„… A víz szalad, de a kő marad, a kő marad” – idézték Wass Albert Üzenet haza című versének pár sorát a Miskolci Egyetem hallgatói az ünnepi megemlékezés nyitó műsorában, ahol a vers mellett ’56-os diákok visszaemlékezéseit is felolvasták, miközben a kivetítőn a forradalom és szabadságharc alatt készült felvételeket vetítettek.
– Ünnepelni és visszaemlékezni az 56 évvel ezelőtt történt eseményekre, ezért vagyunk ma itt együtt – kezdte ünnepi megemlékező beszédét Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora. – Pont itt, az I-es előadóban, a forradalom kitörése előtt egy nappal, 1956. október 22-én diákparlamentet tartottak. Másnap az akkor fennálló társadalmi rend és a megszállók ellen egy jól szervezett ifjúság indította el az eseményeket. Új világot és új társadalmat akartak felépíteni.

A rektor számára két tanulsággal szolgáltak az 1956-os események, melyek egyúttal üzenek is a jövő számára véleménye szerint.
– Magunknak kell megoldanunk a gondjainkat. Akkor vártuk Nyugat-Európa segítségét, nem jött. Ma a világméretű gazdasági válságban újra egyedül vagyunk. Soha ne feledjük tehát: csak egymásra számíthatunk, számomra ez ’56 üzenete – hangsúlyozta Patkó Gyula.
Az egyetemi ünnepi megemlékezésen a városvezetés részéről jelen volt Pfliegler Péter alpolgármester, valamint mások mellett Sebestyén László országgyűlési képviselő is. A rektor ünnepi megemlékezése után az akkori időkről ’56-os diákként Korponai Gyula, akkor IV. évfolyamos kohászhallgató emlékezett meg. Mint mesélte, a forradalom alatti tevékenységéért két félévre eltiltották az egyetemtől – három év lett belőle, tette hozzá.

Már a jelen hallgatói visszatekintését mai diákként Nagy Tamás politológia mesterszakos hallgató tolmácsolta, Csorba István pedig, aki ’56-előtt itt végzett okleveles kohómérnökként, a volt Megyei Munkástanács vezetőségi tagjaként emlékezett vissza a forradalom eseményeire.
Az ünnepi műsort követően a megemlékezők koszorúkat helyeztek el a Szalay-domborműnél, illetve a tisztelgés virágait az Emlékparkban. Az ünnepség része volt az áldozatok emléktábláinak megkoszorúzása és a Hallgatói és Doktoranduszhallgatói Önkormányzat Hagyományápolásért-díjának átadása is.
Kujan I.
fotó: Keresztesi Andrea
– Ünnepelni és visszaemlékezni az 56 évvel ezelőtt történt eseményekre, ezért vagyunk ma itt együtt – kezdte ünnepi megemlékező beszédét Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora. – Pont itt, az I-es előadóban, a forradalom kitörése előtt egy nappal, 1956. október 22-én diákparlamentet tartottak. Másnap az akkor fennálló társadalmi rend és a megszállók ellen egy jól szervezett ifjúság indította el az eseményeket. Új világot és új társadalmat akartak felépíteni.

A rektor számára két tanulsággal szolgáltak az 1956-os események, melyek egyúttal üzenek is a jövő számára véleménye szerint.
– Magunknak kell megoldanunk a gondjainkat. Akkor vártuk Nyugat-Európa segítségét, nem jött. Ma a világméretű gazdasági válságban újra egyedül vagyunk. Soha ne feledjük tehát: csak egymásra számíthatunk, számomra ez ’56 üzenete – hangsúlyozta Patkó Gyula.
Az egyetemi ünnepi megemlékezésen a városvezetés részéről jelen volt Pfliegler Péter alpolgármester, valamint mások mellett Sebestyén László országgyűlési képviselő is. A rektor ünnepi megemlékezése után az akkori időkről ’56-os diákként Korponai Gyula, akkor IV. évfolyamos kohászhallgató emlékezett meg. Mint mesélte, a forradalom alatti tevékenységéért két félévre eltiltották az egyetemtől – három év lett belőle, tette hozzá.

Már a jelen hallgatói visszatekintését mai diákként Nagy Tamás politológia mesterszakos hallgató tolmácsolta, Csorba István pedig, aki ’56-előtt itt végzett okleveles kohómérnökként, a volt Megyei Munkástanács vezetőségi tagjaként emlékezett vissza a forradalom eseményeire.
Az ünnepi műsort követően a megemlékezők koszorúkat helyeztek el a Szalay-domborműnél, illetve a tisztelgés virágait az Emlékparkban. Az ünnepség része volt az áldozatok emléktábláinak megkoszorúzása és a Hallgatói és Doktoranduszhallgatói Önkormányzat Hagyományápolásért-díjának átadása is.
Kujan I.
fotó: Keresztesi Andrea