A magyar bírósági szervezetrendszer lényeges változásokon ment keresztül az év elején, emiatt a Kúriának az eddigieknél hangsúlyosabb feladatává vált a bírósági joggyakorlat figyelemmel kísérése és a joggyakorlat egységességének biztosítása - mondta a főbíró. E feladat részének tekinti a jogtudomány képviselőinek bevonását a jogegységesítő munkába, véleményük kikérését és meghallgatását, illetve közvetlen részvételüket a joggyakorlat-elemző csoportok munkájában.
A szakmai rendezvény témájára térve az elnök kifejtette: egyre több az olyan jogvita, amelyben lényeges külföldi tényállási elem is jelen van, ezért az érdemi kérdés megválaszolása előtt a bíróságoknak vizsgálniuk kell, hogy egyáltalán van-e joghatóságuk a perben, illetve, hogy egyáltalán mely ország jogát kell alkalmazniuk. Felülvizsgálati eljárásokban pedig már a Kúria is érdemben vizsgálhatja a végrehajtási eljárásban hozott határozatokat, ahol szintén egyre többször kell külföldi bírósági ítéletek elismeréséről, illetve végrehajtásáról állást foglalni.
Darák Péter kifejtette: bár a Kúriának ezekben az ügyekben is irányt kell mutatnia az alsóbb fokú bíróságok számára, ezt a munkát összetettebbé teszi az, hogy ma már a legmeghatározóbb nemzetközi magánjogi kérdéseket az Európai Unió közvetlenül, rendeletek útján szabályozza. Ezek értelmezési monopóliuma pedig az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságát illeti, amiből az is következik, hogy kifejezetten ezeknek az uniós jogforrásoknak az absztrakt jogértelmezését a Kúria jogegységi határozattal nem adhatja meg. Így tehát növekszik az egyes ügyekben hozott határozatok kidolgozottságának jelentősége, hiszen a Kúria így tud eleget tenni a joggyakorlat egységességével kapcsolatos feladatainak az ilyen ügyekben.
A Kúria épületében megtartott szakmai rendezvényt a Nemzetközi Magánjogot Oktatók IX. Országos Találkozója keretében a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának európai jogi és nemzetközi jogi tanszéke szervezte.
MTI