A pontszámok egy matematikai algoritmus segítségével születnek meg, amely a keretszámok és az intézmények kapacitását, valamint a jelentkezők összpontszámát, illetve a megjelölt képzések sorrendjét figyelembe véve számítja ki az eredményeket. A 2012 szeptemberében induló képzések ponthatárai a hivatalos kihirdetést követően leghamarabb a www.felvi.hu-n lesznek elérhetők, illetve böngészhetők majd okostelefonokon és a Facebookon is.
A ponthatárokról leggyorsabban
A regisztrált felhasználók a felvi.hu oldal Én felvim menüpontjában megtalálják az adatokat, és azt is, hogy mely általuk megjelölt szakra kerültek be. Azok a felvételizők, akik a jelentkezéskor megadták mobilszámukat, az általuk megjelölt szakok ponthatárairól a hivatalos kihirdetést követően SMS-ben kapnak értesítést. Az Educatio Nonprofit Kft. fejlesztéseinek eredményeként a ponthatárok emellett böngészhetők majd okostelefonokon, illetve a Facebookon is. (Az alkalmazásokról bővebb információ a www.felvi.hu-n található.)
A hivatalos értesítés
A besorolási döntésről – azaz, hogy melyik intézmény mely képzésére kerültek be és hová nem – az Oktatási Hivatal július 24. után minden jelentkezőt levélben tájékoztat. Azokat pedig, akik sikerrel felvételiztek, az egyetem vagy főiskola is – szintén írásban – értesíti. Ezek a levelek tartalmazzák többek közt a beiratkozással kapcsolatos információkat, valamint a döntéssel szembeni jogorvoslat lehetőségét és határidejét is.
Függetlenül attól, hány képzést jelölt meg, minden jelentkező csak egy helyre kerülhet be: az általa felállított sorrendben arra a képzésre, ahol felvételi összpontszáma először éri el a megállapított ponthatárt. Ha a jelentkező összpontszáma minden jelentkezési helyén alacsonyabb, mint a megjelölt képzések ponthatárai, ebben az eljárásban nem vehető fel egyetlen szakra sem. Leghamarabb az augusztusi pótfelvételi során próbálkozhat újra.
Így születnek a ponthatárok
A ponthatárok a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal vezetőinek, szakembereinek közreműködésével, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának együttműködésével születnek meg. Az Educatio Nonprofit Kft. az informatikai hátteret, a ponthatárok megállapításához használt algoritmust biztosítja.
Az algoritmus a jelentkezők összpontszáma alapján minden szakon felállít egy-egy országos rangsort. Ezt követően a legjobb teljesítményű jelentkezőktől kezdve besorolja őket az általuk első helyen választott szakra és intézménybe. Amikor egy intézmény „megtelt”, vagyis elérte a szakra felvehetők maximális létszámát, a program megállapítja a ponthatárt és a rangsorban következő, oda első helyen jelentkező diákot már a másodikként megjelölt képzésre sorolja be, majd így halad tovább. Egy képzés ponthatárát az intézmény kapacitása mellett az befolyásolja, hogy hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek oda. Minél több magas pontszámú jelentkező listáján szerepel az adott szak első helyen, annál magasabb lesz ott a ponthatár.
Izgalmakban nem volt hiány
Július 24-én lezárul az egyik legeseménydúsabb általános felvételi eljárás, amely a változó keretszámokkal, a módosuló költségekkel, a háromtípusú finanszírozási formával és a június végén átcsoportosított plusz ötezer fős állami férőhellyel az átlagosnál több izgalmat tartogatott a leendő hallgatóknak. Egyes szakokon a csökkenő keretszám miatt növekvő ponthatárokra lehet számítani, 240 pont alatt pedig senki nem kerülhet be a felsőoktatásba, a pluszpontoknak így az eddigieknél is nagyobb jelentősége lehet.
Így számolják a pontokat
A 2012-es pontszámítás szerint legfeljebb ötszáz pont szerezhető a felsőoktatási felvételi eljárásban: az öt érettségi tárgy utolsó kétévi jegyeinek összege, majd ennek megduplázása adja az első száz pontot, a következő száz pont a négy kötelező és az egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlaga egész számra kerekítve. Maximum kétszáz pontot jelenthet a két „felvételi” tantárgy érettségi eredménye, amelyeknek a százalékos eredménye összeadva szerepel. Minden felvételizőnek kétféle módon lehet megállapítani a többletpontok nélküli pontszámát: az egyik a tanulmányi és az érettségi pontok összege, a másik az érettségi pontok kétszerese.
Az eddigi évekhez képest a legmagasabb számú többletpont kapható idén: nyolcvan helyett ugyanis százra növelték a megszerezhető pluszpontok számát. A B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgáért 28, a C1 (korábban felsőfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvtudást igazoló oklevélért pedig negyven pont jár. Emellett sok diák él az emelt szintű érettségi lehetőségével − akkor is, ha az nem kötelező például, mint az előbb említett nyelvszakok esetében, - hiszen idén már negyven helyett ötven pluszpont jár a nehezített vizsga minimum harminc százalékos teljesítéséért.
Ezért járt pluszpont
Az emelt szintű érettségi teljesítése és a nyelvvizsga mellett több lehetőség nyílt a diákoknak, hogy pluszpontokat szerezzenek. Az OKJ-s bizonyítvány, vagy a szakképesítés például szakirányú továbbtanulás esetén 24 pontot ér. 16 pontot eredményezhetnek a kiemelkedő sporteredmények, amennyiben világ- vagy Európa-bajnokságon legalább 3. helyezést tud felmutatni a jelentkező, az országos bajnokságon elért 1-3. hely pedig nyolc pluszpontot hozhat a felvételin. Többletpont szerezhető emellett a versenyeredményekért: a TUDOK versenyein 24 pluszpont jár a nagydíjas diákoknak, az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyért pedig húsz többletpontot adnak azoknak, aki minimum harmadik helyezést értek el. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV), valamint a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tantárgyak Verseny 1-10. helye nyolcvan, 11-20. helye negyven, 21-30. helye pedig húsz többletpontot jelent. Az OKTV-eredmények jutalmazása egyébként 2013-tól megváltozik: ahogy Kis Norbert, felsőoktatás és tudományért felelős helyettes államtitkár korábban elmondta: az 1-10. helyezés száz, a 11-20. helyezés ötven, a 21-30. helyezés pedig 25 pontot ér majd jövőre.
Edupress.hu