Mintha nem is a belvárosban lennénk. A Feledy-ház udvarában a síri csendet csak a madárcsicsergés töri meg, a Múzsák kertje a nyugalom szigete az irodaházak, templomok, iskolák rengetegében. Itt fogadott minket Balázs István, aki Gömörország egyik miskolci nagykövete jó barátjával, a rovatunkban már korábban bemutatott Koncz Károllyal.
A történelmi Gömör vármegye kelet-nyugati viszonylatban a Hernádtól a Garam folyóig, illetve Putnok és Dobsina közt terül el, nagyobb települése Rozsnyó és Rimaszombat, valamint magyar oldalon Aggtelek és Putnok. A Gömörország Kulturális Egyesület 2004-ben jött létre.
– Miskolc egyfajta befogadó városa volt a felvidéki embereknek. A trianoni döntés után nagyapám nem maradhatott Rimaszombaton, így ide költöztette családját. Több család, a fentiek leszármazottai alapították az egyesületet, hogy a gömörieket összefogja, rendezvényeken mutassa be az ottmaradottakat Miskolcnak – avatott be a kezdeményezésbe Balázs István.
Rendezvényeiknek a Diósgyőri Kézműves Alkotóház, majd újabban a Feledy-ház és a Múzsák kertje ad otthont. Június 4-én, a nemzeti összetartozás ünnepén viszont széles közönség előtt is megmutathatják magukat, Felvidék lesz ugyanis Miskolc vendége ezen a hétfői napon. Az egylet egy nemes kezdeményezés folytatását is tervezi: a márciusban leégett krasznahorkai vár középső harangjának újraöntésével segítenék a gömöri erődítmény rekonstrukcióját, s ehhez gyűjtenek június 4-én is.
De milyen is Gömörország? Milyenek az onnan származó emberek?
– Olyan, mint Magyarország, csak kicsiben. Mindenekelőtt befogadó, hisz’ otthonra lelt ott magyar, tót, sváb, ruszin és horvát. Nyitottak, kíváncsiak, lokálpatrióták, és büszkék az értékeikre. Rengeteg gömörivel találkozhatunk Miskolcon. Nemcsak földrajzilag áll hozzánk közel, hanem az emberek minőségében is – sorolja a Múzsák Kertje Baráti Kör elnöke.
Balázs István bográcsban főzött zöldfűszeres marharostélyost; a receptet felvidéki barátaitól kapta.
– Szeretek jókat enni, s innen jött a kíváncsiság, hogy vajon honnan jönnek ezek a finom étkek? Rabja vagyok a kulináris élvezeteknek, imádom a jó borokat és ételeket. Ritkábban főzök, de éppen ezért alkotássá szelídül a folyamat, mert nem „rabszolgamunkaként” végzed nap mint nap – hangsúlyozza.
A rostélyoshoz a saját maga által termesztett bazsalikomot és borsikafüvet használta a „gömöri titkár”.
– Határozottan jól esik kertészkedni, elvonulni néha a világtól, a kertben kikapcsolódni – mondja az alapvetően társasági, és ma is igazi gömörországi ember.
Borsos-zöldfűszeres marharostélyos bográcsban
Hozzávalók 4 személyre:
80 dkg marharostélyos
3 fej vöröshagyma
2 dl száraz fehérbor (cserszegi fűszeres)
2 dl tejföl
olaj
őrölt fekete bors, majoránna, bazsalikom, petrezselyem, borsikafű, só
A rostélyost vékony csíkokra vágjuk, sóval és borssal megszórjuk, és 20 percig állni hagyjuk. A hagymát felkarikázzuk, a zöldfűszereket finomra vágjuk. Bográcsban olajat hevítünk, és megpirítjuk a hagymát. Ha már üveges, hozzáadjuk a húst, majd saját levében pároljuk. 15 perc után ráöntjük a fehérbort, és puhára pároljuk a húst. Ha a bor java elpárolgott, bazsalikommal, majoránnával, petrezselyemmel és borsikafűvel ízesítjük, borsot és sót adunk hozzá. Zsírjára lesütjük a húst, majd ráborítjuk a tejfölt, elkeverjük, és forrón, steak vagy sült burgonyával, esetleg lapcsánkával (tócsni) tálaljuk.
Korhely káposztaleves
A füstölt csülkös káposztaleves felvidéki vagy szláv eredetű étel, Magyarországon korhelylevesnek hívjuk. Több fajtája létezik, a lényeg csak az, hogy legyen benne füstölt hús, savanyú káposzta, esetleg gomba és fűszerek. Hazánkban hagyományosan újévkor fogyasztjuk.
Fél kiló savanyú káposztát kicsavarunk. Zsírból és lisztből sötét rántást készítünk, és apróra vágott hagymát teszünk bele. Erre helyezzük a káposztát, a darabokra vágott füstölt kolbászt és a füstölt húst. A szükséges víz felét ráöntjük és felforraljuk. Ekkor beleöntjük a káposztalevet, és pirospaprikával ízesítjük. Sózni csak óvatosan szabad.
Négyféle sztrapacska
Szlovákiáról többünknek azonnal a sztrapacska, vagy ahogy ők hívják, a halu¹ky jut eszünkbe. Tót eredetű étel, mely számtalan módon elkészíthető: itthoni legismertebb fajtája a túrós és a juhtúrós, de dinsztelt savanyú vagy édes káposztával is kiváló – az alap pedig legtöbbször ugyanaz.
A krumplit apró lyukú reszelőn lereszeljük, sózzuk, és annyi liszttel keverjük össze, hogy nokedli sűrűségű tésztát kapjunk. Ezt forró vízbe szaggatjuk, és mikor a víz tetejére jön, tésztaszűrővel kiszedjük. A füstölt szalonnát apró kockára vágjuk és kisütjük. A kifőtt galuskát a szalonna zsírjába szedjük, majd a túróval összekeverjük. A túrós sztrapacskának a tetejére rászórjuk a szalonnatepertőt. Melegen tálaljuk.
MN | Soós P.
fotó: Juhász Á.
A történelmi Gömör vármegye kelet-nyugati viszonylatban a Hernádtól a Garam folyóig, illetve Putnok és Dobsina közt terül el, nagyobb települése Rozsnyó és Rimaszombat, valamint magyar oldalon Aggtelek és Putnok. A Gömörország Kulturális Egyesület 2004-ben jött létre.
– Miskolc egyfajta befogadó városa volt a felvidéki embereknek. A trianoni döntés után nagyapám nem maradhatott Rimaszombaton, így ide költöztette családját. Több család, a fentiek leszármazottai alapították az egyesületet, hogy a gömörieket összefogja, rendezvényeken mutassa be az ottmaradottakat Miskolcnak – avatott be a kezdeményezésbe Balázs István.
Rendezvényeiknek a Diósgyőri Kézműves Alkotóház, majd újabban a Feledy-ház és a Múzsák kertje ad otthont. Június 4-én, a nemzeti összetartozás ünnepén viszont széles közönség előtt is megmutathatják magukat, Felvidék lesz ugyanis Miskolc vendége ezen a hétfői napon. Az egylet egy nemes kezdeményezés folytatását is tervezi: a márciusban leégett krasznahorkai vár középső harangjának újraöntésével segítenék a gömöri erődítmény rekonstrukcióját, s ehhez gyűjtenek június 4-én is.
De milyen is Gömörország? Milyenek az onnan származó emberek?
– Olyan, mint Magyarország, csak kicsiben. Mindenekelőtt befogadó, hisz’ otthonra lelt ott magyar, tót, sváb, ruszin és horvát. Nyitottak, kíváncsiak, lokálpatrióták, és büszkék az értékeikre. Rengeteg gömörivel találkozhatunk Miskolcon. Nemcsak földrajzilag áll hozzánk közel, hanem az emberek minőségében is – sorolja a Múzsák Kertje Baráti Kör elnöke.
Balázs István bográcsban főzött zöldfűszeres marharostélyost; a receptet felvidéki barátaitól kapta.
– Szeretek jókat enni, s innen jött a kíváncsiság, hogy vajon honnan jönnek ezek a finom étkek? Rabja vagyok a kulináris élvezeteknek, imádom a jó borokat és ételeket. Ritkábban főzök, de éppen ezért alkotássá szelídül a folyamat, mert nem „rabszolgamunkaként” végzed nap mint nap – hangsúlyozza.
A rostélyoshoz a saját maga által termesztett bazsalikomot és borsikafüvet használta a „gömöri titkár”.
– Határozottan jól esik kertészkedni, elvonulni néha a világtól, a kertben kikapcsolódni – mondja az alapvetően társasági, és ma is igazi gömörországi ember.
Borsos-zöldfűszeres marharostélyos bográcsban
Hozzávalók 4 személyre:
80 dkg marharostélyos
3 fej vöröshagyma
2 dl száraz fehérbor (cserszegi fűszeres)
2 dl tejföl
olaj
őrölt fekete bors, majoránna, bazsalikom, petrezselyem, borsikafű, só
A rostélyost vékony csíkokra vágjuk, sóval és borssal megszórjuk, és 20 percig állni hagyjuk. A hagymát felkarikázzuk, a zöldfűszereket finomra vágjuk. Bográcsban olajat hevítünk, és megpirítjuk a hagymát. Ha már üveges, hozzáadjuk a húst, majd saját levében pároljuk. 15 perc után ráöntjük a fehérbort, és puhára pároljuk a húst. Ha a bor java elpárolgott, bazsalikommal, majoránnával, petrezselyemmel és borsikafűvel ízesítjük, borsot és sót adunk hozzá. Zsírjára lesütjük a húst, majd ráborítjuk a tejfölt, elkeverjük, és forrón, steak vagy sült burgonyával, esetleg lapcsánkával (tócsni) tálaljuk.
Korhely káposztaleves
A füstölt csülkös káposztaleves felvidéki vagy szláv eredetű étel, Magyarországon korhelylevesnek hívjuk. Több fajtája létezik, a lényeg csak az, hogy legyen benne füstölt hús, savanyú káposzta, esetleg gomba és fűszerek. Hazánkban hagyományosan újévkor fogyasztjuk.
Fél kiló savanyú káposztát kicsavarunk. Zsírból és lisztből sötét rántást készítünk, és apróra vágott hagymát teszünk bele. Erre helyezzük a káposztát, a darabokra vágott füstölt kolbászt és a füstölt húst. A szükséges víz felét ráöntjük és felforraljuk. Ekkor beleöntjük a káposztalevet, és pirospaprikával ízesítjük. Sózni csak óvatosan szabad.
Négyféle sztrapacska
Szlovákiáról többünknek azonnal a sztrapacska, vagy ahogy ők hívják, a halu¹ky jut eszünkbe. Tót eredetű étel, mely számtalan módon elkészíthető: itthoni legismertebb fajtája a túrós és a juhtúrós, de dinsztelt savanyú vagy édes káposztával is kiváló – az alap pedig legtöbbször ugyanaz.
A krumplit apró lyukú reszelőn lereszeljük, sózzuk, és annyi liszttel keverjük össze, hogy nokedli sűrűségű tésztát kapjunk. Ezt forró vízbe szaggatjuk, és mikor a víz tetejére jön, tésztaszűrővel kiszedjük. A füstölt szalonnát apró kockára vágjuk és kisütjük. A kifőtt galuskát a szalonna zsírjába szedjük, majd a túróval összekeverjük. A túrós sztrapacskának a tetejére rászórjuk a szalonnatepertőt. Melegen tálaljuk.
MN | Soós P.
fotó: Juhász Á.