Ugrás a tartalomra

A társadalmi igényekhez igazított Büntető törvénykönyvért dolgoznak

Létrehozva
Az új Büntető törvénykönyv főbb célkitűzéseit, legfontosabb változásait ismertette Sebestyén László és Zsiga Marcell országgyűlési képviselő csütörtökön, Miskolcon. A sajtótájékoztatón elhangzott, a módosításokra azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozás sok esetben nem jelent elég visszatartó erőt, és azok a társadalmi igényekkel is összhangban vannak.
Sebestyén László országgyűlési képviselő elmondta, két hete kezdődött az új Büntető törvénykönyv vitája a parlamentben. Emlékeztetett, a jelenlegi BTK 1978-ban lépett hatályba, azóta pedig számtalanszor módosították. A rendszerváltozás utáni kormányok különböző büntetőjogi politikáját is összehangolja a jelenlegi tervezet.
– Az új BTK nem jelent majd dogmatikus szakítást, de jelentős módosítások vannak benne, elsősorban a különös részt tekintve, ezek pedig elsődlegesen az emberi élet, a magántulajdon védelmét szolgálnák – hangsúlyozta Sebestyén László.

Zsiga Marcell emlékeztetett, 2010-ben arra kaptak felhatalmazást a választóktól, hogy rendet tegyenek az országban, ennek pedig egy jelentős állomása az új BTK megalkotása. Mint mondta, egy modern BTK-nak társadalmi egyeztetésen kell alapulni, ebben pártállástól függetlenül egyetértett minden képviselő, és széles körű társadalmi és szakmai egyeztetésre is sor került.
– A Szentírás is egy olyan morális alap, zsinórmérték, melynek parancsolatai évezredeken keresztül meghatározták a büntetőjog fejlődését, és amelynek több parancsolatához egy modern, európai Büntető törvénykönyvnek is igazodnia kell – hangsúlyozta Zsiga Marcell. Hozzátette, a modern korhoz azonban ugyanennyire kell alkalmazkodni, hiszen olyan új bűncselekmények jelentek meg, melyeket még nem tudott megfelelően szankcionálni a jelenleg hatályos BTK.

Amennyiben az új törvénykönyvet elfogadják, a jövőben szigorúbban lépnének fel az új típusú gazdasági bűncselekmények , az erőszakos bűncselekmények  elkövetőivel szemben, a természetkárosítók, így a fatolvajok, orvvadászok és orvhalászok, illetve a kábítószer-kereskedelem ellen. Az elévülési idő minimuma 3-ról 5 évre emelkedne, a súlyosabb bűncselekmények pedig nem évülnének el. Hozzátette, álláspontjuk szerint törvény szintre szükséges emelni, hogy bizonyos esetekben – erőszakos jellegű és életellenes bűncselekmények esetén – 14 évről 12 évre szállítsák le a büntethetőség korhatárát.
– Úgy gondoljuk, egy 12 éves fiatal is beláthatja azt, hogy mit jelent a „Ne ölj!”, „Ne lopj!” parancsolatok fogalma – mondta Zsiga Marcell. Hangsúlyozta, erre a módosításra társadalmi igény is van, hiszen a jelenlegi BTK már nem jelentett visszatartóerőt, ezért is kezdeményezték az indítványt, amit a borsodi, hevesi és szabolcsi képviselők is támogattak.

Hangsúlyozták, a kormány minden igyekezete az, hogy megszilárdítsa a rendet hazánkban, és fenntartsa azt. Az új Büntető törvénykönyv várhatóan 2013-ban lép hatályba.

A törvényjavaslatot az alábbi linken lehet megtekinteni:
http://www.parlament.hu/irom39/06958/06958.pdf
http://www.parlament.hu/irom39/06958/06958-0169.pdf

T.Á.