Íjászattal zárult a világkupa

Kora délelőttől harcművészeti sportágválasztó és nyílt edzés fogadta az érdeklődőket vasárnap a városi szabadidőközpontban, majd következett a Baranta Világkupa negyedik, utolsó köre, a harci íjászat, az íjászpárbaj és az íjász akadálypálya.



Az íjászpárbaj során a felek vívósisakban, esetleg más védőfelszerelésben léptek a küzdőtérre, és gyerek erősségű íjakból, ledugózott végű vesszőkkel próbálták eltalálni egymást. Mindkét fél 3-3 vesszővel indult, de a küzdelem során a használt vesszőket is összegyűjthették. Az győzött, aki először találta el a másik testét vagy fegyverét. Az íjászpárbajt egyenes kieséses rendszerben rendezték.



Az íjász akadálypálya lényege, hogy az íjász különféle mozgásformákban (futás, gurulás, ugrás) teljesíti a megadott célokra leadott lövéseit. A pályán a haladást és a látást nehezítő körülmények is voltak, valamint mozgó célpontok is. A harci íjászat akadálypályához nem volt elegendő a pontos célzás, időre kellett teljesíteni. Az íjász akadálypályán saját, hagyományos visszacsapó íjat kellett használni, fa vagy karbon vesszőkkel.



A Baranta Világkupát a legmagasabb összesített pontszám alapján osztják ki, az eredményeket itt lehet majd olvasni.

A sportcsarnokon kívül is folytatódtak a programok egész nap: a jégcsarnokban Trianon-kiállítás, hagyományőrző, népi mesterségeket és kézművességet népszerűsítő családi programok és bemutatók voltak látogathatóak. A Népkertben kézműves-vásár, a honvédelem nappal összefüggő katonai hagyományőrző bemutató, élő történelemóra és előadások várták a miskolciakat, illetve a távolabbról érkezőket.



Vukics Rita Szentendréről jött családjával, férje, Ferenc az Országos Baranta Szövetség elnöke, a verseny levezető elnöke.
– Nagyon tetszik a rendezvény, nagyszerű környezetben tölthetjük ezt a hétvégét. Talán többen is kilátogathattak volna ide a Népkertbe, de más miatt egyáltalán nincs hiányérzetem – mondta Vukics Rita.

Van, aki már rutinos „népkertezőnek” mondható – Jeviczki György a majálist is a belvárosi ligetben ünnepelte.
– 1980 óta élek Miskolcon, akkor a munkám miatt kerültem ide Kransznokvajdáról. Nosztalgiával tölt el látni a portékákat, kézműveseket, szerszámokat, melyeket az én fiatalkoromban használtunk nap mint nap, ráadásul gépészként is sok eszközzel találkoztam. Érdekes volt látni, hogyan készül egy hordó, már csak azért is, mert nekem is van pincém a Kisavason – emelte ki.

Az árusok sem panaszkodtak a forgalomra, csupán annyi gondjuk van, lehetne többször ilyen jellegű rendezvény Miskolcon.
– Megérte kijönni, kipakolni, egyébként is helyi lakos vagyok, nem kellett messzire mennem. Sokszor hívnak más városokba hasonló fesztiválokra, de még nagyobb örömmel fogadtam el a meghívást a Baranta Világkupára. Több ilyen rendezvény kellene, fel kell karolni a miskolciakat, reklámozni, hírverést csinálni a kisebb rendezvényeknek is, mert nem csak az opera- vagy a Kocsonyafesztivál létezik – összegzett Juhász József késkészítő népi iparművész.

S. P.
fotó: Mocsári L.