Misi bácsi évszázada

– A jó Isten éltesse 100. születésnapja alkalmából! – köszöntötte a bemutatkozás után az idős férfit Kriza Ákos, majd a kézfogást követően átadott egy üveg bort, hogy fogyassza egészséggel, persze, csak mértékkel, részletekben. Kedves szavak kíséretében átnyújtotta Orbán Viktor miniszterelnök üdvözlő díszoklevelét, valamint egy virágcsokrot, amely természetesen a vázában landolt. Misi bácsi megköszönte a kedvességet, külön örömét fejezte ki, hogy személyesen megtisztelte jelenlétével a polgármester, majd helyet foglalt kedvenc foteljében (mint unokája megsúgta: a „trónon”), és beszélgetésbe kezdtek. A téma természetesen Misi bácsi élete és közéleti tevékenysége volt, mivel annak idején fodrászként dolgozott, és mellette felvállalta a kisiparosok érdekképviseletét.

Az élete történetét a második világháborúval kezdte Misi bácsi, a Donnál bronz vitézségi érmet kapott. A frontról szerencséses hazatért, azonban mégis hadifogságba került, mivel a „felszabadításkor” a lakásából vitték el, a két gyereke mellől, mint leventeoktatót, pedig levente se volt. Ez azonban nem számított, 2 év és 7 hónapot volt hadifogoly a Szovjetunióban, a mai Grúzia területén, de megfordult Örményországban is. Mint mondja, fogságból jött az igazi megszállásba.

– Mikor hazajöttem, láttam, mi a helyzet. Láttam, milyen élete volt a munkásoknak a Szovjetunióban. Azt az életet nem kívántam volna, hogy Magyarországon legyen. Tiszta cseléd módra éltek, igénytelenül, mert nem volt mit igényelniük – jellemezte a „munkások országát” Borsos Mihály, akinek a fogságra ráment a családja, elvált, majd újra nősült. Három gyermeke született, akik közül egy elhunyt, a másik Amerikában él, a harmadik pedig idősek otthonában, van öt unokája, egy dédunokája és egy ükunokája. Sárospatakról 1959-ben költözött Miskolcra. Világéletében fodrászként dolgozott, egészen 90 éves koráig! Ekkor betegség miatt hagyta abba. A közéletben is szerepet vállalt, 12 éven át volt a kisiparosok megyei szervezetének a vezetője. Próbálták rávenni, hogy lépjen be a szövetkezetbe, de maradt maszek, mondván: „annyi szövetkezetet láttam, hogy nem kívánom magamnak. Kisiparos, becsületes, dolgozó ember voltam. Édesapám is borbély volt, szegénységben élt. Próbáltam jobb életet biztosítani a hozzátartozóimnak” – mesélt életéről Misi bácsi, aki viccesen hozzátette, az egész megye a családja volt, mivel felvállalta a kisiparosok érdekképviseletét.

– Olyan elnyomás alatt voltunk, hogy nem merte senki kinyitni a száját, talán csak én. Legfeljebb elvisznek máshová, kizavarnak a városból – ez azonban nem történt meg. Elmondása szerint sikeresen képviselte a kisiparosok érdekeit, ott volt mindenütt, ahol sérelem érte őket a megyében.

Közben behozták az ünnepi tortát.

– Az utóbbi tíz évben a legboldogabb vagyok! Az a megtiszteltetés ért, hogy eljött a város első embere, igaz, a koromnál fogva. Érzem, hogy ide tartozik kicsit, ide a szívemhez – mondta meghatottan. Kriza Ákos a torta mellett megkérdezte, hogy mi lenne a kívánsága?

– Kívánom azt, hogy az egész ország igazságos legyen, és sok becsületes ember irányítsa. Ez az első kívánságom. A jövőről pedig, hogy a hátralévő percek, hónapok, évek ilyen érzéssel teljenek el – árulta el meghatottan Misi bácsi, aki egyetlen határozott fújással eloltotta a torta gyertyáit. A kóstolás közben elárulta a polgármesternek, kondícióját annak köszönheti, hogy minden délelőtt 10 órakor elindul sétálni. Eshet eső, hó, fagyhat, ő megy egy kört. A teste elfárad, de az agya nem.

Elköszönéskor a kézfogást követően Misi bácsi két puszit is adott meghatottságában Kriza Ákosnak, majd erőt, egészséget kívánt a városért folytatott munkájához.

Misi bácsi nyugodtan letagadhatna korából két évtizedet. Mozgása lassú, de rendezett, gondolkodása pedig szokatlanul friss. Természetesen kíváncsiak voltunk, hogy is sikerült ilyen jó állapotban megélnie a 100 évet? Misi bácsi titka egyszerű, de a mai világban elég szokatlan: a nyugodt családi élet! Mint mondta, este lehet, hogy valamin vitatkoztak a három éve elhunyt feleségével, de reggel puszival ébredtek, és jó kedvvel mentek a munkába. Később hozzátette: szeretni kell az országot. A világon sok helyen megfordult, sok mindent látott és büszke rá, hogy magyar lehet.