Ugrás a tartalomra

Miskolcon nincs helyük a rendbontóknak!

Létrehozva
Kriza Ákos szerint az elmúlt két évben komoly eredményeket sikerült elérni a közbiztonság javítása terén, Miskolcon és az Avason is jelentősen javult az emberek közérzete, biztonságérzete. „Ezt, mindannyiunk erőfeszítéseinek az eredményeit teszik tönkre azok, akik a politikai haszonszerzés céljával masíroznak most fel-alá a város utcáin – így nem lehet szebb jövőt építeni” – fogalmazott Miskolc polgármestere, a fenti címmel tartott, szerdai sajtótájékoztatóján.
– Azoknak, akik most vonulnak, és az Avast politikai játszótérré változtatják, nem az emberek biztonságérzete a fontos, hanem a politikai támogatás megszerzése – fogalmazott Kriza Ákos. – Az Avason élők elmondása alapján, az elmúlt egy-másfél évben pozitív irányba mozdultak el a dolgok. Idéznék egy levélből, amit egy, az Avason élő hölgy küldött azzal, hogy ez nem csak az ő véleménye, hanem az avasiak nagy többségéé – tette hozzá a polgármester.

A levél írója úgy fogalmazott: „Elkeserítő, hogy már megint játszótérré próbálják degradálni a lakótelepet, ahol a mindennapjaink jelentős részét töltjük. Ráadásul éppen akkor teszik ezt, amikor kissé nyugodtabbak a kedélyek, mint az utóbbi években, hónapokban. Az Avas nem olyan rossz hely, mint amilyen a híre.”

kriza_akos_sajtaj_121017_ja_2.jpg

– Ezt teszik tönkre azok, akik csupán politikai haszonszerzésre használják fel városunkat, városunk lakótelepét. A miskolci és az avasi emberek nyugalomra vágynak. Azt szeretnénk, ha szeretett lakóhelyünkről végre nem ilyen hírek látnának napvilágot – emelte ki Kriza Ákos, különösen felháborítónak nevezve, hogy olyan politikusok is részt vesznek a demonstrációban, akiknek korábban, a várost vezető MSZP-s politikai garnitúra tagjaiként, nyolc évük lett volna rá, hogy rendet, stabil közbiztonságot teremtsenek Miskolcon és az Avason. Ehelyett azonban teret engedtek a „fészekrakóknak”: a 2005–2009. közötti időszakban több száz ilyen család költözött be az avasi városrész lakásaiba. Megnövekedett a bűncselekmények száma, elkriminalizálódott a városrész. Az előző városvezetés úgy próbálta megoldani a problémát, hogy darabonként nyolcmillió forintért felvásárolt néhány olyan „fészekrakós” lakást, melyeknek piaci értéke kétmillió forint volt. Tették mindezt állami pénzen.

– A helyi szocialisták azt sem tudják, hogy hány darab ingatlan jutott – ahogy ők mondják – „bűnözői körök” tulajdonába. Mi pontosan tudjuk, és nemcsak a számokat, hanem azt is, hogy kik lakják és hol, köszönhetően a 2011 januárja óta zajló hatósági ellenőrzéseknek – hangoztatta a polgármester.

Mint mondta, összességében 273 problémás, „fészekrakó” lakás van az Avas városrészben, melyek közül 48-at már sikeresen kiürítettek. Elköltöztek az együttélés szabályainak betartására képtelen családok, és mára nagymértékben konszolidálódott a helyzet. Megerősítették a rendőrséget, a közterület-felügyeletet, elindították a lovas mezőőri szolgálatot. Átfogó hatósági ellenőrzéseket tartanak, a helyi rendeletek betartatása érdekében hétről hétre, a város különböző pontjain. Kriza Ákos arról is szólt, hogy a „fészekrakó-ügy” megoldását a tulajdonviszonyok rendezése jelentheti.

– A fészekrakós lakásokat közösségi tulajdonba kell emelni, elkezdtük a tárgyalásokat annak érdekében, hogy megtaláljuk erre a legjobb megoldást. Négyéves megbízatást kaptuk, hogy rendet tegyünk, és mi eleget is teszünk ennek – hangsúlyozta a polgármester.

– Az ország legnagyobb szabású közmunkaprogramjának segítségével szakítottunk a segélyosztogatás szemléletével. Városi rendeletünknek köszönhetően csak az kap segélyt, aki rendben tartja a lakókörnyezetét. Szerintünk csak így lehet megadni a társadalomba való visszailleszkedés esélyét azok számára, akik elszoktak a munkától, mert munka nélkül is jól éltek. Akik pedig ezt a segítő kezet nem fogadják el, azoknak nincs helyük ebben a városban! – tette hozzá Miskolc polgármestere.

Szepesi S.