– Megfordult a fejében, hogy nem pályázik, hiszen – esetleg – mindent megtett a zenekarért?
– Egyértelmű volt, hogy szeretném folytatni a munkát. Soknak is tűnhet ez az öt év, ám ha visszaemlékezem, minden közelinek tűnik. Most is tele vagyok tervekkel, és remélem, újabb öt év múlva is lesz bennem ennyi ambíció, gondolat, terv. Célkitűzések, amiket szeretnék elérni.
– Az öt évvel ezelőtti tervekből mi az, ami a mostani pályázatában is szerepelt?
– Abból, amit akkor elterveztünk, majdnem mindent sikerült megvalósítani. Az egyetlen, ami csak részben sikerült – ennek a pénzügyi válság szabott határt –, a kimozdulás a régióba. A kistelepülések nehéz helyzetbe kerültek, ezt a célt tehát nem sikerült teljesen elérnünk, de a mostani pályázatomban is szót ejtettem róla. Nem felejtjük el, továbbra is szeretnénk koncertezni a régió több helyszínén, most is fontosnak gondolom ezt.
– Emellett milyen újdonságokat tervez még?
– A bérleti struktúrában lesz változás, de szeretnénk nyitni a nyári fesztiválok felé is. Eddig az Operafesztivál alkotta a zenekar nyári programját, jó lenne a jövőben több helyszínen is megmutatni magunkat, nyáron is. Az alapvető struktúrán azonban nem változtatunk.
– Több alkalommal játszottak a Művészetek Palotájában, emellett a fiatal korosztálynál is nagy sikereket érnek el. Ez az irány sem változik?
– Megváltoztattuk az ifjúsági koncertek struktúráját, hogy érthetőbb legyen az általános és középiskolás korosztály számára. Online játékot is indítottunk, hogy a koncerteket követően se távolodjanak el tőlünk a fiatalok. A Játsszunk zenét a szimfonikusokkal! elérte csúcspontját, legutóbb már a Művészetek Háza nagytermének emeleti nézőterét is meg kellett nyitnunk. A nem fővárosi zenekarok közül az egyetlen vagyunk, akik meg tudják tölteni a Művészetek Palotáját. Jó érzés, hogy a miskolci közönség nagy része jön velünk. Szeretik a zenekart, a művészeti vezetőt és azt, amit nyújtottunk eddig. Ami jól működik, azon nem szeretnék változtatni.
– Gazdasági társasággá alakul a zenekar. Milyen hatással lesz ez az életére?
– A munkavállalók életében hoz változást, de bízunk benne, hogy a közönség nem érzékel majd semmit. Remélem, továbbra is fennmarad a Miskolci Szimfonikus Zenekar, és az eddigi magas színvonalon, vagy még jobb minőségben teljesíthetjük a feladatokat.
– Többen nyugdíjba mentek a zenekartól. A megüresedett pozíciókat nehéz betölteni?
– Az elmúlt időszak legnagyobb, jól teljesített feladata volt, hogy sikerült pótolnunk azt a több mint 20 zenészt, aki távozott tőlünk. A tapasztalat szerint eddig a Miskolcon tanuló ifjú zenészek jöttek a zenekarba. Ez az utóbbi öt évben megváltozott, az ország egész területéről jelentkeztek már. Jó hírű lett a Miskolci Szimfonikus Zenekar, presztízst jelent a tagjának lenni.
Kiss J.
– Egyértelmű volt, hogy szeretném folytatni a munkát. Soknak is tűnhet ez az öt év, ám ha visszaemlékezem, minden közelinek tűnik. Most is tele vagyok tervekkel, és remélem, újabb öt év múlva is lesz bennem ennyi ambíció, gondolat, terv. Célkitűzések, amiket szeretnék elérni.
– Az öt évvel ezelőtti tervekből mi az, ami a mostani pályázatában is szerepelt?
– Abból, amit akkor elterveztünk, majdnem mindent sikerült megvalósítani. Az egyetlen, ami csak részben sikerült – ennek a pénzügyi válság szabott határt –, a kimozdulás a régióba. A kistelepülések nehéz helyzetbe kerültek, ezt a célt tehát nem sikerült teljesen elérnünk, de a mostani pályázatomban is szót ejtettem róla. Nem felejtjük el, továbbra is szeretnénk koncertezni a régió több helyszínén, most is fontosnak gondolom ezt.
– Emellett milyen újdonságokat tervez még?
– A bérleti struktúrában lesz változás, de szeretnénk nyitni a nyári fesztiválok felé is. Eddig az Operafesztivál alkotta a zenekar nyári programját, jó lenne a jövőben több helyszínen is megmutatni magunkat, nyáron is. Az alapvető struktúrán azonban nem változtatunk.
– Több alkalommal játszottak a Művészetek Palotájában, emellett a fiatal korosztálynál is nagy sikereket érnek el. Ez az irány sem változik?
– Megváltoztattuk az ifjúsági koncertek struktúráját, hogy érthetőbb legyen az általános és középiskolás korosztály számára. Online játékot is indítottunk, hogy a koncerteket követően se távolodjanak el tőlünk a fiatalok. A Játsszunk zenét a szimfonikusokkal! elérte csúcspontját, legutóbb már a Művészetek Háza nagytermének emeleti nézőterét is meg kellett nyitnunk. A nem fővárosi zenekarok közül az egyetlen vagyunk, akik meg tudják tölteni a Művészetek Palotáját. Jó érzés, hogy a miskolci közönség nagy része jön velünk. Szeretik a zenekart, a művészeti vezetőt és azt, amit nyújtottunk eddig. Ami jól működik, azon nem szeretnék változtatni.
– Gazdasági társasággá alakul a zenekar. Milyen hatással lesz ez az életére?
– A munkavállalók életében hoz változást, de bízunk benne, hogy a közönség nem érzékel majd semmit. Remélem, továbbra is fennmarad a Miskolci Szimfonikus Zenekar, és az eddigi magas színvonalon, vagy még jobb minőségben teljesíthetjük a feladatokat.
– Többen nyugdíjba mentek a zenekartól. A megüresedett pozíciókat nehéz betölteni?
– Az elmúlt időszak legnagyobb, jól teljesített feladata volt, hogy sikerült pótolnunk azt a több mint 20 zenészt, aki távozott tőlünk. A tapasztalat szerint eddig a Miskolcon tanuló ifjú zenészek jöttek a zenekarba. Ez az utóbbi öt évben megváltozott, az ország egész területéről jelentkeztek már. Jó hírű lett a Miskolci Szimfonikus Zenekar, presztízst jelent a tagjának lenni.
Kiss J.