Az országos tüntetéssorozathoz csatlakozva Miskolcon is tiltakozást szervezett a Hallgatói és Doktoranduszhallgatói Önkormányzat (ME-HÖK) a tervezett felsőoktatási reform ellen. A kezdeményezéshez Szabady Szabolcs ME-HÖK elnök elmondása szerint több szervezet csatlakozott, köztük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Demokratikus Szakszervezet, a Hálózat a Tanszabadságért, és a Szülők Hálózata. Sok középiskolás is jelen volt a miskolci tüntetés körülbelül 200 résztvevője között.
– Elsősorban a mai, budapesti "Télirózsás diákforradalomhoz" szeretnénk csatlakozni a miskolci akciónkkal. A tüntetést a keretszámok csökkentése, és a tervezett felsőoktatási átalakítások ellen szerveztük – tette hozzá Szabady Szabolcs.
A mai bejelentésekkel kapcsolatban – Giró-Szász András kormányszóvivő elmondta, az állam által finanszírozott képzésben tanulók száma nem lehet kevesebb 55 ezernél, nem lesz részösztöndíj, a meghatározott ponthatárok elérésével bárki bejuthat a magyar felsőoktatásba – a ME-HÖK elnökének aggályai vannak.
– Garanciákat kérünk, szeretnénk, ha a kormány írásba adná, hogy valóban 55 ezer hallgató fog tanulni állami finanszírozásban a következő tanévben a felsőoktatási intézményekben. Az egyetemek, főiskolák ugyanakkor a napokban kapták meg a 2013-as gazdasági évre vonatkozó előirányzatokat, eszerint 40 százalékkal csökkent az intézmények állami támogatása. Nem igaz tehát az a hír, hogy növelik a felsőoktatásra szánt keretet – adott hangot véleményének Szabady Szabolcs.
A tüntetés kezdetére becsléseink szerint körülbelül 150-200 résztvevő gyűlt össze a Zenepalota épületében. Többen transzparensekkel a kezükben érkeztek, melyen a kormány tervezett felsőoktatási átalakításait kritizáló szövegek voltak olvashatók. A demonstráció az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum – hétfőn tartotta alakuló ülését az ELTE-n – közleményének felolvasásával kezdődött. A fórum résztvevői – a Magyar Rektori Konferencia Elnöksége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Hallgatói Hálózat tagjai, az Oktatói Hálózat tagjai, a Pedagógusok Szakszervezete és Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – elfogadták, és támogatásukról biztosították a hallgatók hat pontját.
„A felek a magyar köz- és felsőoktatás képviselőiként, felismerve az összefogás szükségességét, kölcsönösen kinyilvánították együttműködési szándékukat” – hangzott el a közleményből idézve a miskolci tüntetésen. – „Hisszük, hogy a magyar köz- és felsőoktatás érték, amelyért mindannyian felelősséggel tartozunk”.
Az első felszólaló Tóbiás Dániel, a miskolci diák-alpolgármester volt, aki szükségesnek ítélte, hogy a szorgalmas tanulók előtt minden kapu nyitva álljon. Tóth Anett, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola végzős hallgatója elmondta, egyelőre nem tudja, hogy az általa választott képzésben – pszichológiára szeretne majd jelentkezni – lesz-e államilag finanszírozott férőhely, kell-e fizetnie a tanulmányokért, vagy kell-e hallgatói szerződést kötnie.
– Tervezhető jövőt szeretnék. Úgy gondolom, hogy meg kell teremteni a lehetőséget a tehetségek kibontakoztatására, anyagi helyzettől függetlenül. Ezért követeljük az államilag finanszírozott helyek számának visszaállítását – mondta a bartókos diák, aki az intézet mai ülősztrájkos tüntetésén is részt vett.
Balogh Beáta, két középiskolás fiatal édesanyja elmesélte, egyik gyermeke álma az, hogy tanár legyen, attól tart azonban, hogy ez nem valósul meg a mostani tervezett változtatások miatt. Egyre magasabb ponthatár, egyre kevesebb hely, hallgatói szerződés – sorolta félelmeit.
Szűcs Tamás munkája révén a középiskolai tanár perspektívájából közelítette meg a kérdést. Egy okos, de szegény sorból származó diák példáját hozta fel, akinek tervei voltak, tudta, mi akar lenni, de a tavalyi, közgazdasági és jogi férőhelyek megnyirbálása teljesen elbizonytalanította.
– Úgy gondolom, fontos üzenet a kormány felé, hogy az embereket is kell nézni, nemcsak a paragrafusokat. Ha egy jogszabály azt üzeni: „nincs utad, megnehezítem a helyzeted”, akkor az rossz üzenet – fogalmazott, hozzátéve, a hallgatók követelései közül egyet-kettőt tudna vitatni. Üdvözölte ugyanakkor azt a magatartást, hogy a diákság „nem legyint rá” a dolgokra, hanem „megpróbál fellépni ellene”.
A középiskolai tanárt egy egyetemi oktató, Fazekas Csaba egyetemi docens követte. Megemlékezett az elmúlt hetek eseményeiről, majd rátért a mostani helyzetre. Elmondta, félelmei vannak a bejelentett keretszám-eltörlés kapcsán, mivel korábban a tandíj eltörléséről is beszéltek többek között. Aggodalmát fejezte ki a kapacitások, a felsőoktatási helyek számát, illetve a finanszírozást illetően is.
– A diákok is tudják, hogy áldozatot kell hozni, a szülők is tudják már az általános iskolás gyermekeiknél, hogy terheket kell vállalniuk, az oktatók pedig szintén tudják, hogy elvárások vannak velük szemben – fogalmazott.
A Politikatudományi Intézet igazgatója kiemelte, az elmúlt napok számára bebizonyították, hogy nem csak maguk miatt aggódnak a diákok, a tanárok. Aggódnak Miskolc városáért, az egyetemért, hiszen „milyen város lesz az, ahonnan lassan elszivárog a felsőoktatás?” – tette fel a kérdést Fazekas Csaba.
A tüntetést követően a diákok a Szent István téri virágórához vonultak át, ahol mécseseket gyújtottak a felsőoktatás jövőjéért.
K. I.
Fotó: Mocsári L.
– Elsősorban a mai, budapesti "Télirózsás diákforradalomhoz" szeretnénk csatlakozni a miskolci akciónkkal. A tüntetést a keretszámok csökkentése, és a tervezett felsőoktatási átalakítások ellen szerveztük – tette hozzá Szabady Szabolcs.
A mai bejelentésekkel kapcsolatban – Giró-Szász András kormányszóvivő elmondta, az állam által finanszírozott képzésben tanulók száma nem lehet kevesebb 55 ezernél, nem lesz részösztöndíj, a meghatározott ponthatárok elérésével bárki bejuthat a magyar felsőoktatásba – a ME-HÖK elnökének aggályai vannak.
– Garanciákat kérünk, szeretnénk, ha a kormány írásba adná, hogy valóban 55 ezer hallgató fog tanulni állami finanszírozásban a következő tanévben a felsőoktatási intézményekben. Az egyetemek, főiskolák ugyanakkor a napokban kapták meg a 2013-as gazdasági évre vonatkozó előirányzatokat, eszerint 40 százalékkal csökkent az intézmények állami támogatása. Nem igaz tehát az a hír, hogy növelik a felsőoktatásra szánt keretet – adott hangot véleményének Szabady Szabolcs.
A tüntetés kezdetére becsléseink szerint körülbelül 150-200 résztvevő gyűlt össze a Zenepalota épületében. Többen transzparensekkel a kezükben érkeztek, melyen a kormány tervezett felsőoktatási átalakításait kritizáló szövegek voltak olvashatók. A demonstráció az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum – hétfőn tartotta alakuló ülését az ELTE-n – közleményének felolvasásával kezdődött. A fórum résztvevői – a Magyar Rektori Konferencia Elnöksége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Hallgatói Hálózat tagjai, az Oktatói Hálózat tagjai, a Pedagógusok Szakszervezete és Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – elfogadták, és támogatásukról biztosították a hallgatók hat pontját.
„A felek a magyar köz- és felsőoktatás képviselőiként, felismerve az összefogás szükségességét, kölcsönösen kinyilvánították együttműködési szándékukat” – hangzott el a közleményből idézve a miskolci tüntetésen. – „Hisszük, hogy a magyar köz- és felsőoktatás érték, amelyért mindannyian felelősséggel tartozunk”.
Az első felszólaló Tóbiás Dániel, a miskolci diák-alpolgármester volt, aki szükségesnek ítélte, hogy a szorgalmas tanulók előtt minden kapu nyitva álljon. Tóth Anett, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola végzős hallgatója elmondta, egyelőre nem tudja, hogy az általa választott képzésben – pszichológiára szeretne majd jelentkezni – lesz-e államilag finanszírozott férőhely, kell-e fizetnie a tanulmányokért, vagy kell-e hallgatói szerződést kötnie.
– Tervezhető jövőt szeretnék. Úgy gondolom, hogy meg kell teremteni a lehetőséget a tehetségek kibontakoztatására, anyagi helyzettől függetlenül. Ezért követeljük az államilag finanszírozott helyek számának visszaállítását – mondta a bartókos diák, aki az intézet mai ülősztrájkos tüntetésén is részt vett.
Balogh Beáta, két középiskolás fiatal édesanyja elmesélte, egyik gyermeke álma az, hogy tanár legyen, attól tart azonban, hogy ez nem valósul meg a mostani tervezett változtatások miatt. Egyre magasabb ponthatár, egyre kevesebb hely, hallgatói szerződés – sorolta félelmeit.
Szűcs Tamás munkája révén a középiskolai tanár perspektívájából közelítette meg a kérdést. Egy okos, de szegény sorból származó diák példáját hozta fel, akinek tervei voltak, tudta, mi akar lenni, de a tavalyi, közgazdasági és jogi férőhelyek megnyirbálása teljesen elbizonytalanította.
– Úgy gondolom, fontos üzenet a kormány felé, hogy az embereket is kell nézni, nemcsak a paragrafusokat. Ha egy jogszabály azt üzeni: „nincs utad, megnehezítem a helyzeted”, akkor az rossz üzenet – fogalmazott, hozzátéve, a hallgatók követelései közül egyet-kettőt tudna vitatni. Üdvözölte ugyanakkor azt a magatartást, hogy a diákság „nem legyint rá” a dolgokra, hanem „megpróbál fellépni ellene”.
A középiskolai tanárt egy egyetemi oktató, Fazekas Csaba egyetemi docens követte. Megemlékezett az elmúlt hetek eseményeiről, majd rátért a mostani helyzetre. Elmondta, félelmei vannak a bejelentett keretszám-eltörlés kapcsán, mivel korábban a tandíj eltörléséről is beszéltek többek között. Aggodalmát fejezte ki a kapacitások, a felsőoktatási helyek számát, illetve a finanszírozást illetően is.
– A diákok is tudják, hogy áldozatot kell hozni, a szülők is tudják már az általános iskolás gyermekeiknél, hogy terheket kell vállalniuk, az oktatók pedig szintén tudják, hogy elvárások vannak velük szemben – fogalmazott.
A Politikatudományi Intézet igazgatója kiemelte, az elmúlt napok számára bebizonyították, hogy nem csak maguk miatt aggódnak a diákok, a tanárok. Aggódnak Miskolc városáért, az egyetemért, hiszen „milyen város lesz az, ahonnan lassan elszivárog a felsőoktatás?” – tette fel a kérdést Fazekas Csaba.
A tüntetést követően a diákok a Szent István téri virágórához vonultak át, ahol mécseseket gyújtottak a felsőoktatás jövőjéért.
K. I.
Fotó: Mocsári L.