Három éve már, hogy aládúcolták a szentléleki pálos kolostorrom templomi részének boltozatát, mely alatt összeomlott a pillér, így balesetveszélyessé vált. A templom tetőszerkezetéig jól láthatóan megmaradt, a mögötte található kolostorszárnyat azonban az évek során teljesen benőtte a gaz, a fák pedig ránőttek az egykori klastrom falára.
A pálos az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, mely az 1200-as évek elején alakult a Pilisben. A szerzetesek a világtól elvonulva, távol a településektől, a hegyekben alakították ki kolostoraikat, remeteközösségben éltek, például a Bükkben.

Szörényi Gábor, a Herman Ottó Múzeum régész-osztályvezetője elmondta, a szentléleki pálos kolostort minden bizonnyal a 14. század első évtizedeiben építették. A feltárást megindították, ez a romkonzerválást és a diadalív állagvédelmét jelenti. Céljuk a kolostornégyszög romkertként való bemutatása, valamint a pillér visszaépítése, így megismerhetjük majd a szerzetesek egykori életterét.
A projekt több évig eltart, az időigényes munka mellett azért is, mert adományokból, önkéntes alapon dolgoznak a helyszínen.

A projektet koordináló, a civil kezdeményezést összefogó Csatárlánc önkéntes szervezet 2011 októberében határozta el, hogy megmenti a pusztulástól a bükki műemléket, s ezért 2012 szeptemberéig tartó jótékonysági rendezvénysorozatot szerveznek, melyekről portálunkon is folyamatosan beszámolunk.

Szentléleken továbbra is várják a régészet és a (későbbi) kőműves munkák iránt fogékony diákok és önkéntesek, illetve támogatók segítségét. A részletekről a Herman Ottó Múzeum régészeti osztályának (http://www.hermuz.hu/regeszet/), a Csatárlánc (http://www.csatarlanc.com/oroksegunkert), valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (http://www.koh.hu/) honlapján érdeklődhetnek.
Soós P.
fotó: Mocsári L.
A pálos az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, mely az 1200-as évek elején alakult a Pilisben. A szerzetesek a világtól elvonulva, távol a településektől, a hegyekben alakították ki kolostoraikat, remeteközösségben éltek, például a Bükkben.

Szörényi Gábor, a Herman Ottó Múzeum régész-osztályvezetője elmondta, a szentléleki pálos kolostort minden bizonnyal a 14. század első évtizedeiben építették. A feltárást megindították, ez a romkonzerválást és a diadalív állagvédelmét jelenti. Céljuk a kolostornégyszög romkertként való bemutatása, valamint a pillér visszaépítése, így megismerhetjük majd a szerzetesek egykori életterét.
A projekt több évig eltart, az időigényes munka mellett azért is, mert adományokból, önkéntes alapon dolgoznak a helyszínen.

A projektet koordináló, a civil kezdeményezést összefogó Csatárlánc önkéntes szervezet 2011 októberében határozta el, hogy megmenti a pusztulástól a bükki műemléket, s ezért 2012 szeptemberéig tartó jótékonysági rendezvénysorozatot szerveznek, melyekről portálunkon is folyamatosan beszámolunk.

Szentléleken továbbra is várják a régészet és a (későbbi) kőműves munkák iránt fogékony diákok és önkéntesek, illetve támogatók segítségét. A részletekről a Herman Ottó Múzeum régészeti osztályának (http://www.hermuz.hu/regeszet/), a Csatárlánc (http://www.csatarlanc.com/oroksegunkert), valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (http://www.koh.hu/) honlapján érdeklődhetnek.
Soós P.
fotó: Mocsári L.