A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szervezésében, a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesületének a közreműködésével szakmai előadást és konzultációt tartottak kedden kora délután a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal miskolci központi épületében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vezetőinek a közreműködésével. A tanácskozáson többek közt részt vett Kriza Ákos, Miskolc polgármestere, Pfligler Péter alpolgármester, Vécsi György, a Miskolc Holding igazgatósági elnöke, valamint hivatali és városi cégvezetők is.
Homor József, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara megyei szervezetének az elnöke köszöntötte a vendégeket, majd felkérte Gaál Szabolcs Barnát a kormányzati ellenőrzések hatékonysága és társadalmi szintű hasznosulása című előadásának a megtartására. Először a KEHI működését szabályozó jogszabályokat ismertette. Kiemelte, hogy 2010 előtt a pénzügyminiszter nevezte ki az elnököt, jelenleg pedig a miniszterelnök, ami a pozíció erősödését jelzi. Éves ellenőrzési terv alapján dolgoznak, soron kívüli ellenőrzést kormánydöntés, a miniszterelnök, valamint a miniszterelnökségi jogi államtitkár rendelhet el. Az ellenőrzési jogkörük az állami többségű cégekre is kiterjed, az Országgyűlés előtt lévő javaslat szerint ezt tovább bővítenék az állami részesedés 25 százalékos arányra való levitelével. Személy szerint minden állami érdekeltség esetében helye lenne a KEHI ellenőrzés lehetőségének. A közvagyon hatékony védelme érdekében a törvényjavaslat a jogkörüket is szélesítené. Ezzel kapcsolatban cáfolta, hogy „gazdasági ÁVH-t” hoznának létre, csupán olyan jogköröket kapnának, amivel már más hivatal rendelkezik. Kiemelte, hogy 2010-től jelentősen nőtt a KEHI feladatköre, amely során a nemzeti vagyon védelméért, a pazarló gazdálkodás megszüntetéséért dolgoznak.
Az elmúlt két év munkája számokban: a 65 lefolytatott ellenőrzéssel kapcsolatban 64 esetben kezdeményeztek büntetőjogi feljelentést (további 12 esetben aláírás előtt járnak), amiből 61 esetben a nyomozóhatóság úgy látta, hogy fenn áll a bűncselekmény alapos gyanúja. Az ellenőrzéseknek köszönhetően közel 24 milliárd forintot visszatartottak, vagy visszafizettek az államnak, további 14 milliárd forintot pedig polgárjogi követeléssel érvényesítettek, tehát 38 milliárd forintot vezettek vissza a költségvetésbe, miközben a KEHI működése két év alatt 2,3 milliárd forintba került. „Nem rossz befektetés” – jegyezte meg szarkasztikusan Gaál Szabolcs Barna, aki elárulta, hogy jelenleg az autópályák vannak górcső alatt, ahol további 16 milliárd forint a tét. A bűncselekményekkel érintett esetekben a leggyakrabban hűtlen kezelés, sikkasztás, csalás nyomaira bukkant a KEHI.
Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatról elmondta, hogy célja a kormányzati ellenőrzés erősítése, a pénzügyi visszaélések megelőzése, a „béna állam” korának a lezárása – ami miatt politikai támadásokat kap a kormány.
Ezt követően, hogy mindenki értse miről is van szó, hogyan működik a KEHI konkrét, sokmilliárdos gyanús esetet ismertetett Gaál Szabolcs Barna, ahol az érintett pénzintézetnél „elég nagyvonalúan bántak a hitelkihelyezéssel, nem csak az ügyintézők hibáztak…”- mondta a KEHI elnöke.
Cs. L.
Homor József, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara megyei szervezetének az elnöke köszöntötte a vendégeket, majd felkérte Gaál Szabolcs Barnát a kormányzati ellenőrzések hatékonysága és társadalmi szintű hasznosulása című előadásának a megtartására. Először a KEHI működését szabályozó jogszabályokat ismertette. Kiemelte, hogy 2010 előtt a pénzügyminiszter nevezte ki az elnököt, jelenleg pedig a miniszterelnök, ami a pozíció erősödését jelzi. Éves ellenőrzési terv alapján dolgoznak, soron kívüli ellenőrzést kormánydöntés, a miniszterelnök, valamint a miniszterelnökségi jogi államtitkár rendelhet el. Az ellenőrzési jogkörük az állami többségű cégekre is kiterjed, az Országgyűlés előtt lévő javaslat szerint ezt tovább bővítenék az állami részesedés 25 százalékos arányra való levitelével. Személy szerint minden állami érdekeltség esetében helye lenne a KEHI ellenőrzés lehetőségének. A közvagyon hatékony védelme érdekében a törvényjavaslat a jogkörüket is szélesítené. Ezzel kapcsolatban cáfolta, hogy „gazdasági ÁVH-t” hoznának létre, csupán olyan jogköröket kapnának, amivel már más hivatal rendelkezik. Kiemelte, hogy 2010-től jelentősen nőtt a KEHI feladatköre, amely során a nemzeti vagyon védelméért, a pazarló gazdálkodás megszüntetéséért dolgoznak.
Az elmúlt két év munkája számokban: a 65 lefolytatott ellenőrzéssel kapcsolatban 64 esetben kezdeményeztek büntetőjogi feljelentést (további 12 esetben aláírás előtt járnak), amiből 61 esetben a nyomozóhatóság úgy látta, hogy fenn áll a bűncselekmény alapos gyanúja. Az ellenőrzéseknek köszönhetően közel 24 milliárd forintot visszatartottak, vagy visszafizettek az államnak, további 14 milliárd forintot pedig polgárjogi követeléssel érvényesítettek, tehát 38 milliárd forintot vezettek vissza a költségvetésbe, miközben a KEHI működése két év alatt 2,3 milliárd forintba került. „Nem rossz befektetés” – jegyezte meg szarkasztikusan Gaál Szabolcs Barna, aki elárulta, hogy jelenleg az autópályák vannak górcső alatt, ahol további 16 milliárd forint a tét. A bűncselekményekkel érintett esetekben a leggyakrabban hűtlen kezelés, sikkasztás, csalás nyomaira bukkant a KEHI.
Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatról elmondta, hogy célja a kormányzati ellenőrzés erősítése, a pénzügyi visszaélések megelőzése, a „béna állam” korának a lezárása – ami miatt politikai támadásokat kap a kormány.
Ezt követően, hogy mindenki értse miről is van szó, hogyan működik a KEHI konkrét, sokmilliárdos gyanús esetet ismertetett Gaál Szabolcs Barna, ahol az érintett pénzintézetnél „elég nagyvonalúan bántak a hitelkihelyezéssel, nem csak az ügyintézők hibáztak…”- mondta a KEHI elnöke.
Cs. L.