A Miskolci Galéria Rákóczi-házában nyílt kiállítás csütörtökön Lenkey-Tóth Péter festőművész képeiből. A tárlat egy különleges világot tár a látogatók szeme elé, amelyről a megnyitón Aknai Katalin művészettörténész beszélt. A művészettörténész és az alkotó ismeretsége nagy múltra tekint vissza, hiszen Aknai Katalin egykor oktatóként dolgozott, és első diákjai között ott volt Lenkey-Tóth Péter is.
Mint a művészettörténész kiemelte, a téma adott, többen foglalkoztak már vele, ám Lenkey-Tóth Péter egészen mást mutat, mint mások, egészen mást, mint előzetesen várt tőle.

– Realista tárgyfestészetnek nevezhetők munkái. Egy modellező viszonyt sejtet, befogadó rendszer, ha hideg is. A tárgyak körülvesznek minket, de ahogyan a képeken eltűnik körülöttük a tér, úgy funkciójukat is vesztik – emelte ki. Aknai Katalin hozzátette, a vákuum-szerű állapot, amelyet a festmények létrehoznak, beszívja a látogatókat.
A festmények csupán ülő és fekvő alkalmatosságokat és a fényt mutatják meg. Olyan viszonyt, olyan funkciótalan otthontalanságot, amelyben mégis ott található az élet. Ez azonban már a kiállításra látogatóban fogalmazódik meg. Az üres, sötét térbe helyezett bútorokat ridegen ábrázolja a művész, de nem mégsem távolálló képek ezek.

– Halott világ. Ebben a világban a csend elnyomja az életet, de a csendéletből elérjük a csendet. Ezeket a rideg tárgyakat nézve akaratlanul is keressük rajta az életet. Vajon ki feküdt az ágyon? Ki ült a székben? Visszavezet a mindennapokba. Süket csend van, mégis kimozdít, élettel teli halott világ – összegezte a művészettörténész.
A tárlat december 1-ig látogatható.
Kiss J.
fotó: Mocsári L.
Mint a művészettörténész kiemelte, a téma adott, többen foglalkoztak már vele, ám Lenkey-Tóth Péter egészen mást mutat, mint mások, egészen mást, mint előzetesen várt tőle.

– Realista tárgyfestészetnek nevezhetők munkái. Egy modellező viszonyt sejtet, befogadó rendszer, ha hideg is. A tárgyak körülvesznek minket, de ahogyan a képeken eltűnik körülöttük a tér, úgy funkciójukat is vesztik – emelte ki. Aknai Katalin hozzátette, a vákuum-szerű állapot, amelyet a festmények létrehoznak, beszívja a látogatókat.
A festmények csupán ülő és fekvő alkalmatosságokat és a fényt mutatják meg. Olyan viszonyt, olyan funkciótalan otthontalanságot, amelyben mégis ott található az élet. Ez azonban már a kiállításra látogatóban fogalmazódik meg. Az üres, sötét térbe helyezett bútorokat ridegen ábrázolja a művész, de nem mégsem távolálló képek ezek.

– Halott világ. Ebben a világban a csend elnyomja az életet, de a csendéletből elérjük a csendet. Ezeket a rideg tárgyakat nézve akaratlanul is keressük rajta az életet. Vajon ki feküdt az ágyon? Ki ült a székben? Visszavezet a mindennapokba. Süket csend van, mégis kimozdít, élettel teli halott világ – összegezte a művészettörténész.
A tárlat december 1-ig látogatható.
Kiss J.
fotó: Mocsári L.