Ugrás a tartalomra

Háyland: egy különleges, barátságos világ

Létrehozva
A Háyland címmel nyílt kiállítás csütörtökön a MissionArt Galériában. A Miskolci Nemzeti Színház új évadának kortárs szerzője ugyanis Háy János, író, költő, képzőművész.
A szerző Gézagyerek című istendrámájának Játékszínbeli premierje előtt Zemlényi Attila, a MÛÚT folyóirat főszerkesztője nyitotta meg a tárlatot, amelyen természetesen jelen volt az alkotó is.

Mint azt Zemlényi Attila kiemelte, a következő szezonban Háy János sok oldaláról mutatkozik majd be a miskolciaknak; egy része épp’ a MissionArt Galéria falain, hiszen a művész könyveinek borítójára kéz nélküli manókat fest és rajzol.

hay-janos_121018ml_07.jpg

– Úgy rajzol, ahogyan ír, és úgy ír, ahogyan rajzol. Háy János hasonlóképp létezik, mint rajzai, írásai, amelyek megjelennek előttünk, könyvek formájában. A manók, úgy tűnik, keresik a helyüket, de valójában nem, hiszen ott vannak a papíron, megvan a helyük. Mástól lebegnek – mondta a MÛÚT főszerkesztője, majd kiemelte, Háy János helyzeteket keres, nem ötletszerűen fogalmazza meg gondolatait, legyen szó írásról, vagy képzőművészeti alkotásról.

Preview Image


Háy János könyveinek borítóját illusztrálja a különleges lényekkel. A kéz nélküliség, ez a fogyatékosság sokféleképp értelmezhető – fizikai és gondolati éretlenségnek, ami a gyerekekre jellemző, zárkózottságnak, elszigeteltségnek, ami a műve foglyává váló alkotót juttatja az ember eszébe. Utalhat azonban egyfajta felelősségvállalásra is, ami bátran nevezhető kollektív kegyelmi állapotnak.

Legyen bárhogyan is, a különleges világ, amit Háy János az érdeklődő szem elé tár, magába szívja a kíváncsiskodókat. A manók elvarázsolnak, kapcsolatba lépnek nézőjükkel; s velük együtt rajzolójuk is jelen van.

hay-janos_121018ml_14.jpg

A november 16-ig látogatható tárlat megnyitóján részt vett Háy János, aki a sorozat keretében több alkalommal is Miskolcra látogat majd. Mint mondta, először egy barátja kislányának rajzolt manókat.
– A becenevem ugyanis Janó, amit a kislány manónak értett, és félt tőlem ezért. Arra gondoltam akkor, hogy ki kellene engesztelnem, meg kellene mutatnom neki, hogy vannak aranyos manók is. Olyanok, akik nem bántanak senkit. Remélem, hogy a kiállított darabokat épp’ olyan szeretettel fogadják majd a látogatók, mint amilyen szeretettel készítettem őket – fűzte hozzá.

Kiss J.
fotó: Mocsári L.