1956 önkormányzat 612 milliárd forintnyi adósságának állami átvállalását jelentette be Orbán Viktor október végén. Az ötezer fő alatti települések esetén már tisztult a kép, adósságrendezésük differenciálására tett javaslatot a kormány, eszerint a vállalkozási célú – például fürdővásárlásra felvett – hiteleknek legfeljebb a 40 százalékát vállalná át az állam. A 2007–2010 között legeladósodottabb önkormányzatok listájának az élen Pécs áll, míg Miskolc a második. Pécs kapcsán már bejelentették, hogy az adósság ötven százalékát vállalja át a kormány, így bízhatunk benne, hogy ez Miskolcra is áll, ahogy azt a kalkulációk alapján előjelezték.
Számított értékről van szó
Ahogy arról már beszámoltunk, a közgyűlés novemberi ülésén Kriza Ákos, Miskolc polgármestere elmondta, a magyar önkormányzatok adósságállománya összességében 1300 milliárd forint körül van. A magyar kormány úgy döntött, ennek a jelentős részét átvállalja, hogy az adósságspirál ne döntse romba az önkormányzatokat, legyen lehetőségük a fejlődésre, konszolidált állapotból tudjanak indulni. A mostani számítások szerint Miskolc jelen hitelállományának – 28,5 milliárd plusz a hozzá tartozó folyószámlahitel – körülbelül a felét, mintegy 17 milliárd forintot fogja átvállalni a kormány.
Mint az önkormányzat Gazdálkodási Főosztályától megtudtuk, a teljes adósságállomány azonban a hiteleken felül tartalmazza a nem hiteljellegű adósságokat is. Ilyen például a fedezethiány vagy a szállítói tartozás. Az adósságállomány része a hitelállomány: ez a kereskedelmi bankok által folyósított beruházási hiteleket, kötvényeket, a számlavezető bank által nyújtott folyószámlahitelt jelenti. Azt, hogy a hitelállománynak aktuálisan mennyi a pontos értéke, több tényező is befolyásolja. Például a folyószámlahitel esetén az árfolyam jelenik meg napi módosító tényezőként. De az sem mindegy, hogy milyen időre számolják a hitelek állományát, illetve, hogy számolnak-e közte az adósságszolgálat részeként fizetendő kamattal.
A hitel átvállalása az államnak csak a kereskedelmi bankok által nyújtott hitelekre vonatkozik, a polgármester által említett 17 milliárd pedig számított érték – tájékoztatott a főosztály. Most az egyeztetés időszaka következik az állam és az önkormányzatok között.
Így áll össze az adósság
A jelenlegi városvezetés súlyos örökséggel vette át az önkormányzat gazdálkodását, mely hosszú távra meghatározza, és egyben korlátozza a mozgásterét. Az önkormányzat 2010. évi gazdálkodása eredményeként a pénzmaradvány elszámolásban 1,7 milliárd fedezethiány keletkezett. Emellett az áthúzódó szállítói kötelezettség állománya 2,6 milliárd forintot, a folyószámla hitelkeret igénybevétele 2,4 milliárd forintot tett ki.
A 2010. évi zárszámadás szerint az önkormányzat 2035-ig törlesztendő adósságállománya – hitelekből és kötvényekből – 28,5 milliárd forint, mely a devizaárfolyam változásából adódó árfolyamveszteség és az adósságszolgálat költségeivel együtt meghaladja a 40 milliárd forintot. Az előző városvezetés által vállalt, a 2010. utáni éveket terhelő kötelezettségek (melyek elsősorban elindított beruházásokhoz kapcsolódnak) összege mintegy 15,2 milliárd forintot tesz ki. Ez összesen 61,1 milliárd forint.
A 15,2 milliárd forint nagyságú kötelezettségállomány teljes mértékben beruházásokhoz, fejlesztésekhez kötődik. Sok kisebb értékű (10 millió alatti) és majd 60, 10 millió forint feletti beruházást foglal magában, ezek közül kiemelkedik az IVS I (belvárosfejlesztés), a villamosprojekt, a Diósgyőr–Lillafüred fejlesztés, a Science Múzeum. Ez tartalmában azt jelenti, hogy 2010 év végén ekkora volt az az összeg, amire az előző városvezetés kötelezettséget vállalt, de ennek megvalósítása – mind a beruházás, mind a finanszírozáshoz szükséges pénzeszköz előteremtése – már a jelenlegi vezetés feladata.
Későbbre hagyták a hitelfelvételt
Problémát jelent az, hogy a megvalósítás forrása nem volt hozzárendelve – nem volt és sok esetben most sincs megkötött hitelszerződés –, azaz a korábbi években úgy vállaltak kötelezettséget, hogy a szükséges pénzügyi forrás majd később lesz meg. Ez abból is adódott, hogy az önkormányzati beruházás-finanszírozás gyakorlata az volt, hogy nem beruházást finanszíroztak a bankok, hanem költségvetési évet, azaz nem a projekthez rendelték hozzá a hitelösszeget, hanem az adott évben megvalósítandó beruházásrészhez biztosítottak forrást az önerőhöz. Ez addig nem okozott problémát, amíg a hitelpiacon túlkínálat volt, azonban ez a folyamat megfordult az elmúlt időszakban, így a korábban megkezdett és jelenleg folyamatban lévő beruházásokhoz az önkormányzati szektor nehezen jut hitelhez, ezért adott esetben más forrásokból kell hozzá előteremteni a pénzt.
Az adósságkonszolidáció keretén belül az állam az önkormányzat fennálló hitelszerződéseiből (legyen az folyószámlahitel vagy beruházási hitel), kötvényeiből eredő adósságot vállalná át.
Az önkormányzat pénzintézetek felé fennálló kötelezettségállománya jelenleg 35,5 milliárd forint, melyből kb. 5 milliárd működési célt, a fennmaradó rész beruházási célokat szolgál. Az adósságkonszolidáció ennek az összegnek egy részére, előzetesen számítások szerint 50 százalékára terjedne ki.
A legeladósodottabbak között
2007 és 2010 között a legnagyobb mértékű adósságnövekedést produkáló megyeszékhelyek listáján Miskolc a cseppet sem előkelő második helyet szerezte meg.
A legtöbb adósságot Pécs halmozta fel, 13,7-ről 37,9-re növelte az állományát, ami 24,2 milliárdos növekedést jelent. Miskolc 10,9-ről 32-re tornázta fel, három év alatt 21,1 milliárdnyi adósságot téve hozzá. A harmadik Debrecen 8,3-ról 27,5-re, a negyedik Szolnok 4,3-ról 20,2-re, míg az ötödik Kecskemét lett, 4,5-ről 16 milliárd forintra növelve az adósságállományát.
H. I.
Számított értékről van szó
Ahogy arról már beszámoltunk, a közgyűlés novemberi ülésén Kriza Ákos, Miskolc polgármestere elmondta, a magyar önkormányzatok adósságállománya összességében 1300 milliárd forint körül van. A magyar kormány úgy döntött, ennek a jelentős részét átvállalja, hogy az adósságspirál ne döntse romba az önkormányzatokat, legyen lehetőségük a fejlődésre, konszolidált állapotból tudjanak indulni. A mostani számítások szerint Miskolc jelen hitelállományának – 28,5 milliárd plusz a hozzá tartozó folyószámlahitel – körülbelül a felét, mintegy 17 milliárd forintot fogja átvállalni a kormány.
Mint az önkormányzat Gazdálkodási Főosztályától megtudtuk, a teljes adósságállomány azonban a hiteleken felül tartalmazza a nem hiteljellegű adósságokat is. Ilyen például a fedezethiány vagy a szállítói tartozás. Az adósságállomány része a hitelállomány: ez a kereskedelmi bankok által folyósított beruházási hiteleket, kötvényeket, a számlavezető bank által nyújtott folyószámlahitelt jelenti. Azt, hogy a hitelállománynak aktuálisan mennyi a pontos értéke, több tényező is befolyásolja. Például a folyószámlahitel esetén az árfolyam jelenik meg napi módosító tényezőként. De az sem mindegy, hogy milyen időre számolják a hitelek állományát, illetve, hogy számolnak-e közte az adósságszolgálat részeként fizetendő kamattal.
A hitel átvállalása az államnak csak a kereskedelmi bankok által nyújtott hitelekre vonatkozik, a polgármester által említett 17 milliárd pedig számított érték – tájékoztatott a főosztály. Most az egyeztetés időszaka következik az állam és az önkormányzatok között.
Így áll össze az adósság
A jelenlegi városvezetés súlyos örökséggel vette át az önkormányzat gazdálkodását, mely hosszú távra meghatározza, és egyben korlátozza a mozgásterét. Az önkormányzat 2010. évi gazdálkodása eredményeként a pénzmaradvány elszámolásban 1,7 milliárd fedezethiány keletkezett. Emellett az áthúzódó szállítói kötelezettség állománya 2,6 milliárd forintot, a folyószámla hitelkeret igénybevétele 2,4 milliárd forintot tett ki.
A 2010. évi zárszámadás szerint az önkormányzat 2035-ig törlesztendő adósságállománya – hitelekből és kötvényekből – 28,5 milliárd forint, mely a devizaárfolyam változásából adódó árfolyamveszteség és az adósságszolgálat költségeivel együtt meghaladja a 40 milliárd forintot. Az előző városvezetés által vállalt, a 2010. utáni éveket terhelő kötelezettségek (melyek elsősorban elindított beruházásokhoz kapcsolódnak) összege mintegy 15,2 milliárd forintot tesz ki. Ez összesen 61,1 milliárd forint.
A 15,2 milliárd forint nagyságú kötelezettségállomány teljes mértékben beruházásokhoz, fejlesztésekhez kötődik. Sok kisebb értékű (10 millió alatti) és majd 60, 10 millió forint feletti beruházást foglal magában, ezek közül kiemelkedik az IVS I (belvárosfejlesztés), a villamosprojekt, a Diósgyőr–Lillafüred fejlesztés, a Science Múzeum. Ez tartalmában azt jelenti, hogy 2010 év végén ekkora volt az az összeg, amire az előző városvezetés kötelezettséget vállalt, de ennek megvalósítása – mind a beruházás, mind a finanszírozáshoz szükséges pénzeszköz előteremtése – már a jelenlegi vezetés feladata.
Későbbre hagyták a hitelfelvételt
Problémát jelent az, hogy a megvalósítás forrása nem volt hozzárendelve – nem volt és sok esetben most sincs megkötött hitelszerződés –, azaz a korábbi években úgy vállaltak kötelezettséget, hogy a szükséges pénzügyi forrás majd később lesz meg. Ez abból is adódott, hogy az önkormányzati beruházás-finanszírozás gyakorlata az volt, hogy nem beruházást finanszíroztak a bankok, hanem költségvetési évet, azaz nem a projekthez rendelték hozzá a hitelösszeget, hanem az adott évben megvalósítandó beruházásrészhez biztosítottak forrást az önerőhöz. Ez addig nem okozott problémát, amíg a hitelpiacon túlkínálat volt, azonban ez a folyamat megfordult az elmúlt időszakban, így a korábban megkezdett és jelenleg folyamatban lévő beruházásokhoz az önkormányzati szektor nehezen jut hitelhez, ezért adott esetben más forrásokból kell hozzá előteremteni a pénzt.
Az adósságkonszolidáció keretén belül az állam az önkormányzat fennálló hitelszerződéseiből (legyen az folyószámlahitel vagy beruházási hitel), kötvényeiből eredő adósságot vállalná át.
Az önkormányzat pénzintézetek felé fennálló kötelezettségállománya jelenleg 35,5 milliárd forint, melyből kb. 5 milliárd működési célt, a fennmaradó rész beruházási célokat szolgál. Az adósságkonszolidáció ennek az összegnek egy részére, előzetesen számítások szerint 50 százalékára terjedne ki.
A legeladósodottabbak között
2007 és 2010 között a legnagyobb mértékű adósságnövekedést produkáló megyeszékhelyek listáján Miskolc a cseppet sem előkelő második helyet szerezte meg.
A legtöbb adósságot Pécs halmozta fel, 13,7-ről 37,9-re növelte az állományát, ami 24,2 milliárdos növekedést jelent. Miskolc 10,9-ről 32-re tornázta fel, három év alatt 21,1 milliárdnyi adósságot téve hozzá. A harmadik Debrecen 8,3-ról 27,5-re, a negyedik Szolnok 4,3-ról 20,2-re, míg az ötödik Kecskemét lett, 4,5-ről 16 milliárd forintra növelve az adósságállományát.
H. I.