 12, egyenként 3 fős csapat.
– Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) mellett ez a verseny mozgatja meg a legnépesebb közgazdász hallgatói bázist az országban – mondta az igazgató.
A kidolgozott pályamunkákat a független akadémiai és gyakorlati szakemberekből álló zsűri, valamint a választott település önkormányzata véleményezte, majd a második, szóbeli fordulóban már a legjobbnak ítélt 12 csapat mérhette össze tudását március 2-án, pénteken. A feladat a választott település marketingkommunikációs kampányának elkészítése volt.
– Triumvirátus nevű csapatunkkal Ózdról és kistérségéről készítettünk prezentációt – mesélte Ádám Eszter, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar turizmus és vendéglátás szakának harmadéves hallgatója. A felkészülés nehézségeit ecsetelve elmondta, némi negatív sztereotípiát lehet tapasztalni az emberek körében a nagy múltú bányavárossal kapcsolatban. Fejlesztési stratégiájuk összeállításában a város hagyományaira építettek – bányalátogatások és tematikus utak szervezése –, de új ötletekkel szeretnék az előítéleteket is feloldani.
A csapatoknak koncepciójukat a választott településekkel összhangban kellett kidolgozniuk. Mint Zsiga Marcell, Miskolc alpolgármestere fogalmazott, mai rohanó világunkban a jó bor számára is szükség van már cégérre, azaz minden településnek megfelelő marketingre.
– Olyan kistelepüléseknek, mint Gömörszőlős, vagy Lipót, még inkább szükségük van erre, hiszen sokan talán nincsenek tisztában, milyen értékekkel bír hazánk – hangsúlyozta az alpolgármester.
Ennek a gondolatnak megfelelően Miskolc város különdíja egy olyan könyv volt, melyben idegen szemmel – egy külföldi házaspár szemével – mutatják be a várost. A könyvben szereplő fotókat egy francia nő készítette, és kitűnően mutatják, hogy rohanó mindennapjainkban talán nem is veszünk észre olyan értékeket, amiket egy külföldi felfedez.
Riz Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke (FIDESZ) elmondta, nemcsak a város, hanem a megye számára is különösen fontos értéke a versenynek, hogy a mindeddig rejtett értékeit feltárja a világ elé.
– Érdekes célállomásként kell megjelennie a városnak és a régiónak az utazni kívánók előtt – mondta.
A város és a régió szempontjából tehát egyaránt fontos szerepe jut mind a városmarketingnek – mind az erre épülő országos versenynek. Nagyszerű dolog azonban a Miskolci Egyetem életében is, hiszen – mint Patkó Gyula rektor hangsúlyozta – rengeteg fiatal hallgató fantáziáját mozgatja meg a verseny.
– Úgy gondolom, hogy az oktatók és a professzorok feladata az, hogy sikeressé tegyék a hallgatókat, ehhez pedig kihívásokká kell állítani őket. A város, a régió, az egyetem és a nemzet egyaránt profitál ebből – hangsúlyozta a rektor.
A Gazdaságtudományi Kar is profitál azonban a versenyből, hiszen ahogy Kocziszky György, a kar dékánja fogalmazott, az oktatók felkészültsége is „vizsgázik” ezen a nem is olyan könnyű témájú versenyen.
– A versenynek azonban van még egy üzenete: a gazdaságtudományi karon végzők számára lesz lehetőség az elhelyezkedésre a térség- és településfejlesztés területén a jövőben is – hangsúlyozta a dékán.
A versenyzők a gyakorlati tapasztalatokon, a verseny közben felépített kapcsolataikon túl több százezres pénzjutalmakkal és ajándékokkal, jegyekkel, belépőkkel, folyóirat-előfizetésekkel gazdagodtak.
Kujan I.
Fotó: Mocsári L.
– A kezdeti távolságtartás után hamar beivódott a köztudatba a kifejezés. Az intézetnek rengeteg lehetősége volt aztán különböző projektekben való részvételre, melynek tapasztalatait 2002-ben a Régió és a településmarketing című szakkönyvünkben foglaltunk össze. Széles körben használták a könyvet, lényegében ez a szakmai szerep adta az ötletet az első versenyünk meghirdetésére – mesélt a kezdetekről az igazgató.
Az első megmérettetés mind a hallgatók, mind a szakma körében nagy érdeklődést váltott ki, így 2011 őszén újra kiírták a versenyt, melyre több mint 50 csapat jelentkezett az ország felsőoktatási intézményeiből, együttműködve a választott város vezetésével. A Turisztikai versenyben a városunk témára végül 43 írásbeli pályamunka érkezett, 14 egyetem és főiskola hallgatói 33 különböző településről írtak tanulmányt. Nagyobb városok (Miskolc, Nyíregyháza, Győr) mellett kisebb települések marketingkommunikációs stratégiáját is elkészítette a 12, egyenként 3 fős csapat.
– Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) mellett ez a verseny mozgatja meg a legnépesebb közgazdász hallgatói bázist az országban – mondta az igazgató.
A kidolgozott pályamunkákat a független akadémiai és gyakorlati szakemberekből álló zsűri, valamint a választott település önkormányzata véleményezte, majd a második, szóbeli fordulóban már a legjobbnak ítélt 12 csapat mérhette össze tudását március 2-án, pénteken. A feladat a választott település marketingkommunikációs kampányának elkészítése volt.
– Triumvirátus nevű csapatunkkal Ózdról és kistérségéről készítettünk prezentációt – mesélte Ádám Eszter, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar turizmus és vendéglátás szakának harmadéves hallgatója. A felkészülés nehézségeit ecsetelve elmondta, némi negatív sztereotípiát lehet tapasztalni az emberek körében a nagy múltú bányavárossal kapcsolatban. Fejlesztési stratégiájuk összeállításában a város hagyományaira építettek – bányalátogatások és tematikus utak szervezése –, de új ötletekkel szeretnék az előítéleteket is feloldani.
A csapatoknak koncepciójukat a választott településekkel összhangban kellett kidolgozniuk. Mint Zsiga Marcell, Miskolc alpolgármestere fogalmazott, mai rohanó világunkban a jó bor számára is szükség van már cégérre, azaz minden településnek megfelelő marketingre.
– Olyan kistelepüléseknek, mint Gömörszőlős, vagy Lipót, még inkább szükségük van erre, hiszen sokan talán nincsenek tisztában, milyen értékekkel bír hazánk – hangsúlyozta az alpolgármester.
Ennek a gondolatnak megfelelően Miskolc város különdíja egy olyan könyv volt, melyben idegen szemmel – egy külföldi házaspár szemével – mutatják be a várost. A könyvben szereplő fotókat egy francia nő készítette, és kitűnően mutatják, hogy rohanó mindennapjainkban talán nem is veszünk észre olyan értékeket, amiket egy külföldi felfedez.
Riz Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke (FIDESZ) elmondta, nemcsak a város, hanem a megye számára is különösen fontos értéke a versenynek, hogy a mindeddig rejtett értékeit feltárja a világ elé.
– Érdekes célállomásként kell megjelennie a városnak és a régiónak az utazni kívánók előtt – mondta.
A város és a régió szempontjából tehát egyaránt fontos szerepe jut mind a városmarketingnek – mind az erre épülő országos versenynek. Nagyszerű dolog azonban a Miskolci Egyetem életében is, hiszen – mint Patkó Gyula rektor hangsúlyozta – rengeteg fiatal hallgató fantáziáját mozgatja meg a verseny.
– Úgy gondolom, hogy az oktatók és a professzorok feladata az, hogy sikeressé tegyék a hallgatókat, ehhez pedig kihívásokká kell állítani őket. A város, a régió, az egyetem és a nemzet egyaránt profitál ebből – hangsúlyozta a rektor.
A Gazdaságtudományi Kar is profitál azonban a versenyből, hiszen ahogy Kocziszky György, a kar dékánja fogalmazott, az oktatók felkészültsége is „vizsgázik” ezen a nem is olyan könnyű témájú versenyen.
– A versenynek azonban van még egy üzenete: a gazdaságtudományi karon végzők számára lesz lehetőség az elhelyezkedésre a térség- és településfejlesztés területén a jövőben is – hangsúlyozta a dékán.
A versenyzők a gyakorlati tapasztalatokon, a verseny közben felépített kapcsolataikon túl több százezres pénzjutalmakkal és ajándékokkal, jegyekkel, belépőkkel, folyóirat-előfizetésekkel gazdagodtak.
Kujan I.
Fotó: Mocsári L.