A 2. számú választókörzetben este 7 órakor volt az urnazárás, ekkor hívtuk fel telefonon Zárug Péter Farkas politológust, a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének adjunktusát. A fiatal politikusgeneráció egyik legkiemelkedőbb tagja, a Hír TV és az Echo Tv állandó politikai elemzője egyetemi évei óta folyamatosan kötődik Miskolchoz, így az országos tendenciákra és a helyi viszonyokra egyaránt rálátása van.
– Most még csak azt lehet tudni, hogy körülbelül 30 százalékos részvételi aránnyal zárult a szavazás. Tíz emberből három ment el szavazni – ez mennyire sok vagy kevés, esetleg átlagos?
– Az országos átlagot mindenféleképpen hozta Martin-kertváros és Szirma választókörzete. Az elmúlt évek időszaki választásai alapján azt mondhatjuk: az, hogy a választópolgárok 30 százaléka elment szavazni, ez nem kirívóan alacsony, és nem is magas. Viszont arra int, hogy az eredmények alapján általánosabb, egész Miskolcra vonatkozó következtetéseket nem lehet levonni.
– Az eredményt még nem ismerjük, de azt tudjuk-e, hogy mi alapján választanak a szavazók? Egyénekkel, esetleg pártokkal szimpatizálnak?
– Ez örökös kérdés az elemzők számára: éppen aktuálisan, lokálisan, éppen arra a jelöltre vonatkozóan miért voksol igennel vagy nemmel a választópolgár. Ennél a körzetnél annál is inkább bizonytalanok vagyunk, mert itt még nem volt időközi választás, nincsenek viszonyszámaink, hogy egy adott kormányzati időszak adott évében éppen milyen irányba fordultak a szavazók. A lokális választások azért a nagy hangulatokat, ha akarjuk, ha nem, városi és országos szinten is a tükrözik.
– Lehetséges-e ezekből messzemenő, mondjuk 2014-re vonatkozó következtetéseket levonni?
– A pártok szeretik ezt saját szempontjaik szerint értelmezni: ha nem nyertek egy kis körzetben, akkor azt mondják, hogy nincs baj. Ha nyertek, akkor viszont túldimenzionálják az eredményt, kivetítik az egész városra, megyére, akár az országra is. Azért ezt óvatosabban kell kezelni. Az viszont lényeges, hogy Martin-kertváros és Szirma a második legnagyobb lélekszámú választókerülete Miskolcnak. Emiatt egy kicsit fontosabb, hogy itt milyen eredmény születik, és egy kicsit bátrabban is lehet következtetéseket levonni. De mindez nem haladhatja meg az üzenet szintjét. Azon túlmenő következtetéseket akár pró, akár kontra nem szabad, mert nem lehet levonni.
– Még az eredmények ismerete előtt: Miskolc mennyire sajátos színfolt az ország választási térképén?
– A politikai folklór szeret elnevezni, beszínezni, ezt több más várossal kapcsolatban is hallhatjuk. Ám az elmúlt húsz esztendő ugyanolyan általános politikai ingamozgást mutatott a felcímkézett városokban, mint az ország más területén. Az természetes, hogy egy adott település szociológiai jellegét figyelembe kell venni, de ez nem jelent végleg lehorgonyzott, mozdíthatatlan voksokat egy pártnak. Miskolc is „produkálta az ingamozgást”, volt jobb- és baloldali városvezetése is. Két évvel ezelőtt ugyanolyan határozottan fordult egy irányba, mint az ország más része. Ezek a pici választások tehát arra alkalmasak, hogy a hangulatot jelezzék a politikai számára: továbbra is támogató-e, vagy esetleg más, új pártok felé fordult.
minap.hu
– Most még csak azt lehet tudni, hogy körülbelül 30 százalékos részvételi aránnyal zárult a szavazás. Tíz emberből három ment el szavazni – ez mennyire sok vagy kevés, esetleg átlagos?
– Az országos átlagot mindenféleképpen hozta Martin-kertváros és Szirma választókörzete. Az elmúlt évek időszaki választásai alapján azt mondhatjuk: az, hogy a választópolgárok 30 százaléka elment szavazni, ez nem kirívóan alacsony, és nem is magas. Viszont arra int, hogy az eredmények alapján általánosabb, egész Miskolcra vonatkozó következtetéseket nem lehet levonni.
– Az eredményt még nem ismerjük, de azt tudjuk-e, hogy mi alapján választanak a szavazók? Egyénekkel, esetleg pártokkal szimpatizálnak?
– Ez örökös kérdés az elemzők számára: éppen aktuálisan, lokálisan, éppen arra a jelöltre vonatkozóan miért voksol igennel vagy nemmel a választópolgár. Ennél a körzetnél annál is inkább bizonytalanok vagyunk, mert itt még nem volt időközi választás, nincsenek viszonyszámaink, hogy egy adott kormányzati időszak adott évében éppen milyen irányba fordultak a szavazók. A lokális választások azért a nagy hangulatokat, ha akarjuk, ha nem, városi és országos szinten is a tükrözik.
– Lehetséges-e ezekből messzemenő, mondjuk 2014-re vonatkozó következtetéseket levonni?
– A pártok szeretik ezt saját szempontjaik szerint értelmezni: ha nem nyertek egy kis körzetben, akkor azt mondják, hogy nincs baj. Ha nyertek, akkor viszont túldimenzionálják az eredményt, kivetítik az egész városra, megyére, akár az országra is. Azért ezt óvatosabban kell kezelni. Az viszont lényeges, hogy Martin-kertváros és Szirma a második legnagyobb lélekszámú választókerülete Miskolcnak. Emiatt egy kicsit fontosabb, hogy itt milyen eredmény születik, és egy kicsit bátrabban is lehet következtetéseket levonni. De mindez nem haladhatja meg az üzenet szintjét. Azon túlmenő következtetéseket akár pró, akár kontra nem szabad, mert nem lehet levonni.
– Még az eredmények ismerete előtt: Miskolc mennyire sajátos színfolt az ország választási térképén?
– A politikai folklór szeret elnevezni, beszínezni, ezt több más várossal kapcsolatban is hallhatjuk. Ám az elmúlt húsz esztendő ugyanolyan általános politikai ingamozgást mutatott a felcímkézett városokban, mint az ország más területén. Az természetes, hogy egy adott település szociológiai jellegét figyelembe kell venni, de ez nem jelent végleg lehorgonyzott, mozdíthatatlan voksokat egy pártnak. Miskolc is „produkálta az ingamozgást”, volt jobb- és baloldali városvezetése is. Két évvel ezelőtt ugyanolyan határozottan fordult egy irányba, mint az ország más része. Ezek a pici választások tehát arra alkalmasak, hogy a hangulatot jelezzék a politikai számára: továbbra is támogató-e, vagy esetleg más, új pártok felé fordult.
minap.hu