– Az összekötő kapocs vagyok a hatóság és a diszkriminációt elszenvedők között – mutatkozott be Hronszky Regina Borsod-Abaúj-Zemplén megyei egyenlőbánásmód-referens a hatóság sajtótájékoztatóján. Mint megtudtuk, a referens a 2009. szeptemberi kezdés óta közel 300 ügyfele 15 panaszbejelentését terjesztette az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) elé.
– A legtöbb panaszos, mintegy 40 százalékuk, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozása miatt szenvedett el hátrányos megkülönböztetést, de többeket diszkrimináltak egészségi állapotuk (27 százalék) és fogyatékosságuk (20 százalék) miatt – tájékoztatott a megyei adatokról a referens.
A sajtótájékoztatón elhangzott, a panaszok mintegy negyede egyezséggel, több mint 20 százaléka pedig jogsértést megállapító határozattal zárult. Ha a megyei adatokat nézzük, feltűnő a referens szerint, hogy a megye „méretéhez” és lakosságszámához képest csak mintegy 7 százalékát tették ki az itteni panaszok az országosnak.
– Ebből azt lehet leszűrni, hogy a megye lakossága kevésbé jogtudatos, kevesen tudják, hogy milyen panasszal hová, kihez fordulhatnak. Hozzá kell tennem ugyanakkor azt is, hogy legtöbbször nem szándékos a hátrányos megkülönböztetés, hanem a jogtudatosság hiánya eredményezi a negatív diszkriminációt – emelte ki a referens.
Havonta átlagban 8-9, diszkriminációt elszenvedő ügyfél keresi fel Hronszky Reginát kedd délutánonként, a BOKIK-ban található irodájában. Mint Szarkáné Sipos Szonja kamarai munkatárs kiemelte, a kamara fontosnak tartja, hogy jogorvoslati lehetőséggel tudjanak élni azok, akiket valamilyen hátrányos megkülönböztetés ért.
– 2011 augusztusától térítésmentesen használhatja az Egyenlő Bánásmód Hatóság megyei referense az egyik irodát. Bízunk abban, hogy ez az együttműködés hosszú távon is eredményes lesz – hangoztatta a kamarai munkatárs.
A sajtótájékoztatón Pánczél Márta projektvezető mutatta be azt a 2009-ben indult programot, amely mintegy 911 millió forint támogatást nyert el az Európai Uniótól. A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése című uniós projekt keretén belül az ország minden régiójára kiterjedő egyenlőbánásmód-referensi hálózat alakult, melynek munkatársai jogász végzettségű, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség terén komoly tapasztalattal rendelkező szakemberek.
– Négy pillére épül a projekt, amely a megyei hálózat kiépítése mellett tartalmaz képzéseket, kutatásokat és a kommunikációt is. Az ügyfélfogadási időszak mára havi 332 órára nőtt, helyi partneri kapcsolatokat sikerült kialakítanunk, és a tájékoztatásban is történtek előrelépések – foglalta össze eddigi tevékenységüket a projektvezető.
A sajtótájékoztatót követően a hatóság Fiatalok a diszkrimináció ellen témakörű ifjúsági pályázatára benyújtott képzőművészeti és irodalmi alkotásokból nyílt kiállítás Élőben a játszótérről címmel az egyik miskolci bevásárlóközpontban. Az alkotók 8 és 18 év közötti általános és középiskolás diákok, akik a grafika, a festészet, a szobrászat és az irodalom formanyelvén fejezték ki az esélyegyenlőséggel kapcsolatban megfogalmazott gondolataikat, érzéseiket. A tárlat július 11-éig naponta 10-18 óráig látogatható.
Kujan I.
– A legtöbb panaszos, mintegy 40 százalékuk, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozása miatt szenvedett el hátrányos megkülönböztetést, de többeket diszkrimináltak egészségi állapotuk (27 százalék) és fogyatékosságuk (20 százalék) miatt – tájékoztatott a megyei adatokról a referens.
A sajtótájékoztatón elhangzott, a panaszok mintegy negyede egyezséggel, több mint 20 százaléka pedig jogsértést megállapító határozattal zárult. Ha a megyei adatokat nézzük, feltűnő a referens szerint, hogy a megye „méretéhez” és lakosságszámához képest csak mintegy 7 százalékát tették ki az itteni panaszok az országosnak.
– Ebből azt lehet leszűrni, hogy a megye lakossága kevésbé jogtudatos, kevesen tudják, hogy milyen panasszal hová, kihez fordulhatnak. Hozzá kell tennem ugyanakkor azt is, hogy legtöbbször nem szándékos a hátrányos megkülönböztetés, hanem a jogtudatosság hiánya eredményezi a negatív diszkriminációt – emelte ki a referens.
Havonta átlagban 8-9, diszkriminációt elszenvedő ügyfél keresi fel Hronszky Reginát kedd délutánonként, a BOKIK-ban található irodájában. Mint Szarkáné Sipos Szonja kamarai munkatárs kiemelte, a kamara fontosnak tartja, hogy jogorvoslati lehetőséggel tudjanak élni azok, akiket valamilyen hátrányos megkülönböztetés ért.
– 2011 augusztusától térítésmentesen használhatja az Egyenlő Bánásmód Hatóság megyei referense az egyik irodát. Bízunk abban, hogy ez az együttműködés hosszú távon is eredményes lesz – hangoztatta a kamarai munkatárs.
A sajtótájékoztatón Pánczél Márta projektvezető mutatta be azt a 2009-ben indult programot, amely mintegy 911 millió forint támogatást nyert el az Európai Uniótól. A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése című uniós projekt keretén belül az ország minden régiójára kiterjedő egyenlőbánásmód-referensi hálózat alakult, melynek munkatársai jogász végzettségű, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség terén komoly tapasztalattal rendelkező szakemberek.
– Négy pillére épül a projekt, amely a megyei hálózat kiépítése mellett tartalmaz képzéseket, kutatásokat és a kommunikációt is. Az ügyfélfogadási időszak mára havi 332 órára nőtt, helyi partneri kapcsolatokat sikerült kialakítanunk, és a tájékoztatásban is történtek előrelépések – foglalta össze eddigi tevékenységüket a projektvezető.
A sajtótájékoztatót követően a hatóság Fiatalok a diszkrimináció ellen témakörű ifjúsági pályázatára benyújtott képzőművészeti és irodalmi alkotásokból nyílt kiállítás Élőben a játszótérről címmel az egyik miskolci bevásárlóközpontban. Az alkotók 8 és 18 év közötti általános és középiskolás diákok, akik a grafika, a festészet, a szobrászat és az irodalom formanyelvén fejezték ki az esélyegyenlőséggel kapcsolatban megfogalmazott gondolataikat, érzéseiket. A tárlat július 11-éig naponta 10-18 óráig látogatható.
Kujan I.