A nemzetgazdasági miniszter ezt arra reagálva mondta, hogy a kormány pótlólagos költségvetési kiigazítást jelentett be azt követően, hogy az Európai Unió jelezte, nem látja biztosítottnak a 3 százalék alatti GDP-arányos költségvetési hiánycél jövő évi teljesülését.
A miniszter kijelentette: az unió döntése mögött egy erős politikai küzdelem van, mivel nagyon sokaknak nem tetszik a magyar gazdaságpolitika.
- Brüsszelben rosszul is számoltak,... de e mögött vannak politikai megfontolások is - mondta.
Matolcsy György úgy fogalmazott: a miniszterelnök és a kormány is egészen világosan jelzi majd a következő időszakban, hogy egy jottányit nem tágítunk azoktól a magyar politikai vonalaktól, hogy a nyugat hibásan kezeli a válságot. Mint mondta, a kormány nem hajlandó hibás receptekre és megszorító csomagokra építeni politikáját, mivel az sem az embereknek, sem a jövő szempontjából nem jó.
A nemzetgazdasági miniszter egyben abbéli várakozásának adott hangot, hogy előbb utóbb más uniós államokban is polgárjogot nyerhet a magyar gazdaságpolitika. Példaként említette a bankadót, amelyet - mint mondta - először Magyarországon vezettek be, s most már több mint tíz uniós országban is alkalmaznak.
Matolcsy György a rádióinterjúban szólt a kormány gazdaságpolitikájának távlati célkitűzéseiről is. Elmondta: a kormány beépítette a Wekerle Sándor Tervet a 2014-2020. évi uniós költségvetéshez tartozó fejlesztési stratégiájába. Kiemelte: a Wekerle Sándor Terv civil kezdeményezésként jött létre, s a kormánynak az a feladata, hogy álljon oda minden jó kezdeményezés mögé.
A fejlesztési stratégiával kapcsolatban kijelentette: felmerült, hogy a víz - amely a 21. század egyik legnagyobb gondja -, központi szerepet kapjon a tervekben. Kell egy "kék program", amely megnyeri Magyarország számára a kárpát-medencei víz hasznosítását is - tette hozzá.
A Kárpát-medence lesz Európa leggyorsabban fejlődő területe.
- Egy századnyi kihagyás után most van először lehetősége arra, a Kárpát-medencének, hogy újból okosan összenőjön - mondta a miniszter, utalva arra, hogy egész Európa a nemzetek együttműködésével lett gazdag.
MTI
A miniszter kijelentette: az unió döntése mögött egy erős politikai küzdelem van, mivel nagyon sokaknak nem tetszik a magyar gazdaságpolitika.
- Brüsszelben rosszul is számoltak,... de e mögött vannak politikai megfontolások is - mondta.
Matolcsy György úgy fogalmazott: a miniszterelnök és a kormány is egészen világosan jelzi majd a következő időszakban, hogy egy jottányit nem tágítunk azoktól a magyar politikai vonalaktól, hogy a nyugat hibásan kezeli a válságot. Mint mondta, a kormány nem hajlandó hibás receptekre és megszorító csomagokra építeni politikáját, mivel az sem az embereknek, sem a jövő szempontjából nem jó.
A nemzetgazdasági miniszter egyben abbéli várakozásának adott hangot, hogy előbb utóbb más uniós államokban is polgárjogot nyerhet a magyar gazdaságpolitika. Példaként említette a bankadót, amelyet - mint mondta - először Magyarországon vezettek be, s most már több mint tíz uniós országban is alkalmaznak.
Matolcsy György a rádióinterjúban szólt a kormány gazdaságpolitikájának távlati célkitűzéseiről is. Elmondta: a kormány beépítette a Wekerle Sándor Tervet a 2014-2020. évi uniós költségvetéshez tartozó fejlesztési stratégiájába. Kiemelte: a Wekerle Sándor Terv civil kezdeményezésként jött létre, s a kormánynak az a feladata, hogy álljon oda minden jó kezdeményezés mögé.
A fejlesztési stratégiával kapcsolatban kijelentette: felmerült, hogy a víz - amely a 21. század egyik legnagyobb gondja -, központi szerepet kapjon a tervekben. Kell egy "kék program", amely megnyeri Magyarország számára a kárpát-medencei víz hasznosítását is - tette hozzá.
A Kárpát-medence lesz Európa leggyorsabban fejlődő területe.
- Egy századnyi kihagyás után most van először lehetősége arra, a Kárpát-medencének, hogy újból okosan összenőjön - mondta a miniszter, utalva arra, hogy egész Európa a nemzetek együttműködésével lett gazdag.
MTI