Több mint 2 milliárd forintos európai uniós támogatással alakítják ki a Miskolci Egyetem stratégiai területei mentén szervezett négy kiválósági központot, melynek egyik alprojektje az ezekhez szükséges kutatási infrastruktúra fejlesztését támogatja mintegy 1,2 milliárd forint értékben. A projekt jelenlegi nagyberuházása a mintegy félmilliárdos pályázati támogatással megvalósult Nanobiotechnológiai és Regeneratív Medicina Kutatólaboratórium.
Mint Barkai László, az Egészségügyi Kar dékánja kiemelte, jelentős anyagi részt fordítottak a kutatások hátterének megteremtésére és kivitelezésére. Fontos fegyverténynek nevezte, hogy – bár az orvostudományi háttér nem áll rendelkezésre a karon, lévén az egyetemen nincs orvosképzés – a komplex oktató–kutató–szolgáltató centrum működése az orvos-egészségtudomány több ágát is érinti, melyek közül legjelentősebb a nanomedicina.
– Ezen a területen versenyképesek vagyunk az ország bármely egyetemével. Egyiknek sincs ugyanis lehetősége arra, hogy a mérnök- és az egészségügy határterületén képzést és kutatást folytasson. Párját ritkítja tehát, hogy Magyarországon belül Miskolcon mindez megvalósulhat – hangsúlyozta a dékán.
Az egyetem és a régió szempontjából is ígéretes lehetőségeket tartogat az egészségügyi és a mérnöki területek összekapcsolása, fogalmazott Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora. Ugyanakkor Palotás Árpád Bence dékánhelyettes, a projekt vezetőjének véleménye szerint is új kitörési lehetőséget biztosíthat az egyetem számára a laboratórium kialakítása.
– Fontos hangsúlyozni, hogy az 1,2 milliárd forintos támogatásból mintegy 400 millió forint jut az Egészségügyi Kar infrastrukturális szükségleteinek megteremtésére, így a kutatási lehetőségek támogatására és műszerek biztosítására. A teljes beruházási összeg több mint 30 százalékát tehát az egyik legdinamikusabban fejlődő kar számára biztosítja az egyetem. Ez is bizonyítja, hogy van stratégiája, jövőképe a karnak – hangsúlyozta.
A centrumban a szakemberek egyebek mellett olyan új típusú gyógyszerhordozókat fejlesztenek ki, amelyek számtalan, eddig halálos betegség gyógyítását segíthetik, például a daganatos sejtek géncsillapítása révén. Emellett a Műszaki Anyagtudományi Kar kutatóival közösen különböző kémiai természetű nanoanyagok emberi szervezetre kifejtett hatását is vizsgálják, a gyógyszerkutatások tekintetében pedig jelentős, hogy az infrastruktúra I. fázisú klinikai vizsgálatokra is lehetőséget nyújt.
A centrum oktatásba is bevont szolgáltatásai között pedig találhatunk egyebek mellett négydimenziós ultrahang-diagnosztikai készüléket, sóterápiás klímakamrát és akupresszúrás ágyat is. A komplex fejlesztések a kutatások mellett az Egészségügyi Kar hallgatóinak gyakorlati oktatását is egyedülálló módon segítik a jövőben.
A laboratórium átadása alkalmából megtartották a II. disszeminációs konferenciát is csütörtökön az egyetemen, ahol az előadók beszámoltak a pályázat eddigi eredményeiről, és a kutatólaboratórium jelentőségét is ismertették. Majd a laborlátogatás után tudományos konferenciát tartottak Nanomedicina – a modern gyógyászat új arca címmel, melyre a Miskolci Egyetem oktatói mellett Pécsről és Milánóból is érkeztek vendégelőadók.
Szöveg és kép: Kujan I.
Mint Barkai László, az Egészségügyi Kar dékánja kiemelte, jelentős anyagi részt fordítottak a kutatások hátterének megteremtésére és kivitelezésére. Fontos fegyverténynek nevezte, hogy – bár az orvostudományi háttér nem áll rendelkezésre a karon, lévén az egyetemen nincs orvosképzés – a komplex oktató–kutató–szolgáltató centrum működése az orvos-egészségtudomány több ágát is érinti, melyek közül legjelentősebb a nanomedicina.
– Ezen a területen versenyképesek vagyunk az ország bármely egyetemével. Egyiknek sincs ugyanis lehetősége arra, hogy a mérnök- és az egészségügy határterületén képzést és kutatást folytasson. Párját ritkítja tehát, hogy Magyarországon belül Miskolcon mindez megvalósulhat – hangsúlyozta a dékán.
Az egyetem és a régió szempontjából is ígéretes lehetőségeket tartogat az egészségügyi és a mérnöki területek összekapcsolása, fogalmazott Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora. Ugyanakkor Palotás Árpád Bence dékánhelyettes, a projekt vezetőjének véleménye szerint is új kitörési lehetőséget biztosíthat az egyetem számára a laboratórium kialakítása.
– Fontos hangsúlyozni, hogy az 1,2 milliárd forintos támogatásból mintegy 400 millió forint jut az Egészségügyi Kar infrastrukturális szükségleteinek megteremtésére, így a kutatási lehetőségek támogatására és műszerek biztosítására. A teljes beruházási összeg több mint 30 százalékát tehát az egyik legdinamikusabban fejlődő kar számára biztosítja az egyetem. Ez is bizonyítja, hogy van stratégiája, jövőképe a karnak – hangsúlyozta.
A centrumban a szakemberek egyebek mellett olyan új típusú gyógyszerhordozókat fejlesztenek ki, amelyek számtalan, eddig halálos betegség gyógyítását segíthetik, például a daganatos sejtek géncsillapítása révén. Emellett a Műszaki Anyagtudományi Kar kutatóival közösen különböző kémiai természetű nanoanyagok emberi szervezetre kifejtett hatását is vizsgálják, a gyógyszerkutatások tekintetében pedig jelentős, hogy az infrastruktúra I. fázisú klinikai vizsgálatokra is lehetőséget nyújt.
A centrum oktatásba is bevont szolgáltatásai között pedig találhatunk egyebek mellett négydimenziós ultrahang-diagnosztikai készüléket, sóterápiás klímakamrát és akupresszúrás ágyat is. A komplex fejlesztések a kutatások mellett az Egészségügyi Kar hallgatóinak gyakorlati oktatását is egyedülálló módon segítik a jövőben.
A laboratórium átadása alkalmából megtartották a II. disszeminációs konferenciát is csütörtökön az egyetemen, ahol az előadók beszámoltak a pályázat eddigi eredményeiről, és a kutatólaboratórium jelentőségét is ismertették. Majd a laborlátogatás után tudományos konferenciát tartottak Nanomedicina – a modern gyógyászat új arca címmel, melyre a Miskolci Egyetem oktatói mellett Pécsről és Milánóból is érkeztek vendégelőadók.
Szöveg és kép: Kujan I.