Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora a disszeminációt megelőző sajtótájékoztatón kiemelte, a Kulcs című TÁMOP projekt hozzásegíti az egyetemen tanulókat, oktatókat ahhoz, hogy jobb körülmények között dolgozhassanak, kutathassanak.
– Az egyetem három fő feladata a tudás őrzése, gyarapítása és továbbadása. Ezen túl egy negyedik kulcsfontosságú tényező is ide sorolható: a régió szolgálata – hangsúlyozta a rektor, aki mint mondta, az intézménynek, mint kibocsátó szervnek, fontos alkalmazkodnia a munkaerő-piaci igényekhez, ezen túl megfelelő, európai színvonalú hallgató-oktatói szolgáltatással kell rendelkeznie.
A 2010-ben induló projekt során három fő területen történt fejlesztés. Erősítették a munkaerő-piaci kapcsolatokat, ami két alprojektre osztható, úgy, mint felnőttképzés és kompetenciamérés, emellett fontos szerepet kapott az intézményi minőségfejlesztés és a tehetséggondozás, felzárkóztatás is, sorolta a fő összetevőket Szintay István, a projekt vezetője.
Szilágyi Roland, a felnőttképzési fejlesztés munkájában vett részt. Mint mondta, az életen át tartó tanulás, az e-learning fejlesztés, a munkaerő-piaci jelzőrendszer fejlesztése történt az lemúlt időszak alatt. A regionális térségi szolgáltatóvá válás kapcsán kiemelte, kidolgozták a megfelelő módszereket, létrehoztak egy módszerbankot, amelyet már alkalmazhatnak is.
– Tevékenységünk kevésbé látványos, ám elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyetem olajozott működését biztosítsa. Környezetbarát irodákat hoztunk létre, de létrejött egy a belső orientációra irányuló módszertan is, fejlődött a kontrolling és kockázatkezelési rendszer. Ezek a fejlesztések, kidolgozott módszertanok kikerülhetetlenül szükségesek a színvonalas, folyamatos működéshez – mondta már Berényi László az intézményi minőségfejlesztés, irányítás kapcsán.
A minőségi fejlesztés mellett kulcsszerepet kapott a felzárkóztatás és a tehetséggondozás kérdésköre is, hiszen mint azt Illésné Kovács Mária, a Bölcsészettudományi Kar dékánja kiemelte, sok hallgató sikeres felsőoktatási tanulmányainak első gátja a nem megfelelő előtanulmány, ezért felzárkóztatásra van szükség.
– Azoknak a hallgatóknak, akik első évben nem tudják a minimum elvárást teljesíteni, felzárkóztató programot hoztunk létre. Kar- és szakspecifikus módszertant dolgoztunk ki, emellett elektronikusan elérhető felzárkóztató segédleteket biztosítunk számukra. Oktatóink nem mind végeztek tanárként, ezért számukra is kidolgoztunk egy gyakorlati útmutatót arról, hogyan tudják a komplex középiskolai tanulmányokat átadni – mondta a dékán. Hangsúlyozta, hozzávetőleg 760 hallgató tudását mérték folyamatosan, s láthatóan csökkent az utóvizsgázók száma, többen vehetik kézbe diplomájukat, hiszen az angol mint idegen nyelv is megtalálható a segédletek között. A felzárkóztatással együtt jár a tehetséggondozás is, amelyről Horváth Zita, a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese tájékoztatott. Mint mondta, a tehetségek azonosítása, kiszűrése a felsőoktatás fontos feladata. Gyakorlati eredményeket is elértek: többen írtak tudományos publikációkat, konferenciákon vettek részt, illetve a TDK, OTDK versenyeken elért helyezések is a gyakorlati sikert támasztják alá.
A Kulcs nevű TÁMOP projekt minden részéhez szükséges volt informatikai fejlesztés, amelyről Illés Sándor, a Számítóközpont igazgatóhelyettese beszélt. Az egyik legfontosabb eredményként kiemelte, hogy a kollégiumi rendszer wifi-hálózatát teljesen kiépítették. A hallgatói szolgáltatások mellett, az ügyfélszolgáltatás is eredményesebb lett. Az ügyintézés során új ügyfélbehívó rendszert hoztak létre, lehetőség lesz online időpontfoglalásra, de megújult a hitelesítő rendszer, az irat- és dokumentumkezelő rendszer, illetve a hallgatók legnagyobb örömére megjelent ez elektronikus index is.
A projekt záró disszeminációján az egyetemvárosi társadalom is megismerhette az elért eredményeket, pontos részletességgel.
Kiss J.
Fotó: Mocsári L.