Ugrás a tartalomra

Névadó – Bottyán János

Létrehozva
A XX. század első évtizedében alakult ki az Erzsébet kórház és a hejőcsabai határ között az úgynevezett Otthon telep. A város 1912. évi címtára már négy kelet-nyugat irányú utcát tüntet fel a telepen. A kórháztól délre az első utca Bottyán János nevét kapta.
A névadó a magyar történelem egyik kiemelkedő hadvezére. Esztergomban született, lovászfiúból lett katona, végvári harcos a török elleni hadviselésben. Buda 1686. évi visszafoglalásában tanúsított viselkedéséért nemességet kapott, Lipót császár ezredtulajdonossá nevezte ki. Érdemei rendkívüli gazdagságában is testet öltöttek, így nemcsak örökösei lettek jómódúak, hanem katonáit is sokszor ő fizette. 1703-ban átpártolt II. Rákóczi Ferenchez, így lett a dunántúli kuruc csapatok főparancsnoka, majd Dunántúl kormányzója.

Élete végéig hű maradt a fejedelemhez. (Legvalószínűbb születési dátuma 1643. Halálát agyvérzés okozta 1709-ben. Gyöngyösön, a ferences rend templomában nyugszik. Egyik szemét a belgrádi csatában veszítette el, ekkortól ragadt rá a „vak” jelző.)

D. I.