Mintegy harmincan érkeztek a rendezvényre, egy kivétellel csupa férfi, köztük Szabó Zoltán aljegyző is, mint érdeklődő. A fórumon Pfliegler Péter alpolgármester emlékeztetett rá, hogy Miskolc zöld várossá válása hosszú folyamat, amely keretében például csökkenteni kell a légszennyezést. Ezzel kapcsolatban több projektet is elindítottak, mint például a geotermikus energia bekapcsolását a távfűtésbe, illetve a kiliáni biokazánt említette. Ezzel ellentétes hatást ér el viszont a földgáz drágulása, amely következtében vannak, akik áttérnek a szilárd tüzelőanyag felhasználására, sőt olyanok is akik nem fával, vagy szénnel tüzelnek, hanem műanyagpalackok égetésével veszélyeztetik mások egészségét. A változások mögött azonban nem csak az árak állnak, hanem például a kandallók terjedése.
Pfliegler Péter a szilárd tüzelőanyagok használatával kapcsolatban felhívta a figyelmet a szén-monoxid-mérgezések megelőzésének a fontosságára, a boltokban már pár ezer forintért vásárolható gázszint mérő.
– Az emberi élet a legnagyobb érték, amiből mindenkinek csupán egy van – jelentette ki az alpolgármester, aki bejelentette, igény szerint akár sorozattá is bővíthető a fűtési fórum, folytatva a szénnel, gázzal, olajjal.
Karczagi Gyula, a miskolci kéményseprő-ipari cég, a Termoment Kft. ügyvezetője Füstölgő kémények címmel tartott előadást. Másfél évtizedes adatbázisukra hivatkozva kiemelte, hogy a koromért nyáron elsősorban a közlekedés a felelős, télen ehhez jön még a fűtés. Miskolcon a 77 ezer lakásból 33 ezer távfűtött, 44 ezer pedig egyedi. A kimutatások szerint 2005-ig növekedett a gázzal fűtött lakások száma, amely aránya elérte a 84,7 százalékot, további 10 százalék volt a vegyes tüzelésű. A gázfűtésesek aránya 2011-re 72 százalékra csökkent, s ez a folyamat idén is folytatódott. Az átrendeződésnek két oka van a szakember szerint, az egyik a néhány évvel ezelőtti gázcsap-elzárás, a másik pedig a gáz drágulása. A gázfűtést elhagyók döntő többsége fára váltott. A rossz berendezések és a beszabályozatlanság következtében alacsonyabb a tüzelés hatásfoka az elvártnál. Ennek oka például a nem megfelelő tüzelő (nedves, festett, vegyileg kezelt fa), amely nem csak nagyobb légszennyezést okoz, hanem hamarabb tönkre is teszi a kéményeket, nő a tűzveszély. A szemét, gumi és műanyagégetés pedig durva légszennyezést okoz. Miskolcon az utóbbi években jelentősen nőtt a porkibocsátás és ezzel együtt a szmogos napok száma.
– Nem csak a tüzelőberendezésbe, hanem a kéménybe is be kell ruházni. Van olyan kandalló, cserépkályha építő, aki nem szól a járulékos költségekről – hívta fel a figyelmet az eltitkolásból eredő problémákra Karczagi Gyula. Külön kiemelte, hogy a pelletégetőhöz komoly kéményre van szükség.
Flink János, a Robert Bosch Kft. Buderus márkaértékesítési vezetője a biomassza-tüzelés gyakorlati tudnivalóiról tartott előadást. Előbb a biomasszáról szólt, amelyet energetikai szempontból villamos energia, hajtóanyag és hőenergia előállítása lehet felhasználni. Majd áttért a fűtésre. Kiemelte, hogy a tüzelési mód kiválasztásánál nem csak a berendezés és az energiahordozó árával, hanem az épületgépészeti költségekkel is számolni kell. Feltétlen szakembertől kérjenek tanácsot, hogy gazdaságos és biztonságos megoldást válasszanak. Magyarországon a biomasszán belül első sorban a fát használják, amely igazán akkor olcsó, ha saját tulajdonú, a felhasználó vágja fel és szállítja. Előnye a kedvező ár, a hazai ellátás és újratermelődik egy emberöltő alatt.
A tűzifa legyen legalább 7 centi vastag, a nedvességtartalma pedig 20 százalék alatt, ugyanis minél nedvesebb a fa, annál kisebb fűtésteljesítményt ad le, ezért többek kell felhasználni, drágább a fűtés és még több szennyező anyagot is bocsátanak ki. Ezért száraz fát vegyenek tüzelőnek. A puhafát két évig, a keményet pedig három évig célszerű, szellős, esőtől védett helyen tárolni. Még egy praktikus tanácsot adott, nevezetesen ne mázsára vegyék a fát, mert egyes kereskedők képesek locsolással növelni a súlyt, hanem űrméterre (ami 1 x 1 x 1 méteres feltöltött rekeszt jelent). Egy űrméter 0,57 köbméternek felel meg. Nedves fából ráadásul jóval többet kell eltüzelni, mivel a víz elpárologtatása energiát von el. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a berendezés kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy a fának hosszabb a lángja, mint a brikettnek, vagy barnaszénnek, s ez is kihat a hatékonyságra. Akárcsak a megfelelő légellátás. A szakember tanácsa szerint ne a levegő elzárásával szabályozzák a fa égését, hanem inkább a kályha megrakásának gyakoriságával.
Cs. L.
Pfliegler Péter a szilárd tüzelőanyagok használatával kapcsolatban felhívta a figyelmet a szén-monoxid-mérgezések megelőzésének a fontosságára, a boltokban már pár ezer forintért vásárolható gázszint mérő.
– Az emberi élet a legnagyobb érték, amiből mindenkinek csupán egy van – jelentette ki az alpolgármester, aki bejelentette, igény szerint akár sorozattá is bővíthető a fűtési fórum, folytatva a szénnel, gázzal, olajjal.
Karczagi Gyula, a miskolci kéményseprő-ipari cég, a Termoment Kft. ügyvezetője Füstölgő kémények címmel tartott előadást. Másfél évtizedes adatbázisukra hivatkozva kiemelte, hogy a koromért nyáron elsősorban a közlekedés a felelős, télen ehhez jön még a fűtés. Miskolcon a 77 ezer lakásból 33 ezer távfűtött, 44 ezer pedig egyedi. A kimutatások szerint 2005-ig növekedett a gázzal fűtött lakások száma, amely aránya elérte a 84,7 százalékot, további 10 százalék volt a vegyes tüzelésű. A gázfűtésesek aránya 2011-re 72 százalékra csökkent, s ez a folyamat idén is folytatódott. Az átrendeződésnek két oka van a szakember szerint, az egyik a néhány évvel ezelőtti gázcsap-elzárás, a másik pedig a gáz drágulása. A gázfűtést elhagyók döntő többsége fára váltott. A rossz berendezések és a beszabályozatlanság következtében alacsonyabb a tüzelés hatásfoka az elvártnál. Ennek oka például a nem megfelelő tüzelő (nedves, festett, vegyileg kezelt fa), amely nem csak nagyobb légszennyezést okoz, hanem hamarabb tönkre is teszi a kéményeket, nő a tűzveszély. A szemét, gumi és műanyagégetés pedig durva légszennyezést okoz. Miskolcon az utóbbi években jelentősen nőtt a porkibocsátás és ezzel együtt a szmogos napok száma.
– Nem csak a tüzelőberendezésbe, hanem a kéménybe is be kell ruházni. Van olyan kandalló, cserépkályha építő, aki nem szól a járulékos költségekről – hívta fel a figyelmet az eltitkolásból eredő problémákra Karczagi Gyula. Külön kiemelte, hogy a pelletégetőhöz komoly kéményre van szükség.
Flink János, a Robert Bosch Kft. Buderus márkaértékesítési vezetője a biomassza-tüzelés gyakorlati tudnivalóiról tartott előadást. Előbb a biomasszáról szólt, amelyet energetikai szempontból villamos energia, hajtóanyag és hőenergia előállítása lehet felhasználni. Majd áttért a fűtésre. Kiemelte, hogy a tüzelési mód kiválasztásánál nem csak a berendezés és az energiahordozó árával, hanem az épületgépészeti költségekkel is számolni kell. Feltétlen szakembertől kérjenek tanácsot, hogy gazdaságos és biztonságos megoldást válasszanak. Magyarországon a biomasszán belül első sorban a fát használják, amely igazán akkor olcsó, ha saját tulajdonú, a felhasználó vágja fel és szállítja. Előnye a kedvező ár, a hazai ellátás és újratermelődik egy emberöltő alatt.
A tűzifa legyen legalább 7 centi vastag, a nedvességtartalma pedig 20 százalék alatt, ugyanis minél nedvesebb a fa, annál kisebb fűtésteljesítményt ad le, ezért többek kell felhasználni, drágább a fűtés és még több szennyező anyagot is bocsátanak ki. Ezért száraz fát vegyenek tüzelőnek. A puhafát két évig, a keményet pedig három évig célszerű, szellős, esőtől védett helyen tárolni. Még egy praktikus tanácsot adott, nevezetesen ne mázsára vegyék a fát, mert egyes kereskedők képesek locsolással növelni a súlyt, hanem űrméterre (ami 1 x 1 x 1 méteres feltöltött rekeszt jelent). Egy űrméter 0,57 köbméternek felel meg. Nedves fából ráadásul jóval többet kell eltüzelni, mivel a víz elpárologtatása energiát von el. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a berendezés kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy a fának hosszabb a lángja, mint a brikettnek, vagy barnaszénnek, s ez is kihat a hatékonyságra. Akárcsak a megfelelő légellátás. A szakember tanácsa szerint ne a levegő elzárásával szabályozzák a fa égését, hanem inkább a kályha megrakásának gyakoriságával.
Cs. L.