Az eredményhirdetésre megtelt az egyik terem a pályázó diákokkal. Kositzky László felelevenítette az ötletadó történetét, amely a 2010. november 21.-én Emődnél történt autóbalesettel kezdődött. Alkalmi figyelmetlenségéért súlyos árat fizetett, felfutott autójával a szalagkorlátra és életveszélyes sérüléseket szenvedett a Németországban dolgozó lakatos. A baleset következtében bal lábát combközéptől amputálták. Már a balesetnél kiderült, hogy nem hagyja el magát, hívatta a légimentőket, diktálta a vércsoportját, később gyorsan megtanult a protézissel járni és ugyan 67 százalékos rokkantságot állapítottak meg nála nem lett rokkantnyugdíjas, hanem visszament Németországba dolgozni. Csövek nyomáspróbázásával foglalkozik.
Óriási életerő van Lászlóban, amit talán a sportnak, esetében az ejtőernyőzésnek köszönhet. Még az MHSZ-nél kezdte, aztán a hadseregben ejtőernyős katona volt, s leszerelése után is rendszeresen űzte ezt a különleges sportot. Az ezredik ugrása a miskolctapolcai strand medencéjébe történt (jutalomfürdés). Később családi okokból hosszú időre abbahagyta, majd újra kezdte. Már meg van a német sportorvosija és a magyart is szeretné megszerezni, hogy itthon is ugorhasson. Meglepetésként ejtőernyőt is hozott magával. Az egyik fiút beöltöztette, ahogy kell: ejtőernyőt a hátra, sisakot a fejre, kesztyűt és magasságmérőt a kézre, aztán jött a „repülés” az asztalon, amely végén ki is oldotta László az ejtőernyőt. Természetesen mondani sem kell, a gyerekek élvezték a bemutatót.
A fogalmazás pályázatot a 3-4. osztályos korosztályban Molnár Márkó, az 5-6.-ban Bliszkó Boglárka a 7-8.-ban pedig Faller Zsófia nyerte. A díjakat a történetük hőse adta át személyesen, aki a nyerteseket, ha nem is ejtőernyőzni, de egy város fölötti sétarepülésre is meghívta szombatra. Zsófia ugyan betegség miatt nem tudott megjelenni, de a repülés lehetősége lehet, hogy csodákra lesz képes…
– A gyerekek manapság csak a számítógép előtt ülnek. Meg akartam mutatni, hogy talpra lehet állni, amire példa Laci bácsi története, aki a súlyos balesete ellenére sem hagyta el magát – foglalta össze félszegen a fogalmazása üzenetét Bliszkó Boglárka, aki elmondta, hogy ismerősi körében nincs egyetlen rokkant sem, így ő is életében először, most szembesült ezzel a témával.
Ha már elgondolkodtak a gyerekek azon, hogy sokan betegen, fogyatékkal élnek, belegondolnak sorsukba, már megérte. Kositzky László esetében pedig kaptak egy különleges példát, aki igyekszik ott folytatni életét, ahol abbahagyta. Ez azonban a kivétel, egy pozitív példa az emberi akaraterőről, amint mondta: csinálja az ember, csúszik, mászik…
Cs. L.
Óriási életerő van Lászlóban, amit talán a sportnak, esetében az ejtőernyőzésnek köszönhet. Még az MHSZ-nél kezdte, aztán a hadseregben ejtőernyős katona volt, s leszerelése után is rendszeresen űzte ezt a különleges sportot. Az ezredik ugrása a miskolctapolcai strand medencéjébe történt (jutalomfürdés). Később családi okokból hosszú időre abbahagyta, majd újra kezdte. Már meg van a német sportorvosija és a magyart is szeretné megszerezni, hogy itthon is ugorhasson. Meglepetésként ejtőernyőt is hozott magával. Az egyik fiút beöltöztette, ahogy kell: ejtőernyőt a hátra, sisakot a fejre, kesztyűt és magasságmérőt a kézre, aztán jött a „repülés” az asztalon, amely végén ki is oldotta László az ejtőernyőt. Természetesen mondani sem kell, a gyerekek élvezték a bemutatót.
A fogalmazás pályázatot a 3-4. osztályos korosztályban Molnár Márkó, az 5-6.-ban Bliszkó Boglárka a 7-8.-ban pedig Faller Zsófia nyerte. A díjakat a történetük hőse adta át személyesen, aki a nyerteseket, ha nem is ejtőernyőzni, de egy város fölötti sétarepülésre is meghívta szombatra. Zsófia ugyan betegség miatt nem tudott megjelenni, de a repülés lehetősége lehet, hogy csodákra lesz képes…
– A gyerekek manapság csak a számítógép előtt ülnek. Meg akartam mutatni, hogy talpra lehet állni, amire példa Laci bácsi története, aki a súlyos balesete ellenére sem hagyta el magát – foglalta össze félszegen a fogalmazása üzenetét Bliszkó Boglárka, aki elmondta, hogy ismerősi körében nincs egyetlen rokkant sem, így ő is életében először, most szembesült ezzel a témával.
Ha már elgondolkodtak a gyerekek azon, hogy sokan betegen, fogyatékkal élnek, belegondolnak sorsukba, már megérte. Kositzky László esetében pedig kaptak egy különleges példát, aki igyekszik ott folytatni életét, ahol abbahagyta. Ez azonban a kivétel, egy pozitív példa az emberi akaraterőről, amint mondta: csinálja az ember, csúszik, mászik…
Cs. L.