Ahogy arról már beszámoltunk, komplex fejlesztést tervez a város vezetése az Avas városrészben, a tervező, egyeztető munka egy fórummal indult pár hete, ahová igyekeztek minden érintettet meghívni. Mint elhangzott, komplex, integrált és fenntartható városfejlesztési stratégiát szeretnének megalkotni. Az unió ugyanis a következő fejlesztési ciklusban csak komplett fejlesztési célokat támogat. Vannak napi szintű, operatív ügyek, amelyek terhelik az avasi városrészt, de a napi feladatok mellett meg kell tervezni a jövőt. Első lépésként egy helyzetképet szeretnének készíteni, amely mentén el lehet indulni.
A fórum résztvevői a problémák között felsorolták a fészekrakó jelenségből adódó konfliktusokat és gondokat, a társasházak eladósodását, a szegénységet, a gyökértelenséget, hogy hiányoznak a közösségi terek, nagy az együttélési feszültség generációs és etnikai okok miatt is, kevés a megértés. Felmerült a lakótelep korából adódó infrastrukturális gond, a lakások műszaki állapota, ugyanakkor a legtöbben egyetértettek abban, hogy közbiztonságilag és élhetőség szempontjából sem olyan rossz hely a lakótelep, mint amilyen a híre.
Hiányoznak a civilek
A városrészben tevékenykedő civilekkel a fórumon elhangzottak mentén beszélgettünk a közösségépítés és a közösségi terek kapcsán. Sélley Andrea, a Dialóg Egyesület vezetője a magas rezsiköltséget, a munkanélküliség magas arányát, a generációs és etnikai különbségeket sorolta fel problémaforrásokként a fórumon, amelyek nyomják a városrészben élőket. Beszélgetésünk elején azzal kezdte, kettős szerepe van az egyesületüknek. Három éve dolgoznak az Avason, de hangsúlyozza, hogy nem helyi szervezetként. Amikor pedig elindult a munka, akkor azt tapasztaltak, hogy nagyon kevés az önszerveződő helyi szervezet. Az emberek egymástól elszigetelve élnek a panelházakban, és nincsenek megfelelő közösségi terek, amelyek segítenék az önszerveződést. Nem is találtak olyan helyi civil szervezetet, akivel együttműködésre tudtak volna lépni. Természetesen emellett jelen vannak a vezető szerint is az egzisztenciális problémák, a szegénység, az etnikai és generációs együttélési problémák. Nem gondolja azonban, hogy a közbiztonság tekintetében komoly problémák lennének, inkább az embereket irritáló, de nem súlyos bűncselekmények történnek.
Ugyanakkor az együttélésből fakadó gondok esetén a város által elfogadott együttélési kódex nem feltétlenül elég, a közösségeknek maguknak kell ezeket betartatni. Tapasztalatuk szerint problémaként merül fel, főleg téli időszakban a hajléktalanok kérdése, akik behúzódnak az avasi lépcsőházakba, amelyek közül sok vagy nem zárható, vagy nem zárják rendesen. A Dialóg Egyesület egyébként a munkáját is egy kérdőívezéssel kezdte, és az akciónapjaikon is töltetnek az avasiakkal, hogy megtudják, ők milyen problémákat látnak, jellemzően itt főként olyan kisebb problémák merülnek fel, amelyek az ország bármely panelházas lakótelepén, vagy övezetében ugyanígy megjelennek.
A fészekrakó ügyet említve Sélley Andrea lakhatási kérdésről beszél, melynek kapcsán véleménye szerint az önkormányzatnak határozott lépéseket kell tenni. Ugyanakkor fel kell mérni a társadalmi viszonyokat, a beilleszkedési hajlandóságot. Vannak, akik etnikaihovatartozástól függetlenül eladósodtak, ez szociális és szegénységi kérdés elsősorban. A vezető szerint erre a szociális ellátásban külön stratégiát kellene kidolgozni. Emellett persze megvannak a beilleszkedési problémák, nincs megértés a régóta ott lakó és a frissebben beköltözők között, ugyanakkor olyan lakók is vannak, akik egyszerűen nem is akarnak beilleszkedni.
Erősíteni kell a szerepválallást
Az egyesület hosszú egyeztetésen van túl az önkormányzattal, és jelenleg úgy tűnik, hogy az átalakuló szociális rendszerben együtt tudnak működni a közösségi szociális munka terén. Tervezés alatt áll egy olyan közösségi tér, amely ezt nagyban segítheti. A céljuk, hogy az Avason élőket megerősítsék a közösségi szerepvállalásban és a civil cselekvésben. Olyan önképző, tanuló köröket, klubfoglalkozást terveznek, ami az ott élők képességeire, kompetenciájára épül. Meg tud valósulni a közösségi tanulás, művelődés és a mentális gondozás is. Ehhez partnereket keresnek, mert szeretnék, ha a civil szervezetek, egyházak, kulturális és oktatási intézmények is szerepet vállalnának benne. Hasonló programjuk már fut, illetve lassan éppen véget ér a városrészben, ez az Avasi ifi Műhely bevonásával az Avasi fiatalok kép-hang-játék műhelye. A gyerekekkel drámapedagógiai kompetenciafejlesztés segítségével dolgoznak, improvizációs gyakorlatok segítségével hozzák felszínre a problémáikat és próbálják feldolgoztatni velük. A helyi fiatalok részvétele nagyban segíti a gyereket, hogy fel tudjanak oldódni, és ezáltal a kortárssegítés is elindulhatott. Az utolsó alkalmon az avasi posta mellett műsort adnak, aminek fontos üzenete is van: a gyerekek is fontosak figyeljünk oda rájuk próbáljunk lassítani egy kicsit.
Az Avas híre miatt jöttek
A Sélley Andrea által elmondottakkal összecseng Jakubács László, a Kék Vonal Komputer Klubház vezetőjének véleménye. Õk szintén külső szervezetként jöttek a városrészbe és ugyancsak azt tapasztalták, hogy nem nagyon vannak helyi szervezetek. A budapesti központú hálózat anyaországa az Egyesült Államok, jelenleg 20 országban működtetnek hasonló programot. Mint a vezető mondja, az Avas híre hozta őket Miskolcra, arra reflektál a pályázati modelljük. Világszerte a hátrányos helyzetű fiataloknak igyekeznek technikai, kreatív tanulási lehetőséget biztosítani, miközben egyébként a mai világban nélkülözhetetlen és piacképes tudást is átadnak nekik. A klubházat iskola után látogathatják a fiatalok, ahol képzett mentorok segítségével tanulnak számítógépes grafikát, programozást, video- és hangvágást, filmezést.
Mint a vezető mondja, az amerikai tulajdonosok látogatásuk után azt mondták, ilyen etnikai konfliktusokkal és társadalmi feszültségekkel máshol nem találkoztak, mint itt az Avason, de pont az ilyenek kezelésére indították el a programot húsz évvel ezelőtt. A fiatalok pedig szívesen látogatják őket, nagyon szépen fejlődnek és tanulnak, jól veszik az akadályokat, ha támogatást kapnak. Sokkal többen is jönnének, de a klubház csak negyven fiatalt tud befogadni, ezért is hangsúlyozta Jakubács László a fórumbeszélgetésen is, hogy több közösségi térre lenne szükség, ahol a fiatalok hasznosan el tudják tölteni az idejüket.
A közösségfejlesztés pedig átlépte a klubház küszöbét, a környéken környezetszépítő programot is indítottak, amit nagyon jól fogadtak az ott élők. Mint a vezető mondja, olyan fiatalokat fogadtak be, akik előtte az utcán éltek iskolaidőn kívül. Nem elsősorban fészekrakós családokról van szó, velük ugyanis nehezebb dolgozni gyakran költöznek, hamar odébbállnak menekülve a tartozások elől.
Csak az összefogás segít
Jakubács László szerint generációk közti problémák is feszülnek a panelházak között, nincs szabad terület, ahol a fiatalok leköthetnék magukat, akár sport, akár kulturális tevékenységről legyen szó. Hiányzik egy olyan városközpont az Avason, ahol szórakozni, kikapcsolódni, kulturálódni lehetne, és ami ingyen látogatható. Az időseknél a közösségi hiánya jelenik meg, nehezen lépnek ki a négy fal közül, beszűkül az életterük. Ugyanakkor a tőkeerős fiatalokat, akik lendíteni tudnának a városrészen nincs ami bevonzza, behívja az Avasra. Éppen ezért véleménye szerint a civil részvétel nagyon fontos lenne, akár önkormányzati, vagy piaci cégek támogatásával is.
Lehetne társadalmi folyamatokat elősegíteni, támogatni, ez pedig nem is elsősorban pénz, hanem összefogás kérdése. A kisebbségi önkormányzat nehéz helyzetben van, mert túl sok megoldandó probléma hárul rájuk, ezek egy részét külön kellene megoldani a civilek bevonásával. Szükség lenne küldő szakemberek bevonására is és a külföldi példákat is figyelembe véve kialakítani egy olyan programot, amely hathatósan tud beavatkozni ezekbe a folyamatokba – tette hozzá.
H. I.
A fórum résztvevői a problémák között felsorolták a fészekrakó jelenségből adódó konfliktusokat és gondokat, a társasházak eladósodását, a szegénységet, a gyökértelenséget, hogy hiányoznak a közösségi terek, nagy az együttélési feszültség generációs és etnikai okok miatt is, kevés a megértés. Felmerült a lakótelep korából adódó infrastrukturális gond, a lakások műszaki állapota, ugyanakkor a legtöbben egyetértettek abban, hogy közbiztonságilag és élhetőség szempontjából sem olyan rossz hely a lakótelep, mint amilyen a híre.
Hiányoznak a civilek
A városrészben tevékenykedő civilekkel a fórumon elhangzottak mentén beszélgettünk a közösségépítés és a közösségi terek kapcsán. Sélley Andrea, a Dialóg Egyesület vezetője a magas rezsiköltséget, a munkanélküliség magas arányát, a generációs és etnikai különbségeket sorolta fel problémaforrásokként a fórumon, amelyek nyomják a városrészben élőket. Beszélgetésünk elején azzal kezdte, kettős szerepe van az egyesületüknek. Három éve dolgoznak az Avason, de hangsúlyozza, hogy nem helyi szervezetként. Amikor pedig elindult a munka, akkor azt tapasztaltak, hogy nagyon kevés az önszerveződő helyi szervezet. Az emberek egymástól elszigetelve élnek a panelházakban, és nincsenek megfelelő közösségi terek, amelyek segítenék az önszerveződést. Nem is találtak olyan helyi civil szervezetet, akivel együttműködésre tudtak volna lépni. Természetesen emellett jelen vannak a vezető szerint is az egzisztenciális problémák, a szegénység, az etnikai és generációs együttélési problémák. Nem gondolja azonban, hogy a közbiztonság tekintetében komoly problémák lennének, inkább az embereket irritáló, de nem súlyos bűncselekmények történnek.
Ugyanakkor az együttélésből fakadó gondok esetén a város által elfogadott együttélési kódex nem feltétlenül elég, a közösségeknek maguknak kell ezeket betartatni. Tapasztalatuk szerint problémaként merül fel, főleg téli időszakban a hajléktalanok kérdése, akik behúzódnak az avasi lépcsőházakba, amelyek közül sok vagy nem zárható, vagy nem zárják rendesen. A Dialóg Egyesület egyébként a munkáját is egy kérdőívezéssel kezdte, és az akciónapjaikon is töltetnek az avasiakkal, hogy megtudják, ők milyen problémákat látnak, jellemzően itt főként olyan kisebb problémák merülnek fel, amelyek az ország bármely panelházas lakótelepén, vagy övezetében ugyanígy megjelennek.
A fészekrakó ügyet említve Sélley Andrea lakhatási kérdésről beszél, melynek kapcsán véleménye szerint az önkormányzatnak határozott lépéseket kell tenni. Ugyanakkor fel kell mérni a társadalmi viszonyokat, a beilleszkedési hajlandóságot. Vannak, akik etnikaihovatartozástól függetlenül eladósodtak, ez szociális és szegénységi kérdés elsősorban. A vezető szerint erre a szociális ellátásban külön stratégiát kellene kidolgozni. Emellett persze megvannak a beilleszkedési problémák, nincs megértés a régóta ott lakó és a frissebben beköltözők között, ugyanakkor olyan lakók is vannak, akik egyszerűen nem is akarnak beilleszkedni.
Erősíteni kell a szerepválallást
Az egyesület hosszú egyeztetésen van túl az önkormányzattal, és jelenleg úgy tűnik, hogy az átalakuló szociális rendszerben együtt tudnak működni a közösségi szociális munka terén. Tervezés alatt áll egy olyan közösségi tér, amely ezt nagyban segítheti. A céljuk, hogy az Avason élőket megerősítsék a közösségi szerepvállalásban és a civil cselekvésben. Olyan önképző, tanuló köröket, klubfoglalkozást terveznek, ami az ott élők képességeire, kompetenciájára épül. Meg tud valósulni a közösségi tanulás, művelődés és a mentális gondozás is. Ehhez partnereket keresnek, mert szeretnék, ha a civil szervezetek, egyházak, kulturális és oktatási intézmények is szerepet vállalnának benne. Hasonló programjuk már fut, illetve lassan éppen véget ér a városrészben, ez az Avasi ifi Műhely bevonásával az Avasi fiatalok kép-hang-játék műhelye. A gyerekekkel drámapedagógiai kompetenciafejlesztés segítségével dolgoznak, improvizációs gyakorlatok segítségével hozzák felszínre a problémáikat és próbálják feldolgoztatni velük. A helyi fiatalok részvétele nagyban segíti a gyereket, hogy fel tudjanak oldódni, és ezáltal a kortárssegítés is elindulhatott. Az utolsó alkalmon az avasi posta mellett műsort adnak, aminek fontos üzenete is van: a gyerekek is fontosak figyeljünk oda rájuk próbáljunk lassítani egy kicsit.
Az Avas híre miatt jöttek
A Sélley Andrea által elmondottakkal összecseng Jakubács László, a Kék Vonal Komputer Klubház vezetőjének véleménye. Õk szintén külső szervezetként jöttek a városrészbe és ugyancsak azt tapasztalták, hogy nem nagyon vannak helyi szervezetek. A budapesti központú hálózat anyaországa az Egyesült Államok, jelenleg 20 országban működtetnek hasonló programot. Mint a vezető mondja, az Avas híre hozta őket Miskolcra, arra reflektál a pályázati modelljük. Világszerte a hátrányos helyzetű fiataloknak igyekeznek technikai, kreatív tanulási lehetőséget biztosítani, miközben egyébként a mai világban nélkülözhetetlen és piacképes tudást is átadnak nekik. A klubházat iskola után látogathatják a fiatalok, ahol képzett mentorok segítségével tanulnak számítógépes grafikát, programozást, video- és hangvágást, filmezést.
Mint a vezető mondja, az amerikai tulajdonosok látogatásuk után azt mondták, ilyen etnikai konfliktusokkal és társadalmi feszültségekkel máshol nem találkoztak, mint itt az Avason, de pont az ilyenek kezelésére indították el a programot húsz évvel ezelőtt. A fiatalok pedig szívesen látogatják őket, nagyon szépen fejlődnek és tanulnak, jól veszik az akadályokat, ha támogatást kapnak. Sokkal többen is jönnének, de a klubház csak negyven fiatalt tud befogadni, ezért is hangsúlyozta Jakubács László a fórumbeszélgetésen is, hogy több közösségi térre lenne szükség, ahol a fiatalok hasznosan el tudják tölteni az idejüket.
A közösségfejlesztés pedig átlépte a klubház küszöbét, a környéken környezetszépítő programot is indítottak, amit nagyon jól fogadtak az ott élők. Mint a vezető mondja, olyan fiatalokat fogadtak be, akik előtte az utcán éltek iskolaidőn kívül. Nem elsősorban fészekrakós családokról van szó, velük ugyanis nehezebb dolgozni gyakran költöznek, hamar odébbállnak menekülve a tartozások elől.
Csak az összefogás segít
Jakubács László szerint generációk közti problémák is feszülnek a panelházak között, nincs szabad terület, ahol a fiatalok leköthetnék magukat, akár sport, akár kulturális tevékenységről legyen szó. Hiányzik egy olyan városközpont az Avason, ahol szórakozni, kikapcsolódni, kulturálódni lehetne, és ami ingyen látogatható. Az időseknél a közösségi hiánya jelenik meg, nehezen lépnek ki a négy fal közül, beszűkül az életterük. Ugyanakkor a tőkeerős fiatalokat, akik lendíteni tudnának a városrészen nincs ami bevonzza, behívja az Avasra. Éppen ezért véleménye szerint a civil részvétel nagyon fontos lenne, akár önkormányzati, vagy piaci cégek támogatásával is.
Lehetne társadalmi folyamatokat elősegíteni, támogatni, ez pedig nem is elsősorban pénz, hanem összefogás kérdése. A kisebbségi önkormányzat nehéz helyzetben van, mert túl sok megoldandó probléma hárul rájuk, ezek egy részét külön kellene megoldani a civilek bevonásával. Szükség lenne küldő szakemberek bevonására is és a külföldi példákat is figyelembe véve kialakítani egy olyan programot, amely hathatósan tud beavatkozni ezekbe a folyamatokba – tette hozzá.
H. I.