Lipták Attila, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója péntek délelőtt sajtótájékoztató keretében értékelte a szervezet első féléves tevékenységét, különös tekintettel a törvényi változás alapján végrehajtott átszervezésről, amelyet a maga nemében rendszerváltásnak nevezett, amire a kormányzati és társadalmi elvárásoknak megfelelés érdekében volt szükség.
– Egységes, hatékony, ütőképes rendvédelmi szerv jött létre – jellemezte az új szervezetet Lipták Attila. Kiemelte, hogy a veszélyes anyagok közúton, vasúton történő szállításának felügyeletétől kezdve a kritikus infrastruktúra elemek beazonosításáig (amelyek részleges, vagy teljes kiesése jelentősen befolyásolná a lakosság életét, mint például a víz, villany, gáz ellátás, telefon, vagy internet) számos feladatuk van. A tevékenységük három nagy csoportba sorolható: megelőzés, beavatkozás, helyreállítás. Mint a három egyformán fontos, azonban személy szerint a megelőzést preferálja: a legdrágább megelőzés is olcsóbb, mint a legolcsóbb beavatkozás – mondta, s ha például a kolontári vörösiszap-katasztrófára gondolunk, akkor mindenki érzi a megelőzés fontosságát, de utalhatnánk a két évvel ezelőtt Edelényt és Felsőzsolcát elöntő árvízre is, amelyet követően nagyszabású védelmi munkálatokba kezdtek.
A védelmi igazgatás is átalakult, a megyei védelmi bizottság vezetője korábban a megyei közgyűlés elnöke volt, most pedig a kormánymegbízott lett, akinek két helyettese van, egy katasztrófavédelmi és egy honvédelmi. A helyi védelmi bizottságok vezetői a polgármesterek, de kihirdetett vészhelyzet esetén átveszik az irányítást a szaktisztek.
– Közelebb visszük a tűzoltóságot a lakossághoz – jelentette be Lipták Attila. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a megyében 8 őrsöt hoznak létre. Ennek eredményeképpen először a 25 percen túl elérhető települések megközelítési ideje csökken. A program végére szeretnék elérni, hogy megyénk mind a 358 települését 20 percen belül elérjék riasztás esetén a tűzoltók. Az egységes vezénylés érdekében május 1-jétől bevezették az egységes bevetésirányítási rendszert.
A tavalyi 72 fős létszám a tűzoltóság integrálását követően 865 jelenleg, és 2014 végére, az említett őrsprogram megvalósításával 933 lesz.
A gyakorlati teendőkkel kapcsolatban kettőt emelt ki Lipták Attila, a téli hóhelyzetet, valamint a márciusi szárazfő tüzeket. Csak ebben az egy hónapban 2542 vonulásuk volt a megyében, ami nagyjából megfelel egy átlagos év teljesítményének! A sok vonulásnak az ára is meg volt, plusz nettó 19 millió forint. Itt is a megelőzésre hívta fel a figyelmet, amely lényege, hogy csökkenteni kell az éghető anyagok mennyiségét a határban (magyarán a parlangföldekre, elvadult mezőkre, erdőkre utalt). Szavaival élve az „alacsony jogkövető magatartás” miatt szankcionálásra van szükség.
Büszkélkedni való is akadt, nevezetesen a Bükk mentőcsoport létrehozása, amely révén speciális képességekkel is rendelkeznek majd szükség esetén. A lakosság felkészítése terén is aktivizálták magukat és a lehetőségeik keretein belül mindent megtesznek ezért (ugyancsak a megelőzés, szükség esetén védekezést is segítheti). A jogalkotó szándéka szerint ez a képzés bekerül majd a Nemzeti alaptantervbe is.
Az első félévben 4228 tűzoltói beavatkozás történt a megyében, ebből 3153 tűzesettel kapcsolatos, 618 műszaki mentés volt, sajnos azonban 282 téves jelzés és 56 szándékos megtévesztés is történt (119 pedig az egyéb, vonulást nem igénylő esemény, utólagos tűzeset). Ezzel kapcsolatban a szándékos megtévesztésekre hívta fel a figyelmet az igazgató, amely nem csak pénzkidobás, hanem lehet, hogy éppen máshol tényleg szükség lenne a potyára riasztott egységekre…
Cs.L.
– Egységes, hatékony, ütőképes rendvédelmi szerv jött létre – jellemezte az új szervezetet Lipták Attila. Kiemelte, hogy a veszélyes anyagok közúton, vasúton történő szállításának felügyeletétől kezdve a kritikus infrastruktúra elemek beazonosításáig (amelyek részleges, vagy teljes kiesése jelentősen befolyásolná a lakosság életét, mint például a víz, villany, gáz ellátás, telefon, vagy internet) számos feladatuk van. A tevékenységük három nagy csoportba sorolható: megelőzés, beavatkozás, helyreállítás. Mint a három egyformán fontos, azonban személy szerint a megelőzést preferálja: a legdrágább megelőzés is olcsóbb, mint a legolcsóbb beavatkozás – mondta, s ha például a kolontári vörösiszap-katasztrófára gondolunk, akkor mindenki érzi a megelőzés fontosságát, de utalhatnánk a két évvel ezelőtt Edelényt és Felsőzsolcát elöntő árvízre is, amelyet követően nagyszabású védelmi munkálatokba kezdtek.
A védelmi igazgatás is átalakult, a megyei védelmi bizottság vezetője korábban a megyei közgyűlés elnöke volt, most pedig a kormánymegbízott lett, akinek két helyettese van, egy katasztrófavédelmi és egy honvédelmi. A helyi védelmi bizottságok vezetői a polgármesterek, de kihirdetett vészhelyzet esetén átveszik az irányítást a szaktisztek.
– Közelebb visszük a tűzoltóságot a lakossághoz – jelentette be Lipták Attila. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a megyében 8 őrsöt hoznak létre. Ennek eredményeképpen először a 25 percen túl elérhető települések megközelítési ideje csökken. A program végére szeretnék elérni, hogy megyénk mind a 358 települését 20 percen belül elérjék riasztás esetén a tűzoltók. Az egységes vezénylés érdekében május 1-jétől bevezették az egységes bevetésirányítási rendszert.
A tavalyi 72 fős létszám a tűzoltóság integrálását követően 865 jelenleg, és 2014 végére, az említett őrsprogram megvalósításával 933 lesz.
A gyakorlati teendőkkel kapcsolatban kettőt emelt ki Lipták Attila, a téli hóhelyzetet, valamint a márciusi szárazfő tüzeket. Csak ebben az egy hónapban 2542 vonulásuk volt a megyében, ami nagyjából megfelel egy átlagos év teljesítményének! A sok vonulásnak az ára is meg volt, plusz nettó 19 millió forint. Itt is a megelőzésre hívta fel a figyelmet, amely lényege, hogy csökkenteni kell az éghető anyagok mennyiségét a határban (magyarán a parlangföldekre, elvadult mezőkre, erdőkre utalt). Szavaival élve az „alacsony jogkövető magatartás” miatt szankcionálásra van szükség.
Büszkélkedni való is akadt, nevezetesen a Bükk mentőcsoport létrehozása, amely révén speciális képességekkel is rendelkeznek majd szükség esetén. A lakosság felkészítése terén is aktivizálták magukat és a lehetőségeik keretein belül mindent megtesznek ezért (ugyancsak a megelőzés, szükség esetén védekezést is segítheti). A jogalkotó szándéka szerint ez a képzés bekerül majd a Nemzeti alaptantervbe is.
Az első félévben 4228 tűzoltói beavatkozás történt a megyében, ebből 3153 tűzesettel kapcsolatos, 618 műszaki mentés volt, sajnos azonban 282 téves jelzés és 56 szándékos megtévesztés is történt (119 pedig az egyéb, vonulást nem igénylő esemény, utólagos tűzeset). Ezzel kapcsolatban a szándékos megtévesztésekre hívta fel a figyelmet az igazgató, amely nem csak pénzkidobás, hanem lehet, hogy éppen máshol tényleg szükség lenne a potyára riasztott egységekre…
Cs.L.