A Romek emlékoszlopot 1992-ben állíttatták Miskolcon. Romek Strza³kowski lengyel fiú volt, aki 1956-ban, 13 évesen Poznañban halt meg, mert az ottani munkásfelkelés során mellbe lőtték. A poznañi események a magyar forradalom nyitányát jelentették.– Romek Strza³kowski emlékét kegyelettel őrzi Miskolc – hangzott el a rendezvény elején.Ezt követően – a hagyományokhoz híven – a 10-es számú Petőfi Sándor Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és a Rónai Ferenc tagiskola harmadik osztályos tanulóinak műsora következett.
A Romek emlékoszlopot 1992-ben állíttatták Miskolcon. Romek Strza³kowski lengyel fiú volt, aki 1956-ban, 13 évesen Poznañban halt meg, mert az ottani munkásfelkelés során mellbe lőtték. A poznañi események a magyar forradalom nyitányát jelentették. – Romek Strza³kowski emlékét kegyelettel őrzi Miskolc – hangzott el a rendezvény elején.
Ezt követően – a hagyományokhoz híven – a 10-es számú Petőfi Sándor Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és a Rónai Ferenc tagiskola harmadik osztályos tanulóinak műsora következett.
Az ünnepség végén emlékezés koszorúját helyezte el Miskolc Megyei Jogú Város nevében Zsiga Marcell alpolgármester, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal nevében Jerebák József igazgató, a Miskolci Egyetem nevében Dobróka Mihály tudományos és nemzetközi rektorhelyettes és Csöbör Katalin országgyűlési képviselő.
A kegyelet koszorúját elhelyezték az emlékműnél a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat képviselői, a Fidesz városi frakciójának nevében Nánási-Kocsis Norbert önkormányzati képviselő, a Magyar Szocialista Párt képviseletében Gúr Nándor megyei elnök, országgyűlési képviselő, valamint Fodor Zoltán önkormányzati képviselő és a DK képviselői.
Koszorúztak még az ’56-os Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és miskolci szervezeteinek és a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének megyei szervezetének képviselői és a Petőfi Sándor Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és a Rónai Ferenc tagiskola vezetői és diákönkormányzata, illetve a Görög Katolikus Általános Iskola tanárainak és tanulóinak képviselői is az emléktáblánál.
Preview Image
A pénteki megemlékezések délelőtt fél 11-től a Miskolci Egyetemen folytatódtak a központi ünnepséggel. Ezt követően a Szabó Lőrinc emléktáblánál, majd a Misley Emese emléktáblánál, végül a DIGÉP munkásgyűlés emléktáblájánál helyezték el a megemlékezők a kegyelet koszorúit.
„A haza szabadságáért a legdrágábbat adta”
Péntek délelőtt a Földes Ferenc Gimnáziumban is megemlékezést tartottak.
A második világháború és 1956 hősi halottjai, valamint a megtorlások mártírjai tiszteletére állított márványtábla előtt tartották az iskola ünnepi megemlékezését, amelyen a vendégeken és tanárokon kívül az osztályok képviseletében három-három diák vett részt. Rövid kulturális műsort követően vitéz Drahos István nyugállományú ezredes mondott ünnepi beszédet.
– Valahányszor szemben állok az emléktáblával, mély szomorúság fog el. Gyerekfejjel átéltem a második világháborút, majd 1956 forradalmát és a szabadságharcot. Láttam azokat a borzalmakat, amiket remélem nem fognak átélni ifjú barátaim. Én átéltem a megtorlásokat, amelyeknek volt évfolyamtársam, vitéz Oláh Miklós is áldozatul esett – elevenítette fel a régmúlt eseményeket a szónok, aki elmondta, hogy az elhunyt mártírral egykoron együtt kezdték tanulmányaikat az Állami Lévay József Általános Gimnáziumban, majd az Állami Mikszáth Kálmán Általános Gimnáziumban folytatták, és a sors úgy hozta, hogy Miklós a harmadik évfolyamot már a Földes Ferenc Gimnáziumban végezte, és ott érettségizett.
Ablonczy Bertalan tanárt idézve elmondta, hogy Miklós ízig-vérig sportember volt. Sífutásban 1952-ben a legjobb vidékiként az országos harmadik helyen végzett. A hazához hű egykori diák a forradalom utáni megtorlás áldozatául esett. Mint a vitézi rend egyik vezető tisztségviselője elévülhetetlen érdemeire tekintettel javasolta posztumusz vitézzé fogadását, amely 2007-ben történt meg. Az új emléktáblát 2009-ben avatták fel az iskolában. – Valahányszor elmennek az emléktábla előtt, gondoljanak arra, hogy volt egy diákja az iskolának, aki a haza szabadságáért a legdrágábbat adta, az életét – kérte a fiatalok felé fordulva az ünneplő közönséget vitéz Drahos István.
Ezt követően Fazekas Róbert, az iskola megbízott igazgatója köszöntötte a vendégeket, köztük vitéz Oláh Miklós testvérét, Juditot és a diákokat. Rövid beszédének középpontjában az állt, hogy október 23-a kettős ünnep: 1956-ban ezen a napon szabadságot, demokráciát, önrendelkezést akartak az emberek, akik az utcán maradtak. Az ellenség győzelmét hosszú csend követte, majd harminc évvel később, 1989-ben ezen a napon kiáltották ki a köztársaságot. Megvalósult a jogrend, a szabadság. Zárásként kérte, hogy kegyelettel emlékezzenek az iskola egykori diákjára, vitéz Oláh Miklósra, majd elhelyezték az emlékezés koszorúit, és mécsest gyújtottak.
Az ünnepség zárásaként megkoszorúzták az iskola bejárata mellett, kívülről elhelyezett, az 1956-os Széchenyi István Gimnáziumnak emléket állító táblát is.
Október 23.: megkoszorúzták a városi emlékhelyeket
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulója alkalmából rendezett miskolci megemlékezések pénteken Szabó Lőrinc és Misley Emese emléktáblájánál folytatódtak. Az ünnepségsorozat kedden folytatódik koszorúzásokkal, a városi központi ünnepséggel és kulturális programokkal.
Szabó Lőrinc Kossuth utcai emléktáblájánál a Szabó Lőrinc Általános Iskola, Misley Emese, a mártírhalált halt 13 éves kislány emléktáblájánál pedig a Bársony János Általános Iskola adott ünnepi műsort.
A Munkácsy-közben található emlékhelynél Csöbör Katalin országgyűlési képviselő mondott ünnepi köszöntőt. Beszédében úgy fogalmazott, különös ünnepe nemzetünknek 1956. – Sokáig még beszélni sem volt szabad róla itthon, s addig minket, a mi szabadságharcunkat ünnepelte a világ. A történelmünk során nem sokszor fordult elő, hogy külföldi írók, költők dicsőítették műveikben a magyarok forradalmát, 1956-ot követően ez volt a helyzet – mondta Csöbör Katalin. Majd 1989-ben először – folytatta – mi is szabadon ünnepelhettünk október 23-án, végre egységes lett a magyar nemzet, de csak egy pillanatig.
– Hogy miért mondom ezt? Azért mert a rendszerváltás után újból elindult egy párt a választásokon, egy olyan párt, mely mai napig sem tisztázta magában az 1956-ban történteket, sőt 1994-ben olyan miniszterelnöke lett hazánknak, aki annak idején küzdött a forradalmunk ellen, s aki ellenforradalomként élte meg az akkor történt eseményeket – hangsúlyozta Csöbör Katalin.
Kiemelte, a szovjet csapatok bevonulásakor nem a rend, hanem a szovjet rendszer és az egypártrendszer helyreállítása volt a cél, azonban ez volt az a forradalom, mely először megroppantotta a sokáig megdönthetetlennek hitt szovjet birodalmat. – Nekünk, magyaroknak tudnunk kell azt, hogy történelmünknek mennyire fontos, vízválasztó napja október 23-a. A mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjad ki – zárta beszédét az Alaptörvény egyik mondatával Csöbör Katalin.
Az ünnepség végén az emlékezés koszorúját helyezték el Miskolc Megyei Jogú Város nevében Kiss Gábor és Zsiga Marcell alpolgármesterek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal nevében Jerebák József igazgató, a Miskolci Egyetem nevében Dobróka Mihály tudományos és nemzetközi rektorhelyettes és Fűz András, a hallgatói önkormányzat kulturális referense.
A Fidesz Magyar Polgári Szövetség nevében Csöbör Katalin és Sebestyén László országgyűlési képviselők koszorúztak, de az emlékezés virágait, koszorúit helyezték el a Fidesz frakció, a Jobbik, az MSZP és a DK, valamint civil szervezetek képviselői is.
A megemlékezés délután kettő órától a DIGÉP munkásgyűlés emléktáblájánál folytatódott. Október 23-án, kedden délelőtt pedig a Széchenyi emléktáblánál, a Zsolcai kapu emléktáblánál, Nagy Attila szobránál és a Megyei Munkástanácsok emléktáblájánál rója le kegyeletét az ünneplő tömeg, majd délután a Hősök temetőjében, a Hősök terén és a Művészetek Házában folytatódnak a programok.
A munkásgyűlés emléktáblájánál is megemlékeztek
A DIGÉP munkásgyűlés emléktáblájánál is lerótták kegyeletüket pénteken a közelgő október 23-a alkalmából.
Az ’56-os forradalmár hősökről Csorba István, a Társadalmi Igazságtételi Bizottság Területi elnöke emlékezett meg, aki 1954-ben végzett a Miskolci Egyetemen, majd a Lenin Kohászati Műveknél kezdett el dolgozni. Mint kiemelte, az az egység, együttműködés, ami akkor jellemezte a magyar népet, utolérhetetlen és csodálatos volt.
– Részben a nyugat távoltartása, részben pedig a szovjet hadsereg újabb megszállása miatt jutott oda a forradalom, ahova jutott. Az a harc azonban, azok az események, amelyek 1956 októberét jellemezték, a magyar történelem meghatározó részévé válnak. Az akkori szabályok, az összetartás ma is példa kell, hogy legyen a magyarság számára, mert a nép igényli, és meg is érdemli az egységet – hangsúlyozta ünnepi beszédében Csorba István.
A megemlékező szavakat követően a megemlékezés koszorúját helyezte el az emléktáblánál Miskolc város nevében Kákóczki András, a kulturális osztály vezetője, a megyei kormányhivatal igazgatója, Jerevák József, Sebestyén László országgyűlési képviselő, a Fidesz megyei elnöke, és koszorúval emlékezett meg a Fidesz városi képviselői mellett a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt önkormányzati képviselői, s természetesen lerótták kegyeletüket a civil szervezetek képviselői is.
Preview Image
A DIGÉP munkásgyűlés emléktáblájánál tartott megemlékezésen a Komlóstetői Általános Iskola diákja adtak ünnepi műsort.
Kiss J.,Tajthy Á., Csontos L. fotó: Mocsári L., Juhász Á., Cs. L.
