Egy évvel az új civiltörvény bevezetését és a Nyilas Misi Alapítvány Civil Információs Centrummá „alakulását” követően nagyszabású konferenciát hívott össze Miskolcra az alapítvány. Kettős célja volt a rendezvénynek, hiszen amellett, hogy az elmúlt egy év tapasztalatait beszélték meg a résztvevők, a még felmerülő kérdésekre is igyekeztek választ adni a kormányzati szférából érkezett előadók.
– A szélesebb nyilvánosság előtt most debütál Civil Információs Centrumként a Nyilas Misi Alapítvány – fogalmazott Szabó Sándor, az alapítvány kuratóriumi elnöke a Partnerség erősítése című konferenciát megnyitó beszédében. A rendezvény előadói igyekeztek tájékoztatást adni a civil szervezeteknek, illetve a civil szervezetekkel partnerséget építő önkormányzatoknak, intézményeknek, vállalkozásoknak a civil szektort érintő változásokról és lehetőségekről.
Latorcai Csaba, nemzetiségi, civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár kiemelte, a kormányzatnak nagyon fontos, hogy folyamatosan visszacsatolásokat kapjon munkájáról, mennyiben váltja be a hozzá fűzött reményeket, illetve mik azok az irányok, melyeken esetleg módosítani kell.
– Most egy mérföldkőhöz érkeztünk a civil szervezeteket érintő jogalkotói munkában. Tavaly év végén fogadták el az új civil törvényt. Egy év telt el azóta, eljött tehát az idő, hogy a civilek bevonásával áttekintsük, melyek voltak a legfontosabb és a legkomolyabb sikerek, illetve hogyan folytassuk azt a munkát, amit elkezdtünk 2010-ben – fogalmazott a helyettes államtitkár.
A legfontosabb feladatok közé tartozott elmondása szerint az adminisztratív gátak lebontása, hogy „a civil szervezetek valóban arra a munkára tudják az erőforrásaikat fókuszálni, amiért létrejöttek”. Mint megtudtuk, tavaly 7322 érvényes pályázat érkezett be a Nemzeti Együttműködési Alaphoz (NEA), ebből 3274 pályázat részesült támogatásban, kimerítve a 3 milliárd forintos keretet.
– 30 milliárd forintra érkezett igény, nem részesülhetett tehát mindenki támogatásban. Hozzá kell tennem, kifejezett cél volt, hogy a kis- és középszervezetek részesüljenek támogatásban – válaszolt Latorcai Csaba egy miskolci civil szervezet képviselőjének azon kérdésére, hogy van-e prioritás a nagyobb és kisebb civil egyesületek támogatásának elbírálásakor.
Papp Zsolt, a polgármesteri hivatal Humán Főosztályának vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy a demokratikus berendezkedés egyik fontos meghatározója a civil szervezetek „valós létezése és működése”.
– Az állam vagy az önkormányzatok sokszor talán nem tudják olyan közvetlenül és olyan hatékonyan elérni az állampolgárokat, mint a civil szervezetek. Úgy gondolom, szükség van tehát az állami, az önkormányzati és a civil szféra együttműködésére, fontos a partnerség erősítése. Azt tapasztalom, hogy Miskolcon léteznek erre jó példák – tett utalást a Nyilas Misi Alapítvány működésére.
A civil szervezetek foglalkoztatási szerepéről és a pályakezdők foglalkoztatási esélyeit bővítő programokról tartott előadást Czomba Sándor. A foglalkoztatásért felelős államtitkár előbb diagramokon mutatta be az utóbbi évek foglalkoztatási adatait, nemekre, korra lebontva, majd rátért a nonprofit szektorra. Mint megtudtuk, a foglalkoztatottak számát tekintve a legnagyobb mértékű növekedést ez a szektor produkálta az utóbbi években, 2010-ben közel 150 ezer embernek adtak munkát a civil szervezetek.
– Az egyesületek sokat tudnak segíteni abban is, hogy felkészítsék a munka világára az embereket. Ma Magyarországon közel 500 ezer regisztrált munkanélküli, és mintegy 300 ún. passzív inaktív van. Az ő mentális és „fizikális” felkészítéséért sokat tehetnek a civil szertor szereplői – emelte ki a foglalkoztatásért felelős államtitkár.
Demeter Ervin kormánymegbízott a közigazgatás átszervezéséről, megújulásáról tartott előadást, de még előtte Szabó Sándorral közösen bejelentették, hogy 2012. december 1. hatállyal együttműködést kötött a kormányhivatal és a Civil Információs Centrum, egymás kölcsönös segítése és támogatása céljából.
A konferencia délutáni programjában három műhelyfoglalkozást szerveztek. A résztvevő szervezetek és szakemberek közösen gondolhatták végig a megyénk fejlődését, és a civil szerveztek szerepvállalását befolyásoló kérdéseket.
A Társadalmi felelősségvállalás műhely többek között a civileknek szóló információs és egyéb szolgáltatásokkal, a NEA támogatási rendszerével foglalkozott. A Társadalmi felzárkóztatás műhely tagjai többek között a hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő megyei stratégiáról, a civil kezdeményezések, erőforrások hasznosulásáról folytathattak párbeszédet. Az Új nemzedék műhely a megyében működő gyermek- és ifjúsági szervezeteket, szakembereket és intézményeket szólította meg. A műhely alapvető célja az volt, hogy a gyermek- és ifjúsági területen működő civil szervezetek, közigazgatási szereplők, a jövő nemzedékek helyzete iránt fogékony vállalkozások kapcsolatot építhessenek egymással. A műhelyek egy éveken át tartó párbeszédfolyamatot indítottak el.
Kujan I.
fotó: Mocsári L.
– A szélesebb nyilvánosság előtt most debütál Civil Információs Centrumként a Nyilas Misi Alapítvány – fogalmazott Szabó Sándor, az alapítvány kuratóriumi elnöke a Partnerség erősítése című konferenciát megnyitó beszédében. A rendezvény előadói igyekeztek tájékoztatást adni a civil szervezeteknek, illetve a civil szervezetekkel partnerséget építő önkormányzatoknak, intézményeknek, vállalkozásoknak a civil szektort érintő változásokról és lehetőségekről.
Latorcai Csaba, nemzetiségi, civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár kiemelte, a kormányzatnak nagyon fontos, hogy folyamatosan visszacsatolásokat kapjon munkájáról, mennyiben váltja be a hozzá fűzött reményeket, illetve mik azok az irányok, melyeken esetleg módosítani kell.
– Most egy mérföldkőhöz érkeztünk a civil szervezeteket érintő jogalkotói munkában. Tavaly év végén fogadták el az új civil törvényt. Egy év telt el azóta, eljött tehát az idő, hogy a civilek bevonásával áttekintsük, melyek voltak a legfontosabb és a legkomolyabb sikerek, illetve hogyan folytassuk azt a munkát, amit elkezdtünk 2010-ben – fogalmazott a helyettes államtitkár.
A legfontosabb feladatok közé tartozott elmondása szerint az adminisztratív gátak lebontása, hogy „a civil szervezetek valóban arra a munkára tudják az erőforrásaikat fókuszálni, amiért létrejöttek”. Mint megtudtuk, tavaly 7322 érvényes pályázat érkezett be a Nemzeti Együttműködési Alaphoz (NEA), ebből 3274 pályázat részesült támogatásban, kimerítve a 3 milliárd forintos keretet.
– 30 milliárd forintra érkezett igény, nem részesülhetett tehát mindenki támogatásban. Hozzá kell tennem, kifejezett cél volt, hogy a kis- és középszervezetek részesüljenek támogatásban – válaszolt Latorcai Csaba egy miskolci civil szervezet képviselőjének azon kérdésére, hogy van-e prioritás a nagyobb és kisebb civil egyesületek támogatásának elbírálásakor.
Papp Zsolt, a polgármesteri hivatal Humán Főosztályának vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy a demokratikus berendezkedés egyik fontos meghatározója a civil szervezetek „valós létezése és működése”.
– Az állam vagy az önkormányzatok sokszor talán nem tudják olyan közvetlenül és olyan hatékonyan elérni az állampolgárokat, mint a civil szervezetek. Úgy gondolom, szükség van tehát az állami, az önkormányzati és a civil szféra együttműködésére, fontos a partnerség erősítése. Azt tapasztalom, hogy Miskolcon léteznek erre jó példák – tett utalást a Nyilas Misi Alapítvány működésére.
A civil szervezetek foglalkoztatási szerepéről és a pályakezdők foglalkoztatási esélyeit bővítő programokról tartott előadást Czomba Sándor. A foglalkoztatásért felelős államtitkár előbb diagramokon mutatta be az utóbbi évek foglalkoztatási adatait, nemekre, korra lebontva, majd rátért a nonprofit szektorra. Mint megtudtuk, a foglalkoztatottak számát tekintve a legnagyobb mértékű növekedést ez a szektor produkálta az utóbbi években, 2010-ben közel 150 ezer embernek adtak munkát a civil szervezetek.
– Az egyesületek sokat tudnak segíteni abban is, hogy felkészítsék a munka világára az embereket. Ma Magyarországon közel 500 ezer regisztrált munkanélküli, és mintegy 300 ún. passzív inaktív van. Az ő mentális és „fizikális” felkészítéséért sokat tehetnek a civil szertor szereplői – emelte ki a foglalkoztatásért felelős államtitkár.
Demeter Ervin kormánymegbízott a közigazgatás átszervezéséről, megújulásáról tartott előadást, de még előtte Szabó Sándorral közösen bejelentették, hogy 2012. december 1. hatállyal együttműködést kötött a kormányhivatal és a Civil Információs Centrum, egymás kölcsönös segítése és támogatása céljából.
A konferencia délutáni programjában három műhelyfoglalkozást szerveztek. A résztvevő szervezetek és szakemberek közösen gondolhatták végig a megyénk fejlődését, és a civil szerveztek szerepvállalását befolyásoló kérdéseket.
A Társadalmi felelősségvállalás műhely többek között a civileknek szóló információs és egyéb szolgáltatásokkal, a NEA támogatási rendszerével foglalkozott. A Társadalmi felzárkóztatás műhely tagjai többek között a hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő megyei stratégiáról, a civil kezdeményezések, erőforrások hasznosulásáról folytathattak párbeszédet. Az Új nemzedék műhely a megyében működő gyermek- és ifjúsági szervezeteket, szakembereket és intézményeket szólította meg. A műhely alapvető célja az volt, hogy a gyermek- és ifjúsági területen működő civil szervezetek, közigazgatási szereplők, a jövő nemzedékek helyzete iránt fogékony vállalkozások kapcsolatot építhessenek egymással. A műhelyek egy éveken át tartó párbeszédfolyamatot indítottak el.
Kujan I.
fotó: Mocsári L.